Lakáshitel törlesztőrészletek: indokolatlan változtatások

A szervezet arra is kíváncsi, hogy a fogyasztók érdekeinek mérlegelése hogyan történt a döntéshozatal során, a magukat felelős vállalatoknak tartó hitelintézetek tettek-e lépéseket az ügyfelekre háruló többletterhek könnyebb elviselhetősége érdekében. Kérik továbbá, hogy a pénzügyi szervezetek számoljanak be a lakáshitelekből származó bevételeik, valamint a nem vagy nem megfelelően fizető adósok számának alakulásáról.

A fogyasztóvédők szerint a lakáshiteles fogyasztók saját lakhatásukat csak akkor veszélyeztetik, ha már képtelenek fizetni, a pénzintézeteket pedig nem korlátozták abban, hogy üzleti kockázatuk terheit az egyik legkiszolgáltatottabb fogyasztói rétegre hárítsák. A szervezet szerint a lakáshitellel foglalkozókat törvény kötelezi arra, hogy a fogyasztók érdekképviseletét ellátó FJSZ-szel együttműködjenek.

A kezdeményezés jogosságát mindenesetre mintha több tényező is alátámasztaná. Korábban az adósokra nehezedő terhek emelkedését egyértelműen indokolhatta a banki forrásköltségek megnövekedése - ide sorolva a devizához jutási nehézségeket, az országkockázati felár megugrását, a magyarországi alapkamat jelentős emelését is.

Nyilvánvaló, hogy mindezek nem egyformán hatottak a különböző bankokra, de még így is nehéz elképzelni, hogy a változtatások mértékénél a táblázatban kimutatott eltéréseket csak a tényleges változások indokolhatták. 2009 elejére azután durvábbá váltak a változások, úgy tűnik, hogy ezek a módosítások legalább annyira üzletpolitikai, mint piaci okokkal magyarázhatók. A meghökkentően nagy különbségek ezzel együtt legalábbis némi magyarázatra szorulnának.