27 °C Budapest
Halimba, 2020. július 10.Üvegpoharak készülnek a Hungarian Table Top Kft. halimbai üveggyárában a versenyképességi támogatói okiratának átadásának napján, 2020. július 10-én.MTI/Vasvári Tamás

Az épülő gigagyárak sem mentenek meg: még csak most fog igazán lemaradni a V4-től Magyarország?

2024. április 17. 05:24

Miközben a foglalkoztatási ráta stabilan magas Magyarországon, a gazdaság zsugorodik, amely aggodalomra ad okot. Bod Péter Ákos szerint is feltűnő, hogy ilyen körülmények között az átlagos termelékenység nem alakul jól. A volt jegybankelnök kérdésünkre kifejtette: ezek nem teljesen magyar ügyek. Máshol is meglehetősen magas a foglalkoztatási ráta, mérsékelt növekedés mellett. Ugyanakkor Magyarországon vannak sajátos okai is ennek a helyzetnek. A GKI szerint a probléma abban gyökerezik, hogy a korábbi ágazati struktúra módosult, a kisebb hozzáadott értékű iparágakba áramlik a munkaerő.

Ha valaki szimplán elolvassa a KSH aktuális jelentését arról, hogy "2024 februárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezer fővel, 4 millió 723 ezer főre nőtt. (...) A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 550 ezer fő dolgozott, 30 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, a 15–64 évesek körében a 74,6%-os foglalkoztatási arány megegyezett az egy évvel korábbi értékkel", azt gondolná, minden rendben van, a munka nemesít, és egyre többen akarnak nemesedni - lassan már elfogy a dolgos kéz!

Oké, a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,7%-ra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de teljes foglalkoztatás - mint az idősebbek tudják - csak papírom létezik, egy társadalomban mindig lesz 3-5 százaléknyi munkanélküli. Nincs itt semmi látnivaló, gyerünk tovább előre!

Viszont a kép egészen más, ha a fentiekhez hozzávesszük a statisztikai hivatal másik jelentését, amely szerint "2023-ban a bruttó hazai termék (GDP - a szerk.) a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,7%-kal maradt el az előző évitől". Mi is történt tehát?

De hogyan lehetséges ez? Ezt jártuk körbe szakértők segítségével.

Bod Péter Ákos: az akkugyárak sem fognak segíteni

Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök felhívta a figyelmet, hogy nem elég, hogy 2023-ban összességében a magyar gazdaság zsugorodott, de 2024-ben sem indul jól: Varga Mihály pénzügyminiszter legutóbb 2,5 százalékos GDP-növekedési várakozást említett, ez sokkal lejjebb van a csupán néhány hete, Nagy Márton által bedobott négy-öt százalékos ütemhez képest.

Azok a deklarációk persze akkor sem hangzottak hihetőnek. A 2022 utáni gyenge növekedési adatok mellett jogos a kérdés: hogy tudott, tud fennmaradni a magyar viszonyok között elég magasnak számító foglalkoztatás? Másfelől pedig tényleg jogos a megfigyelés, hogy ilyen körülmények között az átlagos termelékenység nem alakul jól

- írta megkeresésünkre, de kijelentette, ezek nem teljesen magyar ügyek. Máshol is meglehetősen magas a foglalkoztatási ráta, mérsékelt növekedés mellett. Szerinte az okok egyike a munkaadó oldal elég általános viselkedésével függ össze: tanulva a Covid alatti nagy leállás és nehéz újraindulás tapasztalataiból, sok cég inkább megtartja a fontos munkatársakat, még akkor is, ha éppen nem dübörög az ágazat.

Nálunk vannak sajátos okai a korábbinál nagyobb foglalkoztatásnak és egyben a stagnáló termelékenységnek. Az egyik statisztikai jelleg: foglalkoztatottnak veszik a közmunkást, holott máshol az ilyen státusz munkanélküliségnek számítana. Ez a kategória minálunk a foglalkoztatási statisztikát javítja, de túl nagy új érték itt rendszerint nem képződik. Ugyancsak foglalkoztatottként szerepelnek a gyermekgondozási segélyen levők – viszont ők sem növelik valójában az outputot

- részletezte Bod Péter Ákos, aki szerint a számbavételi ügyeken túl van itt egy aggasztó trend is: hosszabb időtávon belül elég kicsi a magyar termelékenységnövekedés, különösen néhány dinamikusabb szomszédunkhoz képest.

A kevésbé termelékeny foglalkozatotti körök kapcsán az MNB korábbi elnöke kifejtete, az átlag valóban úgy áll elő, hogy egymás mellett léteznek a termelékeny munkahelyek és a kevésbé termelékenyek. A képzettebb, iskolázottabb munkavállalók rendszerint sokkal többet keresnek, mert nagyobb értéket állítanak elő, és ezért tudja a munkaadó jobban megfizetni őket. Hozzátette, a munkaerőhiány fellépésével tényleg bekerültek eddig nem foglalkoztatottak, gyakran kevésbé képzettek is, az pedig szerinte rendben levő folyamat.

