A GVH az elmúlt években mintegy negyven ügyet indított a pénzügyi szektorban, az esetek többségében a jogsértő magatartást kimondó határozatot hozott
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) fokozott figyelemmel kísér egyes kiemelt területeket, ahol miközben a fogyasztói tudatosság közismerten alacsony, bonyolult, sokjellemzős termékekkel kapcsolatban hoznak a fogyasztók magukat hosszú időre egy-egy vállalkozáshoz kötő döntéseket. Ilyen ágazat a pénzügyi szektor, amelyben a GVH 2005-től negyven ügyet indított, az esetek többségében a jogsértő magatartást kimondó határozatot hozott és mintegy 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki a hiányos, pontatlan vagy valótlan tartalmú fogyasztói tájékoztatások közzététele miatt. Az eljárások kiterjedtek úgy bankok, biztosítók, pénztárak, mint ügynökeik tevékenységének ellenőrzésére, illetve például a fogyasztói csoportok szervezésére vagy az életjáradéki szolgáltatások nyújtására.
A lakáshitel-konstrukciót népszerűsítő tájékoztatások kapcsán például problémaként merült fel, hogy a reklám üzenete "lakáshitel"-re, "lakás- és jelzáloghitel"-re vonatkozott, viszont az akció ezen csoportok csak egy részére, konkrétan magasabb kockázatú devizaalapú hitelre volt érvényes. Jogsértő magatartás megvalósulását a hitelkártyákkal kapcsolatos azon tájékoztatások esetében állapította meg a Versenytanács, amelyekben nem tüntették fel, hogy kamatmentesség csak vásárlás esetén érhető el, a kamatmentességhez a teljes tartozás fizetési határidőre történő megfizetése szükséges és a teljes tartozásba nemcsak a vásárlások értékének összege, hanem a bank felé a hitelkártyával összefüggésben bármilyen jogcímen fennálló tartozás (tranzakciók, illetve a költségek, díjak teljes összege) beleértendő.
A GVH gyakorlata értelmében, ha egy tájékoztatás kiemel lényeges körülményt, akkor az egymással összefüggő, egymástól elválaszthatatlan feltételeknek, azok létének egyidejűleg kell kitűnnie az adott tájékoztatásból. Ezen elvárás tükröződik a megtakarítási (betéti) termékek esetében is, amikor az időleges, akciósan magasabb kamat nem reklámozható oly módon, hogy a fogyasztó nem kap egyértelmű tájékoztatást a később csökkenő kamat átmeneti jellegéről. Ezenkívül feltüntetendő, ha a hirdetett akciós kamat csak meghatározott esetekben (új megtakarítás, x millió forint feletti összeg) érhető el, illetve az "akár" szó használatakor lényeges, hogy a megadott "akár x %" kamatmértéket az ügyfelek jellemzően elérhessék.
-
A fizikai üzletek nem tűnnek el, csak átalakulnak: ők nyerték a Visa Boltok Boltja versenyét
Az online kereskedelem térnyerése nem szorította ki a fizikai boltokat, hanem új pályára állította őket.
-
Hajlítható mobil 200 ezerért, erős gaming készülékek – Így tör előre a nubiát is gyártó ZTE a magyar mobilpiacon
A megfizethető innováció a kulcs a ZTE szerint.
-
Nem elég a Facebook: miért fontos a saját honlap is a magyar mikro- és kisvállalkozások többségénél?
Demján Sándor Program "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" - így élt a pályáazati lehetőséggel négy hazai kisvállalkozó.
-
Magyar trappista: a vásárlók és a tejágazat is jól jár vele (x)
A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







