20 gyakori kérdés és válasz az adóbevallásról

Pénzcentrum
2014. május 14. 12:29

Már csak kevesebb, mint egy hét van hátra, hogy leadjuk a 2013-as adóbevallásunkat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) összeszedett 20 pontot, a gyakran felmerülő kérdésekből. Választ kapunk az adóhatóságtól arra, hogy milyen esetekben kell bevallást benyújtanunk, vagy, hogy mit kell bevallani akkor, ha ingatlant adtunk el a tavalyi év során.

1. Kaptam bevallási csomagot az adóhatóságtól, de ebben az évben csak adómentes (nyugdíj, szociális ellátás, anyasági ellátás) jövedelemben részesültem. Be kell-e adnom nullásan a bevallást?
Nem kell a magánszemélynek nullásan benyújtania a bevallást, ha az adóévben adóköteles jövedelme nem keletkezett, kivétel ez alól az egyéni vállalkozó, aki a tevékenységét egész évben nem szüneteltette.

2. Kisadózó vállalkozások tételes adóját választó egyéni vállalkozónak, ha nem volt az adóévben a vállalkozói bevételén kívül más jövedelme, be kell-e nyújtania 1353-as bevallást?
Ebben az esetben személyi jövedelemadó bevallást nem kell benyújtani.

3. Kell-e bevallást benyújtania annak a magánszemélynek, akinek kizárólag őstermelésből származott bevétele, de ez nem haladta meg 2013. évben a 600 ezer forintot?
Ebben az esetben nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtani.

4. Lakóingatlan értékesítése estén, a kapott vételárat kell-e szerepeltetni a bevallásban, ha az eladási ár alacsonyabb, mint a vételár volt, vagy lakás értékesítése esetén a vétel és az eladás között több mint 5 év telt el, ezáltal jövedelem már nem keletkezett?
Nem kell szerepeltetni a bevallásban azt a bevételt, amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik. További szabály, hogy lakás, lakóingatlan értékesítése esetén nem kell a bevallásban jövedelmet szerepeltetni, ha az ingatlan vétele és eladása között több mint 5 év telt el.

5. A 1353-as bevallás benyújtása után vettem észre, hogy hibásan töltöttem ki azt, benyújthatok-e önellenőrzést május 20-a előtt?
Igen, 2014. január 1-től változott ez a szabály, miszerint már a személyi jövedelemadó bevallás benyújtási határidejét (május 20.) megelőzően is lehet önellenőrzést benyújtani.

6. Iskolaszövetkezet tagjaként végzett diákmunka esetén kell-e bevallást benyújtani?
Igen, az iskolaszövetkezettől kapott igazolás alapján, a jogviszonynak megfelelő sorban kell a jövedelmet feltüntetni és a bevallás megfelelő sorában szerepeltetni kell a munkáltató, kifizető által levont adóelőleget is.

7. Év végén élettársammal megoszthatom-e a nekem járó családi kedvezményt, ha én teljes összegben nem tudom érvényesíteni azt?
Igen, az élettárssal az éves adóbevallásban a kedvezmény megosztható, azzal, hogy azon hónapok vonatkozásában, amelyekre a családi pótlékot egyedülállóként kapta a jogosult a kedvezmény összege nem osztható meg. A megosztásról mindkettőjük adóbevallásában nyilatkozni kell és fel kell tüntetni a megosztásra jogosult másik magánszemély nevét és adóazonosító jelét.

8. Orvosi igazolásom szerint, már több éve jogosult lennék a súlyosan fogyatékos személyek adókedvezményére. Van-e arra lehetőség, hogy az igazolás tartalmára tekintettel az előző évekre is érvényesítsem az eddig igénybe nem vett kedvezmény összegét? Mi ennek a módja?

Amennyiben a súlyos fogyatékosság fennállásáról kiállított orvosi igazolás olyan időszakot is érint, amelyre kedvezményt nem érvényesített a magánszemély, úgy önellenőrzés keretében az elévülési időn belül lehetősége van a korábbi adóévekre is igénybe venni a kedvezményt, ha az önellenőrzés egyéb feltételei is fennállnak. (Adott be bevallást, illetve adóköteles jövedelme volt ezekben az években.)

9. Igénybe vehető-e a személyi kedvezmény a teljes 2013-as adóévre, ha a súlyosan fogyatékos magánszemélynek csak két hónapban volt összevont adóalapba tartozó jövedelme?