Ugyanakkor nálunk, szemben az általános európai trenddel, nem nő érezhetően a felsőfokon képzettek aránya a lakosságban, illetve elég erős közöttük a kiáramlás. Ha pedig a képzettebb, mozgékonyabb, fiatalabb munkaerő külföldre megy a sokkal jobb jövedelemért, akkor a helyükbe belépők termelékenysége tényleg lehet kisebb. Egyébként ez sem magyar sajátosság, például a lengyel, észt, litván gazdaságból elég sokan vándoroltak ki jólképzetten, és helyükre az ország más részeiről, a keleti szomszédságból, mindinkább pedig a fejlődő világból érkeztek munkavállalók

- sorolta.

Kijelentette: a munkatermelékenység stagnálása, szerény emelkedések olyan folyamat, amely korrekcióra szorul. A nagy kérdés, hogyan. A rendszerváltozás kezdetétől sokáig az hajtotta felfelé a termelékenységet, hogy tőkeerős, fejlett technológiával ellátott vállalatok települtek be, amelyek igen termelékeny munkahelyek ezreit teremtették.

Most is van tőkebeáramlás, ha nem is annyira intenzív, mint akkor. De lényeges, hogy milyen állásokról van szó: egyszerűbb szalagmelletti szerelőmunka nem fizet nagyon sokat, mint hogy nem is kiemelkedő az egy munkásra jutó hozzáadott érdek. Vagyis nemcsak az számít, hogy hány munkahely jön létre, hanem az is, hogy milyen az új munkahely. Igen ám, de jó álláshoz képzett, idegen nyelveket beszélő, modern technológiához értő munkavállaló kellene, az ilyen kiképzése pedig sokba kerül, és már korábban el kellett volna kezdeni az emberi humán tőke kifejlesztését. A jó oktatási rendszer nincs ingyen. Csak hát nagyon kellene a jól képzett, motivált, egészséges ember

- magyarázta Bod Péter Ákos. Arra a kérdésünkre, hogy mindez milyen hatással van a hazai versenyképességre, a szakember kifejtette, a magyar átlagmutatót nézve több év távlatában némi visszacsúszást látunk, miközben olyan országok értek be minket munkatermelékenységben, amelyek a rendszerváltozás kezdetén jóval mögöttünk voltak e téren, mint Lengyelország. De már ránk fejlődött Románia is, a baltiak pedig immár előttünk járnak.

A hazai versenyképességről szólva nem kerülhetünk ki egy fontos vonatkozást: a külföldi nagy cégek helyi leányvállalatai igen termelékenyek, míg a kisebb méretű és hazai tulajdonú vállalkozásoknál jóval kisebb a termelékenység. A nagy cégek más országokban is előnyben vannak e téren, de nálunk különösen le van maradva a kis- és közepes vállalatok szektora, mindenféle hangzatos KKV-fejlesztési program ellenére. Lehet persze segíteni a KKV fejlődésén, például a külföldi piacra kijutás megsegítésében, mondjuk idegennyelvi képzés formájában, tanácsadással, de nem könnyű a feladat

- közölte az MNB korábbi elnöke, aki szerint mindezen nem fognak segíteni a folyamatlan lévő akkugyár-beruházások sem. Ugyanis az akkumulátor gyártása és később újrafeldolgozása nagy anyag-, energia- és vízigényű munka, amely ráadásul sok munkást igényel, amíg nem sikerül teljesen automatizálni.

Az összeszerelő munkás hozzáadott értéke azonban a megismert kalkulációk szerint nem igazán nagy. Magam úgy látom, hogy ez a fajta iparpolitika teremt ugyan sok munkahelyet, de nem elég vonzót a magyar munkaerő számára, így valószínű, hogy a szalag mellett dolgozók elég nagy része vendégmunkás lesz

- fogalmazott.

GKI: így nem lehet kitörni a közepes fejlettség csapdájából

A GKI Gazdaságkutató Zrt. válaszában emlékeztetett: a magyar gazdaság visszaesésében nagy szerepet játszott az energiaköltségek megugrása, az infláció és az ezzel együtt járó reáljövedelemcsökkenés miatti fogyasztásvisszaesés, valamint a német gazdaság gyengélkedése.

