Magyarázkodni kezdett a KSH: így jöhetett ki pont 9,9 százalékra az infláció Magyarországon

Az elmúlt időszak gazdasági negézségei miatt nem ritka, hogy a megélhetéshez kapcsolódó fő statisztikai mutatók a rivaldafénybe kerülnek. Ez pedig nem véletlen, hiszen mindenkit érdekel, hogy mennyit is ér jelenleg a pénze. Ilyenkor pedig a nyilvánosság részéről is érezhető egyfajta nyomás, hogy számszerűsítve legyenek az adatok. Azonban bármi is derül ki, mindig lesznek olyanok, akik úgy érzik, hogy valami nincsen rendben a számokkal. Éppen ezért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két szakértője, Tréfás András és dr. Cseh Tímea most az infláció számításának hátterével foglalkozott új szakmai anyagukban.

A cikkből kiderül, hogy a KSH által alkalmazott módszerek nem elváráshoz, vagy gazdasági ciklushoz alkalmazkodnak, hanem szigorú szakmai sztenderdekhez. Az infláció számítása ugyanis a leírtak szerint teljes mértékben az európai statisztikai irányelvekkel összhangban történik (kiemelten az Európai Bizottság 2020/1148. számú végrehajtási rendeletére, valamint az Eurostat HICP Methodological Manual című kiadványára támaszkodva), amit az Eurostat szakemberei rendszeresen ellenőriznek, ezzel támasztva alá a publikált adatok helytállóságát. De nézzük is, hogy hogyan is jön ki a matek.

A fogyasztói árak mérése komplex feladat. Minden hónapban körülbelül 1000 termék és szolgáltatás1 árának történik meg a felírása (ez mindösszesen 80 000 rögzített árat jelent szerte az országból), annak érdekében, hogy mi itt, a KSH-ban valós országos átlagárakat figyelhessünk meg, és a szélsőséges értékek ne befolyásolják túlságosan az árindex mértékét. Ennek következményeként ezek az átlagárak eltérhetnek azoktól a fogyasztói áraktól, amelyeket a fogyasztók megfigyelnek. Ezeket az árakat összesúlyozzuk a két évvel korábbi teljes év, illetve a megelőző év első három negyedévének fogyasztási adatai alapján – a súlyrendszer egyébként egész évben állandó marad

- írják a cikkben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Küszöbön a sírig tartó munka: nincs mese, újra munkába kell állnia rengeteg magyar nyugdíjasnak

Jelentősen nőtt a magyar nyugdíjasok gazdasági aktivitása az elmúlt három évben, így minden eddiginél közelebb kerültünk a halálunkig történő munkavégzéshez.

Ezt követően tudják kiszámítani az árindexeket, amelyekből több speciális index is készül, a gazdasági elemzések igényeinek megfelelően. Ilyen például a nem feldolgozott élelmiszereket, háztartási energiát, üzemanyagokat mellőző, a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított, az alapinflációt mutató maginfláció.

A fogyasztóiár-index előállítása az egyik leggyorsabb a statisztikai mérőszámok közül, a tárgyhót követően néhány munkanappal már publikáljuk is a végső, hivatalos adatot, amelyet később sem módosítunk. Ezt a módszertant használjuk minden alkalommal, változást a magasabb inflációval jellemezhető 2023-as év sem hozott ebben

- írták. A gáz és az elektromos energia lakossági ára, azaz a háztartási energia kiszámítása esetében már kicsit bonyolultabb a helyzet. Ezek ugyanis a magyar háztartások fogyasztási szerkezetéből kifolyólag jelentős súllyal bírnak, azonban a gáz és az elektromos energia lakossági áráról szóló kormányrendeletek 2022 nyarán történt módosítása új módszertan kialakítását tette szükségessé, amit a KSH szakértői a rendeletek változásával szinte egy időben megalkottak. A módszertan kialakítása ez esetben is az európai sztenderdek szerint történt, a mérési nehézségeket áthidalandó az Eurostat HICP Methodological Manual című kiadványának az „egységérték”-re vonatkozó ajánlását követve.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási változás jöhet a bolti akcióknál Magyarországon: kiderült, mit is tervez a kormány

A termékkör többek között marhahússal, kacsahússal és különféle mentes-élelmiszerekkel egészülne ki.

A gáz és az elektromos energia lakossági árának változását a háztartások érintettségének arányában veszik figyelembe a fogyasztóiárindex-számítás során. Ennek megfelelően a KSH arra vonatkozóan készít becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi (2022. augusztus 1. előtti) és az új árakon. Azaz olyan árindexről – nem pedig érték- vagy volumenindexről – beszélhetünk, amelyet befolyásol a lakossági fogyasztás mértéke, hiszen az – a jelenlegi szabályozás miatt (rezsicsökkentett ár, valamint a fogyasztási küszöb felett piaci ár) – hatással van az átlagárra.

Mivel az energiafogyasztás által erőteljesen befolyásolt átlagos árakat hasonlítjuk össze, az árindexben még változatlan hatósági szabályozás esetén is lehetnek elmozdulások

- áll a cikkben. Az árindex számítása során a KSH háztartásonkénti becsült energiafogyasztással, valamint a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal nemzetgazdasági szintű gáz- és áramfogyasztási adataival egyaránt számol. Ez a módszertan a korábbi időszakra nagyon jelentős mértékű áremelkedést (2023 januárjában éves szinten 52,4%-os háztartásienergiaár-növekedést), az elmúlt időszakban pedig ennél számottevően kisebb mérséklődést (2023 októberében éves szinten 16,1%-os háztartásienergiaár-csökkenést) mutatott ki.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ez a módszertan nem 2023-ban, hanem még 2022 augusztusában, az emelkedő energiaárak idején lett bevezetve, és azóta is változatlan. A mérési módszernek az erőteljesebb árcsökkenés érdekében történő megváltoztatása szakmailag kifogásolható megoldást jelentene, amely fel sem merül a Hivatalban

-írták.

EZ IS ÉRDEKELHET

Korai volt az öröm? Nem menekülnek a magyarok a horrordrágulástól: jöhet a következő hullám

Szakértők szerint az infláció tartós és jelentős további csökkentésének feltételei bizonytalanok.

Szót ejtettek az árváltozások kapcsán a lélektani határokról is, hoszen ezek egyike a gyakori torzítás. Azaz sokan csak a gyakran vásárolt termékek, mint az élelmiszer vagy az üzemanyag árát veszik figyelembe, míg a magasabb árú termékekről, amiket ritkábban vásárolunk, illetve a nem közvetlenül kifizetett (csoportos beszedéssel rendezett törlesztések például) termékekről, szolgáltatásokról teljesen megfeledkezünk.

Ezt a hatást ráadásul a média tovább erősítheti. Az árak alakulásának értékelésekor továbbá a fogyasztók gyakran nem megfelelő (általában régebbi) időszakokkal hasonlítják össze az aktuális árakat, míg a hivatalos statisztika az előző hónaphoz, illetve az előző év azonos hónapjához viszonyít. Negativitási hatás is jelentkezik, amely révén az emberek emlékezetében a negatív élmények (nagyobb áremelések) sokszor jobban rögzülnek a pozitívaknál (árcsökkenés). A fentiek miatt kevés értelme van a hivatalos és az érzékelt infláció értékét kizárólag az adatok ellenőrzésének céljából összehasonlítani, inkább a trendek vizsgálata indokolt

- tették hozzá.