A kedvezmény igénybevételének teljes adóévre vonatkozó érvényesítésének nem feltétele, hogy a magánszemély minden hónapban összevonás alá eső jövedelemmel rendelkezzen. Amennyiben az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot 2013. évben végig fennállt, lehetőség van arra, hogy az adózó az (éves) összevont adóalap adójának összegét 58 800 (12 x 4900 forint) forinttal csökkentse. A kedvezmény azonban csak az összevont adóalap adójának erejéig vehető igénybe.

10. Ha valaki 2013-ban olyan élet- illetve nyugdíjbiztosítási szerződéssel kapcsolatban gyakorolta rendelkezési jogosultságát, amellyel összefüggésben korábban kedvezményt érvényesített, akkor az adókedvezményt vissza kell-e még fizetnie?
Mivel 2009-ben lehetett utoljára adókedvezményt ilyen címen igénybe venni, melytől számítva - a visszafizetési kötelezettségre vonatkozó mentesség szerinti - három év már eltelt, a 2013-ban gyakorolt rendelkezési jog a korábban érvényesített biztosítási adókedvezmény visszafizetését nem eredményezi.

11. Keletkezik-e adókötelezettsége a magánszemélynek, ha ingó értékesítésből származó összes jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot?

Nem keletkezik adókötelezettség, ha a magánszemély ingó értékesítésből származó összes jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot. Amennyiben e jogcímen megszerzett jövedelem meghaladja ezt az összeget, úgy csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 16 százalékos adót megfizetni. Ilyenkor a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak 16 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 32 ezer forinttal. Nem kell továbbá bevallani az ingó értékesítésből származó bevételt, ha az a 600 ezer forintot nem haladja meg.

12. A magánszemély kizárólag olyan bevételt szerzett az adóévben, amely az összevont adóalapba tartozna, de nemzetközi egyezmény alapján azt az adó alól Magyarországon mentesíteni kell. Be kell adni a bevallást?

Ha a magánszemély kizárólag olyan bevételt szerzett az adóévben, amely az összevont adóalapba tartozna, de nemzetközi egyezmény alapján azt az adó alól Magyarországon mentesíteni kell, ilyen esetben amellett, hogy adófizetési kötelezettség nem keletkezik, adóbevallást sem kell benyújtani.

13. Magyarországon belföldi illetőségű magánszemély külföldi munkaviszonyból is jövedelmet szerez. Az adott állammal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint a megszerzett jövedelem az adott külföldi államban lesz adóköteles, akkor Magyarországon is be kell-e vallania ezt a jövedelmet?

Az egyezmények többsége úgy rendelkezik, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített jövedelmet. Tájékoztató adatként azonban szerepeltetni kell a bevallásban, ha egyéb okból kifolyólag is kell adóbevallást benyújtani (1353 számú bevallás 44. sorában).

Ne maradj le a 10 millió forintos támogatásról!

Egyre több család igényli a babaváró hitelt. A termék népszerűsége nem véletlen, a feltételek teljesítése esetén ugyanis nem kell visszafizetni az akár 10 milliós támogatást. Külön ki kell emelni, hogy a babaváró program 2021 keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a babaváró hitelhez minden bank más feltételeket szab: például más az elvárt minimális jövedelem és a jövedelem terhelhetősége. A megújult Pénzcentrum babaváró hitel kalkulátor az aktuális banki feltételek alapján pontosan megmondja, melyik banknál milyen feltételekkel kaphatsz kamatmentes hitelt. Kalkulátorunkban egy kattintással megtudhatod, hogy a jövedelmed alapján mely bankoknál érhető el számodra a babaváró hitel. Ne maradj le a támogatásról, még akkor sem, ha nem tervezel gyereket, mert ügyesen befektetve még így is megérheti igényelni a babaváró hitelt. (x)

14. Van-e a közfoglalkoztatottaknak adóbevallási kötelezettsége?
E jogviszonyból származó jövedelem nem önálló tevékenységből származó adóköteles bérjövedelemnek minősül. Az adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemélyt adóbevallási kötelezettség terheli. A kötelezettséget abban az esetben is teljesíteni kell, ha adófizetési kötelezettsége nem keletkezik az adózónak. Nem kell ugyanakkor bevallani a közfoglalkoztató által nyújtott természetbeni ellátások (pl. térítésmentes étkezés, elhelyezés, a lakóhelyről a munkavégzés helyére történő szállítás) értékét, mert ezek a juttatások adómentesek.