Az időszakos tényezők mellett világosan látszik a hosszútávú trend is: a magyar gazdaságpolitika az alacsony hozzáadott értékű munkát támogatja, a humántőke fejlesztésére pedig kevés erőforrást biztosít. A termelékenység növekedésének alapja márpedig a jól képzett, tudását folyamatosan fejlesztő munkaerő

- tették hozzá. A foglalkoztatotti struktúra kapcsán pedig arról beszéltek: az elmúlt években csökkent a szakmunkások, a segéd- és betanított munkások száma a munkaerőpiacon, míg az érettségizetteké és a diplomásoké nőtt.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

Így tehát nem az új hazai munkaerőpiaci belépők okolhatók a gyenge termelékenységért. A probléma abban gyökerezik, hogy a korábbi ágazati struktúra módosult, a kisebb hozzáadott értékű iparágakba áramlik a munkaerő (gumiabroncsgyártás, akkumulátorgyártás, stb.). Ezek a szektorok jelentősen rontják az átlagos termelékenységi statisztikákat

- szögezte le a GKI, akik szerint csak egy humántőke fejlesztésére nagy hangsúlyt fordító modellel érhető el a magasabb termelékenység. Ehhez pedig egy esélyegyenlőségre és felzárkóztatásra épülő oktatási és szociális rendszerre van szükség.

A magyar gazdaság versenyképeesége kapcsán pedig kiemelték, hogy csak olyan ország lehet versenyképes, amely kiemelt figyelmet fordít az innovációra, a szellemi tőkére, és a szellemi tőkeintenzív ágazatokra. Az olcsó, kevésbé képzett munkaerőre és az alacsony hozzáadott értékre építő gazdaságpolitikával nem lehet kitörni a közepes fejlettség csapdájából, nem lehet versenyképessé válni - fogalmaztak.

A folyamatban lévő nagyberuházásokról pedig elmondták: az alacsony hozzáadott értékű ágazatok intenzív támogatása semmiképp sem javítja versenyképességünket.

Ugyanakkor ezek a támogatások elvonják a forrásokat a magyar KKV szektortól

- jegyezték meg.

Virovácz Péter: túl alacsony az “okosberuházások” aránya

Megkeresésünkre Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, a foglalkoztatás nem nő, hanem zsugorodik. Míg 2023 végén 4755 ezer fő dolgozott, addig a legfrissebb statisztikák szerint mostanra ez a szám 4720 ezer főre csökkent.

Emellett az Eurostat adatai alapján a magyar gazdaság egy munkaórára jutó termelékenysége (reál értéken) 2023 végén (ez a legfrissebb adat) közel volt a mindenkori csúcsnak megfeleltethető 2022 második negyedévi értékhez. A termelékenységi mutató 2023 elején érte el a mélypontját és azóta folyamatosan emelkedik

- magyarázta. Azt is kifejtette: a termelékenységi statisztika nem úgy működik, hogy vannak termelékenyebb és nem termelékeny dolgozók. A tényleges (reál) munkaerő-termelékenység a bruttó hazai termék (GDP) fix bázison számított értéke és a GDP termelésében foglalkoztatottak számának hányadosa; megmutatja az egy foglalkoztatottra jutó GDP forintban (vagy euróban, vagy PPS-ben) számított értékét.

Ebben a tekintetben tehát maximum arról tudunk beszélni, hogy olyan típusú foglalkoztatás jön létre, amely alacsony hozzáadott értéket termel. Ebben az esetben fordulhat elő az, hogy a jelentősen emelkedő foglalkoztatotti létszám mellett a GDP nem nő olyan mértékben és csökken vagy stagnál a munkaerő-termelékenység. Erre a 2010-es években volt példa Magyarországon

- emlékeztetett. Hozzátette, a válság után a kétszámjegyű munkanélküliségi ráta elkezdett csökkeni, emelkedett a foglalkoztatotti létszám és ezzel párhuzamosan szinte azonos mértékben nőtt a bruttó hazai termék is.

Vagyis hosszú éveken keresztül stabil volt a termelékenységi mutató. Emelkedésnek ez akkor indult, amikor elértük a teljes foglalkoztatottságot és a vállalatok hatékonyságjavításba kezdtek. Digitalizáltak, automatizáltak, jelentős tőkeberuházásokat hajtottak végre annak érdekében, hogy többet és alacsonyabb összköltség mellett tudjanak termelni, miközben nem változott a foglalkoztatotti létszám. Ilyen módon érhető el a termelékenység javulása

- közölte Virovácz Péter. Véleménye szerint a munkaerő-termelékenység emelkedése hozzájárul a gazdaság versenyképességének javulásához. Hazánk gazdasági nyitottsága, a globális folyamatoktól való erős függősége miatt fontos a termelékenység és a versenyképesség javítása.

Ezt pedig úgy lehetne elérni, hogy a potenciális GDP-növekedést meghatározó három tényező (munka, tőke és technikai haladás) közül a fókuszt a tőkefelhalmozásra (beruházásokra) helyezzük, méghozzá olyan módon, hogy eközben jelentős technikai haladást is elérjünk. Ez tudja biztosítani azt, hogy úgy emelkedik a hazai gazdaságban megtermelt hozzáadott érték, hogy közben a munka komponens változatlan, ám a tőke és a tudás komponensek bővülnek.

