Elrettentő számok: kevesebb munka, kevesebb fizetés

Áprilisban az EU 27 tagországára vonatkozó munkanélküliségi ráta 8,6 százalékos volt, szemben az egy évvel ezelőtti 6,8 százalékkal. A számokat magyarázó szakértők szerint ez azonban lehetett volna sokkal rosszabb is, ha az egyes országok nem tettek volna lépéseket a munkahelymegőrzés érdekében.

Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) egyik kutatója szerint a munkaadók, és munkavállalók most közösen igyekeznek megtalálni a létszámleépítés különféle alternatíváit. Számos országban olyan átmeneti jellegű kompenzációs programokat indítottak, amire azok a munkaadók pályázhatnak, akik rövidített munkaidőt alkalmaznak, azonban nem szeretnék ezzel együtt a munkabéreket is drasztikusan csökkenteni.

Franciaországban olyan államilag finanszírozott munkahelymegőrző programot hirdettek, amelyben a bajba került cégek átmenetileg elküldhetik dolgozóikat, de ezalatt valamennyi fizetést biztosítanak nekik - állami támogatásból. A legtöbb pályázó cég az autóiparból került ki: PSA Peugeot Citroën például most fogja elküldeni 3500 dolgozóját, miután már egyébként is csökkentette a munkaidejüket.

Hollandiában, január végéig 223 vállalat nyújtott be pályázatot az ottani, hasonlóan működő állami programra.

Németországban többféle módszert is alkalmaz a kormány, hogy megőrizzék az állásokat. Az egyik ezek közül a "kurzarbeit", vagyis rövidített munkaidő alkalmazása a kollektív szerződéseket nem alkalmazó iparágban tevékenykedő cégek esetében.

Persze a munkavállalóknak is számos kompromisszumba bele kell menniük, amit meg is tesznek. Németországban például nincsen államilag meghatározott minimálbér, hanem az egyes iparági szakszervezetek, és munkaadók által közösen kialkudott koncessziós szerződésekben rögzítik a következő időszaki béreket, és azok emelkedését is.

Az egyik legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall, amely közel 3,6 millió munkavállaló érdekeit képviseli, tavaly novemberben elérte, hogy két lépésben, összesen 4,2 százalékos béremelést kapjanak a dolgozók fél év alatt. Az első, 2,1 százalékos béremelésre február elsején sor is került, azonban a május elsején aktuálissá vált második emelést nem minden cég hajtotta végre. Az IG Metall felmérése szerint az érintett cégek 20 százaléka kért decemberig halasztást a béremelés elvégzésére, további 15 százalék pedig rövidebb időre.

Franciaországban, mint számos egyéb európai országban is, a munkaadók nem tehetik meg, hogy egyoldalúan csökkentik a dolgozóik bérét. Azonban ha a cégnek "komoly oka" van azt feltételezni, hogy bércsökkentés nélkül veszélybe kerülne a működése, és a munkavállalók nem egyeznek bele a bércsökkentésbe, úgy el is bocsáthatja őket.

A világ egyik legnagyobb autókölcsönzője, a Herz előző hónapban elérte, hogy öt százalékkal csökkenthesse menedzserei bérét, méghozzá a 150 vezető beosztású alkalmazott kétharmadáét.

A Hewlett-Packard szintén hasonló megállapodásra jutott 6000 francia alkalmazottjával, akiknek 2,5-15 százalékkal csökkentette bérét.

Nem sikerült azonban megállapodnia a Finnair-nek 1700 fedélzeti alkalmazottjával, akiket ezért átmenetileg, 2-3 hétre elküld a cég.