15. Hogyan kell bevallani az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet?
Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó jövedelmet a 1353 számú bevallás 7. sorában kell bevallani önálló tevékenységből származó jövedelemként. Akinek a bérbeadásból származó jövedelme nem kifizetőtől származik, az őt terhelő adóelőleg-fizetési kötelezettségét - negyedéves bontásban - a 1353-C bevallási lap 60-63. soraiban kell bevallania. A kifizetők által levont adóelőleget a 1353-C bevallási lap 55., a magánszemély által megfizetett adóelőleget pedig a 64. sorának összegében kell figyelembe venni. A bérbeadásból származó jövedelemmel kapcsolatban esetlegesen felmerülő eho-fizetési kötelezettség bevallására a 1353-09 bevallási lap szolgál (290. sor).

16. Kinek kell bevallania az év közben elhunyt magánszemély jövedelmét?
A személyi jövedelemadó rendszerében az adókötelezettség személyhez kötött kötelezettség, ezért az elhunyt adózó helyett más magánszemély nem készítheti el, nem nyújthatja be a bevallását. Az elhunyt személy adóját a lakóhelye szerint illetékes adóigazgatóság határozattal állapítja meg.

17. Be kell-e vallani azt a kamatjövedelmet, amely után az adót a kifizető levonta?
Azokat a kamatjövedelemnek minősülő bevételeket, melyek után a kifizető az adót levonta, a magánszemélynél nem kell bevételként figyelembe venni.

18. Háztartási munkára létesített jogviszony alapján szerzett jövedelem után keletkezik-e adóbevallási kötelezettség?
Adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásnak minősül a természetes személyek között háztartási munkára létesített jogviszony. A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként, havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli, melynek összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás. Az adórendszeren kívüli kereset a háztartási alkalmazott tekintetében adó- és járulékfizetési kötelezettséget nem keletkeztet. A magánszemélynek tehát a háztartási munkával összefüggésben bevallási kötelezettsége nem keletkezik.

19. Hogyan kell bevallani az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet?

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján egyszerűsített módon mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára, vagy alkalmi munkára létesíthető munkaviszony.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a magánszemélynek kizárólag akkor kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, ha az egyszerűsített foglakoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglakoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének (2013. évben 4510 Ft/nap) szorzatát (mentesített keretösszeg). Egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni. Amennyiben a magánszemélynek - a fentiek miatt - személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettsége keletkezik, munkaviszonyból származó jövedelemként (a bevallás 1. sorában feltüntetve) kell figyelembe venni a kifizetett nettó munkabérnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét. Nem kell azonban a filmipari statisztaként végzett alkalmi munka bevételéből jövedelmet megállapítani és bevallani.

20. Munkanélküli ellátásban részesülőket terheli-e bevallási kötelezettség?

Az Szja törvény bérnek minősíti többek között a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt, továbbá a kereset-kiegészítést és keresetpótló juttatást. Az ilyen jogcímeken kapott juttatást a bevallás 4. sorában, "más bérjövedelemként" kell feltüntetni, mivel ezeket nem a munkaviszonyával összefüggésben szerezte a magánszemély. Fontos kiemelni azonban, hogy abban az esetben, ha az álláskeresési segélyt az öregségi nyugdíjkorhatár öt éven belüli betöltésére is figyelemmel állapítják meg, az összeg nyugdíjnak minősül, így azt bevallani sem kell.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
legacykft  |  2021.05.14 18:55
Az utóbbi években nagyon keresetté és trendivé vált Agile Coach-nak lenni. Az álláshirdetések tele v...
hrbonbon  |  2021.05.14 18:06
Article written by Zineb Krafess, Researcher AIMS International  Morocco In 2020, recruitment has...
perfekt  |  2021.05.13 10:30
A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló, többször módosítot...
vezetoi-coaching  |  2021.05.12 15:36
Duolingo „használati utasítás” (blogokból szedtem össze, de alapvetően a saját gyakorlati tapasztala...
hrdoktor  |  2021.05.10 06:35
A munkahelyi egészségvédelem részeként az elhízás megelőzésével is foglalkoznunk kell. [...] Bőve...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 15. szombat
Zsófia, Szonja
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. május 15. 19:20