Az elemző szerint ennek érdekében olyan jellegű munkahelyteremtésre lenne szükség, amely magas hozzáadott értékkel bír, vagyis a mennyiségi munkahelyteremtés helyett a minőségit kellene előtérbe helyezni. A magyar (és az európai) munkaerőpiac hosszútávú folyamatai is abba az irányba mutatnak, hogy a munkaerő egyre szűkösebb erőforrássá válik és mint ilyen, egyre drágább lesz. Ennek kiváltására pedig a tőke és a technika nyújthat segítséget.

Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász az 1990-es évek elején úgy fogalmazott, hogy “a termelékenység, ha ma nem is tűnik legfontosabbnak, de hosszú távon szinte biztos, hogy a legfontosabb lesz.” Ezt szinte minden közgazdász osztja a mai napig. A termelékenység ugyanis nagyon leegyszerűsítve azt méri, hogy mennyire jól gazdálkodik egy cég a rendelkezésére álló szűkös erőforrásokkal (ami lehet az idő, az eszköz, a tudás vagy éppen a munkaerő). Lényegében úgy is megfogalmazhatnánk, hogy a versenyképesség esszenciája a termelékenység növelése

- magyarázta Virovácz Péter, aki a nagyberuházásokra vonatkozó kérdésünkre azt írta, azok természetesen hatással vannak a termelékenységre, de önmagában a beruházás megléte nem határozza meg egyértelműen a termelékenységet.

Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy mibe is ruházunk be. Ahogyan az sem mindegyik, hogy adott munkaidő alatt milyen típusú, jellegű munkát végeznek a dolgozók. Sokat számít, hogy mennyi új értéket, tudás, innovációt állítunk elő. Azt is fontos megjegyezni, hogy a beruházások sokfélék lehetnek: megjelenhetnek gépi, technológiai és épület-, gépjármű- vagy infrastrukturális beruházásban. Az ezekből létrejövő munkavégzés pedig lehet informatikai, kutató-fejlesztő, kereskedelmi, pénzügyi vagy összeszerelő-gyártó tevékenység. Nem mindegy tehát, hogy mennyi idő alatt mekkora értéket állítunk elő. Tudásalapú munkákkal ugyanis rövidebb idő alatt lehet nagyobb értéket előállítani vagy magasabb a termelékenységi szintje egy tudás alapú gazdaságnak, mint például egy nyersanyag alapú vagy összeszerelésre alapozó gazdaságszerkezetnek

- fogalmazott az ING elemzője, majd emlékeztetett: az MNB egyik friss mélyelemzése is rámutat, bár GDP-arányosan magasak a hazai beruházások, de ennek szerkezete nem felel meg a technológiai átállás igényének. Túl alacsony az “okosberuházások” aránya - tette hozzá.

Címlapkép: Vasvári Tamás, MTI/MTVA

NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Bankmonitor  |  2024. május 28. 08:17
Gyermekvállalással együtt jár egy állandó kérdés, ami mindig benned van, akár gondolsz rá, akár nem:...
Holdblog  |  2024. május 28. 07:33
Mindig van nyerő stratégia, csak elég jól kell csinálni vallják a HOLD Alapkezelő vezetői. Szabó Bal...
MEDIA1  |  2024. május 27. 20:42
A Neokohn a törlés előtt mintegy 30 ezer követővel rendelkezett.
Kiszámoló  |  2024. május 27. 10:13
Kínában több tízmillió üres, gyakran félkész lakás van, a világ végén, ahol senki nem akar és soha n...
Meglepő dolgokat rejt egy kamasz naplója 2024-ben: less bele, a te gyereked is érintett!

Megvalósul Jocó bácsi nagy álma, színpadra állítják regényét. A Kamaszharc, bár fikció, a tanárként nap, mint nap megtapasztalt élethelyzeteket dolgozza fel.

Egyedülálló zenés activityt fejlesztett a magyar gyógypedagógus  (x)

Egy hazai gyógypedagógus-zeneterapeuta összerakott egy többszörösen díjazott zenei társasjátékot.

Ez a superfood lehet a foci Eb nagy slágere (x)

Méltó ellenfele lehet a mogyoró-nachos-ropi sörkorcsolya triónak a kézműves sörfőzdék gyártási melléktermékéből készülő újfajta ropogtatnivaló.

Farmról az asztalra: így segítheti ez az üzleti modell a kisgazdaságokat

A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.

NAPTÁR
Tovább
2024. május 28. kedd
Emil, Csanád
22. hét
Május 28.
Nemzetközi tejnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm