Senki sem érti, mi történik a Ráckevei-Dunával: megszólalt a szövetség a rémhírekről

Az intézkedés hátterében a Duna rendkívül alacsony vízállása áll. A tartós szárazság miatt olyan kevés víz érkezik a folyón, hogy az már a Paksi Atomerőmű működésére is hatással van. Az alacsony vízszint megnehezíti az erőmű megfelelő hűtését, ezért részleges leállásra is szükség volt.

A helyzet kezelésére a vízügyi szakemberek fenékküszöböt alakítanak ki, emellett átmenetileg felhasználják a Ráckevei Duna-ágban tárolt víz egy részét is. A Tassnál kiengedett vízzel ideiglenesen emelhetik a Duna vízszintjét Paks térségében.

A tervek szerint másodpercenként mintegy 20 köbméter vizet engednek ki. A számítások alapján ez körülbelül 1-2 centiméterrel emelheti meg a Duna vízszintjét az atomerőmű környezetében. A horgászszövetség hangsúlyozta, hogy vízügyi szakmai döntésről van szó.

Nem engedik le teljesen a Ráckevei Duna-ágat

A szövetség szerint félrevezető az az állítás, hogy a Ráckevei Duna-ágat leeresztenék. A vízterület ideiglenes tározóként is működik, és az elmúlt időszakban körülbelül 17 centiméterrel a nyári üzemi vízszint fölé töltötték.

Elsősorban ezt a többletet engedik most ki Tassnál. Ezt követően további, legfeljebb körülbelül 20 centiméteres vízszintcsökkenés következhet. A teljes apadás így várhatóan nem haladja meg a 30-40 centimétert.

Ennél nagyobb vízszintcsökkentést a szakemberek azért sem terveznek, mert az megfordíthatná egyes csatornák folyásirányát. Ez tovább súlyosbíthatná a Kiskunság szárazodását, és a mezőgazdaság számára is problémákat okozhatna. A horgászszövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy néhány évvel ezelőtt még megszokottnak számított az ilyen mértékű vízszintváltozás. Belvizes időszakokban a téli üzemi vízszint ennél is alacsonyabb lehetett.

Mi lesz a halakkal?

A szervezet szerint a mostani beavatkozás várhatóan nem okoz számottevő veszteséget a Ráckevei Duna-ág halállományában, és a horgászatot sem befolyásolja érdemben. A vízleeresztés várhatóan csak néhány napig tart. A tervek szerint ezt követően a csapadék, az alacsonyabb napi csúcshőmérsékletek és a paksi fenékküszöb hatása is javíthatja a helyzetet. Ezután a Kvassay-zsilipnél működő új szivattyúk segítségével ismét visszaállíthatják a Ráckevei Duna-ág nyári üzemi vízszintjét.

A tassi hajózsilip kialakítása szintén csökkenti a halállományt érintő kockázatot. Részleges nyitáskor elsősorban a víz felső 10-20 centiméteres rétege távozik, ahol kevés hal tartózkodik. A szövetség szerint az állatok jellemzően a lezúduló vízzel ellentétes irányba úsznak.

A víz kiengedésére elvileg a Tassnál működő, halráccsal felszerelt két turbina is alkalmas lenne. Ezek egyenként másodpercenként 25 köbméteres kapacitással rendelkeznek. A szakemberek azonban hidrológiai okokból a hajózsilipet használják. A zsilip alvízi szakasza egyenesebb, ezért a kiengedett víz mozgási energiája jobban érvényesül, ami további kisebb vízszintemelkedést eredményezhet a Dunán.