A termékdíj lehet a cégek veszte?

2008. január elsejétől az APEH által csak marginális, kevés bevétellel járó feladatként kezelt termékdíj ellenőrzését a VPOP vette át. A vámosok öt évre visszamenőleg ellenőrizheti a termékdíj-befizetéseket, ami a kis- és középvállalkozásokat, az élelmiszer- és virágboltostól, kezdve a szódásig - azaz mindenkit, aki csomagolást végez - súlyosan érinthet. Rengetegen nem fizettek ugyanis a többször módosított törvény bonyolultsága miatt, vagy egyszerűen azért, mert nem is tudtak a kötelezettségről. A VPOP egyelőre féléves türelmi időszakot hirdetett, de legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy felkutassa azokat a kötelezetteket, akik eddig elmulasztották a bevallást és befizetést.

Időzített bomba

"A kötelezetteknek csupán körülbelül tizede fizeti a termékdíjat és tesz eleget bevallási kötelezettségének, így sok vállalkozásnál ott maradt egy komoly díjtétel, amelyet évekre visszamenőleg nem rendeztek. Számukra hatalmas kiadás lesz, ha a VPOP büntetni kezd, már csak az elmulasztott bevallások alkalmankénti milliós bírságolási tételei miatt is. A vámosok pedig szinte minden cégnél találnak valamit, ha akarnak. Ha ezzel nem kalkuláltak a cégek, vagy visszamenőlegesen nem tesznek rendet, jó páran tönkremehetnek" - mondja Dr. Kiskovács Miklós környezetvédelmi tanácsadó. Szerinte a környezetvédelmi termékdíj időzített bomba azoknak a kis-és középvállalkozásoknak, amelyek a bonyolult szabályozás és az információhiány miatt eddig kevés, vagy semmilyen figyelmet nem fordítottak a kötelezettségre.

A termékdíj befizetését a szakértő szerint főleg a kis-és középvállalkozások mulasztották el, a nagyobb cégek, multik már tisztában vannak a szabályokkal, erre a feladatra külön szakembert alkalmaznak. A termékdíj visszamenőleges ellenőrzése azokat a cégeket érinti különösen hátrányosan, amelyek csomagolást végeznek, például vevőiknek műanyag zacskót, szatyrot adnak, italt gyártanak vagy bármilyen csomagolt árut az EU-ból behoznak, importálnak. Az említetteken túl az italgyártók első továbbforgalmazó vevőit, azaz a boltok, kocsmák többségét is érinti az ellenőrzés, darab alapon nekik is még egyszer fizetni kell, amennyiben a palackozó gyártótól közvetlenül vásárolnak. De a visszaváltható göngyöleget (EUR raklap, műanyag láda) csomagolásként használó nagy cégek is bajban vannak, ha a megfelelő hatósági adminisztrációt nem végzik el. A termékdíj-fizetés alól lehet mentességét kérni, de sokan ennek feltételeivel sincsenek tisztában.

Új misszió a VPOP-nak a termékdíjak behajtása

A mulasztásoknak mostantól súlyos következményei lehetnek: a feladatot átvevő VPOP öt évre visszamenőleg ellenőrizheti a termékdíj befizetését (azt az időszakot, amelyet az APEH leellenőrzött és lezárt időszakot eredményezett, már nem vizsgálják - tudtuk meg a VPOP-tól).

Azt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban is elismerték, hogy a VPOP-nak valóban "volt kapacitása" a feladatra, ahogy Markó Csaba főosztályvezető-helyettes azt is elmondta, a VPOP még tanulja a szabályozást. A minisztérium szerint viszont a technikai és szakmai feltételek adottak.

A VPOP úgy véli, egyelőre felkészültek az új feladatokra. "Mi is látjuk a szabályozás bonyolultságát, ezt nekünk is meg kellett tanulni, ki kellett képezni a szakembereinket. Az induláshoz megvan a létszám és az elegendő szakmai háttér, amit a későbbiek során mindenképpen fejleszteni kell" - mondta Tánczos Zoltán, a VPOP vámigazgató helyettese.

Éppen ezért januártól még féléves moratóriumot adtak a fizetésre kötelezetteknek, nem büntetnek. Tánczos szerint megfelelően tájékoztatták az érintetteket és azt tervezik, hogy a szakemberhiány megoldására 2011-től termékdíjas ügyintézői OKJ-s képzést indítanának.

Felkutatják a rejtőzködő kötelezetteket

"Széleskörű ellenőrzéseket kell végezni, ki kell menni a cégek telephelyére, át kell nézni a számlákat, nyilvántartásokat" - mondta Tánczos Zoltán. A VPOP első feladata az lesz, hogy megtalálják azokat, akik eddig nem fizettek termékdíjat. Azzal ugyanis a VPOP is tisztában van, hogy az a kötelezetti kör, amely az APEH-nál és most a VPOP-nál bevallást tett, csak a töredéke azoknak, akik termékdíj fizetésére kötelezettek. Mindezt helyi szinten fogják véghezvinni, regionális és fővámhivatalokon keresztül, a helyi vámhivatal ugyanis már ismeri a cégek tevékenységét, tudja, hogy hol merülhetnek fel problémák.

Az APEH helyi szinten nem ellenőrzött, Tánczos szerint többek között ez is lehet az oka annak, hogy sok kötelezett nem adta be bevallását. Az APEH tájékoztatása alapján a 2007-ben a termékdíjból származó bevétel 18, 5 milliárd forint volt, 2 milliárd forinttal kevesebb az előirányzottnál. Ezzel szemben Tánczos szerint a 2008-ra előirányzott 20,8 milliárdból már április 22-ig 9 milliárd 360 millió forint, vagyis majdnem a fele beérkezett.

A VPOP első célcsoportként a kenőolajat importáló vállalkozásokat fogja ellenőrizni, mivel a testület szerint sok olyan kenőanyag érkezik a közösség területéről, ami után nem fizetnek termékdíjat - mondta Tánczos.

Az nem szigorítás, hogy most ellenőriznek is

A KVVM szerint nem értékelhető szigorításként az, hogy a VPOP-hoz került az ügyintézés, de Markó Csaba hozzátette:"aki jogszabályt sért, annak vállalnia kell a következményeket".

A büntetési tételek pedig rendkívül magasak. Az elmaradt bevallás után a termékdíj 200 százalékának megfelelő bírság szabható ki, jogosulatlan visszaigénylés esetén a termékdíj bírság összege a visszaigényelt összeg 300 százaléka lehet. Ezenkívül az elmaradt bevallásokért alkalmanként magas mulasztási bírságot is fizetniük kell.

Ez nem környezetvédelem

"Nincs már szó környezetvédelmi célokról, ezzel nem ösztönöznek a környezettudatos viselkedésre, hanem felesleges adminisztrációval terhelik a vállalkozásokat" - mondta Zara László.

Csak egy példa: a szódások jellemzően nem tudnak a szabályozásról, így nem jelentették be többutasként a visszaváltható palackjaikat, így nem mentesülnek a darab alapú termékdíj megfizetése alól. Ezért egy szódás cég az összes 2 literes műanyagpalack után, amit eladott, darabonként 20 forintot fizet. Ha van évi 100 ezer palacknyi szódája, amit forgalomba hozott, ez 2005 óta több mint 6 millió forint termékdíjfizetési kötelezettséget jelent, csak azért, mert elfelejtette bejelenteni visszaváltható csomagolásként a palackokat (ezt jelenleg nem is teheti meg visszamenőlegesen 2005-ig, pedig környezetbarát módon járt el, azzal, hogy visszaváltotta őket).

Kinek a dolga?

"Érthetetlenül bonyolult a szabályozás, az APEH nyomtatványkitöltő programjaihoz képest a VPOP nyomtatványai kezdetlegesek. A kisvállalkozásoknál az adminisztrációs költség magasabb a befizetendő termékdíjnál. A könyvelőknek egyszerre kell adózási és környezetvédelmi ismeretekkel rendelkezniük. Rajtuk csattan az ostor" - jellemzi a helyzetet egy ital-nagykereskedés könyvelője.

"Adózói oldalról nézve a mostani szabályozás fenntarthatatlan" - mondta Zara László, aki szerint a bevallási rendszer nagyon nehezen kezelhető, a cégeknél pedig nem tisztázott, kinek a munkakörébe tartozik a termékdíjjal kapcsolatos ügyintézés. Sok helyen nincsen erre ember: nemhogy a vállalkozók, hanem még a könyvelők számára is átláthatatlan a szabályozás, a törvényt kellően ismerő környezetvédelmi szakemberből pedig kevés van.

Jövő évtől lehet új törvény

Az adózói oldalról kritizált termékdíj-törvényt az EU is kifogásolta, az Európai Bizottság a szabad verseny korlátozása, a közösségi importőrök számára, különösen az italtermékekre kiszabott, darab alapú díjtételek kötelezettségei miatt figyelmeztette a magyar államot. Az eljárás jelenleg is folyik, az új törvényjavaslat már Brüsszelben van, a szakma és az érintettek viszont semmit nem tudnak róla: "az eljárás nem nyilvános, amint az EB elfogadta a javaslatunkat, elindul az egyeztetés. Értjük az érintettek félelmeit, amint válasz érkezik, egyezetünk. Ez körülbelül szeptemberre várható" - mondta Markó Csaba.

A törvény által leginkább érintett ásványvíz-és üdítőital-gyártó cégek eközben pertársaságot hoztak létre és pert indítanak a termékdíj szabályozással okozott károk megtérítésére - mondta Kiss Gáborné, a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének (MÜSZ) titkára. "Elfogadhatatlan, hogy olyan munka folyjon, amelyből a teljes szakmát kihagyják. Ez hozzáértést igényel, akkor nem lenne benne ennyi baki, gyakorlati végrehajthatatlanság, rengeteg belső diszkrimináció" - mondta Kiss Gáborné.

A MÜSZ az elvi alapokkal nem ért egyet: A KVVM szabályozása ugyanis az újratölthető, többutas palackot preferálja az újrafeldolgozható, egyszer használható PET pillepalackkal szemben. A KVVM az iparági képviselők szerint "vélt környezetvédelmi indokokra" hivatkozva ellehetetleníti a gazdálkodásukat: véleményük szerint, amelyet hatástanulmánnyal is alátámasztanak, semmi sem bizonyítja, hogy a többutas, újratölthető műanyag palackok kevésbé környezetszennyezőek, mint az egyutas - a használat után szelektíven gyűjtött és újra feldolgozott - eldobható palackok. Az újratölthető műanyag előállítása drága és technikailag bonyolult, élelmiszerbiztonsági szempontból nem felel meg a kor követelményeinek, a fogyasztók nem is keresik az újratölthető műanyagpalackokat - mondta Kiss Gáborné.