A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.
Ha a munkanélkülieket és a közmunkásokat együtt tekintjük a munkaerő-kínálatnak ma Magyarországon, papíron több mint 13 álláskereső jut egy álláshelyre a versenyszférában. A matek elsőre remekül kijön, ennek ellenére érezhetően munkaerőhiány tombol az országban, amelynek legfőbb oka a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat eltérő földrajzi elhelyezkedésében, és bizonyos részt a rendelkezésre álló munkaerő minőségében keresendő.
Valamivel több, mint 36 ezer álláshely állt betöltetlenül 2016 elején a versenyszektorban Magyarországon, miközben a munkanélküliek száma 270 ezer főre rúgott és további 210 ezer embert az állami közmunkaprogramokban foglalkoztattak - vagyis több mint 13 álláskereső jut papíron egy szabad pozícióra a versenyszférában.
Máshol a kereslet, máshol a kínálat
Az üres álláshelyeknek több mint fele a közép-magyarországi régióban található, miközben az itteni munkanélküliek csupán a negyedét teszik ki az összes állástalannak az országban. A központi régióban kevesebb, mint 4 munkanélküli jut egy szabad álláshelyre, míg ha a közmunkásokat is beleszámítjuk a munkaerő-kínálatba, kevesebb, mint 5. Az ország hét régiója közül itt a legalacsonyabb a munkaerő-kínálat a kereslet arányában, de Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon sem sokkal jobb a helyzet.
A munkaerő-kereslet arányában a legnagyobb kínálat az észak-alföldi régióban van, ahol 22 munkanélküli jut egy szabad pozícióra, míg közmunkásokkal együtt vége majdnem kétszer ennyi. Emellett Dél-Alföldön, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon is van még munkaerő-tartalék.
A számok szerint tehát van még bevonható munkaerő az országban, azonban ennek legnagyobb része nem ott él, ahol a leginkább, vagyis a legnagyobb számban szükség volna rá.
Ez a probléma áthidalható lenne, ha a magyar munkaerő földrajzi mobilitása nem lenne ilyen alacsony, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy igen alacsony a költözési hajlandóság. Ahogyan azt Vég Ottó, az Adecco Magyarország vezetője is nem rég elmondta a Portfolio-nak: nagyon jó ajánlatok kellenek ahhoz, hogy valaki hajlandó legyen hátrahagyni a családját, az addigi életét, és átköltözzön az ország másik felébe munkát vállalni. Ráadásul mindez a munkáltatókra is többletterheket ró, amit nem feltétlenül tudnak, vagy szeretnének kifizetni.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Nagyon sok a képzetlen
A munkaerő-piaci súrlódások persze nem csak a földrajzi különbségekből fakadnak. Ahogy fent már említettük, Magyarország hét régiójából négyben még mindig nagy a munkaerő-kínálat (avagy a munkanélküliség) - ez pedig pontosan az a négy régió, ami az EU 27 régiójának legszegényebb 20-as listáján is szerepel.
A hátrányos helyzetben lévő területeken pedig jellemzően alacsonyabb a népesség képzettsége. Arról nem beszélve, hogy az álláskeresők, illetve munkanélküliek számottevő része valószínűsíthető, hogy korábban passzív ellátásokból élt, és a munka törvénykönyvének szigorítása és a szociális ellátások visszafogása után kényszerült csak kilépni a munkaerőpiacra, lényegében nulla munkatapasztalattal.
A munkaerő-tartalék nagy része tehát alacsonyan képzett: a munkanélküliek és a közmunkások 480 ezres együttes táborából az emberek 42 százaléka legfeljebb a 8 általános iskolát járta ki, míg 29 százalékuknak érettségi nélküli középfokú végzettsége van (szakiskolai, szakmunkás). Mindez azt jelenti, hogy a munkaerő-kínálat kevesebb, mint harmada rendelkezik legalább érettségivel.
Rettenetes állapotban a magyar dolgozók mentális egészsége: mindennapos a stressz, szorongás, kiégés
Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít a munkáltatók elé a pénzügyi és számviteli szektorban.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Javul a brit uralkodó egészsége
- Párizs 2024: átvették a lángot a franciák - videó
- Nyílik az élelmiszerolló: csak az olcsó és a prémium a kelendő
- London: orosz barát gyújtogatót állítottak bíróság elé
- Az Európai Bizottság további 68 millió euróval segíti a palesztinokat
- Holland polgármesterek az antiszemitizmus ellen