Egy újabb rejtély!-Félúton eltűnik a pénz

Pénzcentrum

2006. május 4. 12:10

Akciós személyi kölcsönök, alacsony THM-ek köszönnek vissza ránk reklámokból, óriásplakátokról. Találkozunk velük ha bankba megyünk, ha vásárolunk, ha utazunk és szinte már bárhol. Ma már egyre több a szabad felhasználású konstrukció, csak felvehetjük a pénzt és használhatjuk bármire. A lehetőség igen vonzó a lakosság széles rétegeinek, de vajon minek köszönhető ez a határtalannak tűnő kereslet? A kitartó és hatásos marketingmunkának, az igények valós növekedésének, a jövedelmi helyzet javulásának?

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

A háztartások hitelei és kölcsönei az elmúlt kb. másfél évben több mint 40%-kal emelkedtek. A hitelek döntő többsége lakáshitel, ugyanakkor jelentős a fogyasztási hitelek súlya is (közel 30%). Korábban az állami kamattámogatás adott lendületet az ingatlanhiteleknek, az utóbbi időben ugyanakkor a devizahitelek vették át az uralkodó szerepet alacsony nominális kamataik miatt. A fogyasztási hiteleknél a rövidebb futamidőnél a forint típus maradt meghatározó a magas kamatok ellenére is, a devizahitelek térnyerése a hosszú, 5 éven túli lejáratoknál meghatározó.

Ha megvizsgáljuk a Magyar Nemzeti Bank fogyasztási hitelekkel kapcsolatos statisztikáit azt mondhatjuk, hogy a forint alapú hiteltermékek nominális kamatai több-kevesebb késéssel követik a jegybanki kamat mozgását. A nominális kamat önmagában azonban csalóka, hiszen a folyósítást végző intézmények számos egyéb díjat számítanak még fel, mely a hitelt jelentősen megdrágíthatja. Igaz ez a lakáshitelekre, a fogyasztási hitelekre és az egyéb formákra is.

Ha maradunk a piaci statisztikáknál az látható, hogy a forint hitelek tényleges hiteldíj mutatója (THM), amely a hitel kamata mellett tartalmazza a folyósítási jutalékot a kezelési költségeket és a futamidő alatt felmerülő egyéb költségeket is, akkor az elmúlt másfél évben ennek szintjében lassan történik érdemi változás. Hiába vannak tehát a plakátokon az egyre alacsonyabb akciós hitelkamatok, a hitelekért valójában nem fizetünk sokkal kevesebbet. Mert a csökkenő hitelkamatokat növekvő díjakkal "kompenzálják" a hitelt folyósítók. Ebből következik, hogy az ügyfél szinte semmit nem vesz észre a kamatcsökkentési hullámból legalábbis a hitel törlesztőrészleteit illetően.

Mindezek ellenére a fogyasztási hiteltermékekből kihelyezett mennyiség kb. 50%-kal nőtt a tavalyi év januárjához képest. Ez a növekedés egyrészt köszönhető annak, hogy a kedvezőbb THM-el rendelkező devizaalapú hitelek aránya közel hatszorosára változott a kihelyezett fogyasztási hiteleken belül. Látszik, hogy lakosság hosszabb távon inkább devizában eladósodni mitsem törődve az árfolyamkockázattal. Az alacsonyabb nominális kamat és a viszonylag stabil forintárfolyam mellett ez racionális választásnak tűnik. Forint alapon általában a folyószámlahiteleket és egyes nagyáruházak által kínált áruvásárlási hiteleket veszik fel a háztartások a gyors pénzhezjutás, vagy a kihagyhatatlan akciós vásárlás miatt.

Összességében elmondható, hogy ma Magyarországon az ügyfelek hosszú lejáratú fogyasztási hitel választásakor egyre jobban előnyben részesítik a deviza alapú hiteleket, és vásárlási kedvüknek nem szab határt a devizakockázat. A rövidebb futamidőknél a jelentős kereslet miatt a bankok még megtehetik, hogy magasan tartják a THM-eket. Úgy tűnik hiába a jegybanki kamatcsökkentések, az egyéb költségek beépítése miatt a bankok nem adnak olcsóbban pénzt a lakosság rövid távú finanszírozási problémáihoz.