Korai volt az öröm? Nem menekülnek a magyarok a horrordrágulástól: jöhet a következő hullám

Fontos, hogy a növekedés kormányzat által igényelt felpörgetésének is inflációs hatása lehet, miként a recessziónak is volt antiinflációs hatása. Ugyanis a belföldi kereslet mesterséges élénkítéséről van szó, hiszen az export bővítését akadályozza a külső kereslet gyengélkedése – például az EU saját prognózisa szerint jövőre csak 1,3 százalékkal fog növekedni –, a gyenge forinttal való exportösztönzés pedig ugyancsak inflációs hatással járna - mutat rá a szakértő. Egyébként a belföldi kereslet élénkítésének is határt szab a forráshiány, a kormány növekedési céljával szemben más előrejelzések jellemzően 2,5 százalék körüli dinamikával számolnak.

A jelek szerint a magas infláció után a nem kellő ütemű növekedés bűnbakja is az MNB lehet a szakértő szerint. Noha az infláció októberben már egyszámjegyű, 9,9 százalék lett, vagyis szeptemberhez képest 2,3 százalékponttal csökkent, az alapkamatot csak 0,75 százalékponttal, 11,5 százalékra csökkentették. Az MNB tavaly október óta – amikor a kamatemelési ciklus leállításának emelkedő infláció közepette történt bejelentése a forint árfolyamának zuhanásához vezetett, ami aztán az irányadó kamat drasztikus megemelését kényszerítette ki – nagyon megfontolt kamatpolitikát követ. Mostani óvatossága azonban feltehetőleg nem csak abból származik, hogy egy éve ennyire megégette magát - véli a szakértő, aki szerint az óvatosság oka, hogy

az infláció tartós és jelentős további csökkentésének feltételei bizonytalanok.

A kormány nemrégiben 3,9 százalékról jelentősen, 5,2 százalékra emelte idei GDP-arányos államháztartási hiánycélját, mely nem hagyhatja érintetlenül az amúgyis szétesőnek látszó jövő évi költségvetést. Bár 2023 őszén a forint viszonylag erős, az EU-transzferekhez való hozzáférés bizonytalansága gyengülési veszélyekkel jár. A bérmegállapodásnak ugyancsak inflációs kockázatai vannak - sorolja a cikk.

Ha a kormány a jegybank szigorú monetáris politikáját is képes lenne maga alá gyűrni – kockázatos mértékű kamatcsökkentésre késztetve azt –, az az elmúlt évben nagy nehezen ismét erősödésnek indult jegybanki hitelesség újabb eróziójával, s ezzel forintgyengüléssel járhat, véli a szakértő, aki szerint a jegybank bűnbakká tétele csak fokozza az óvatos monetáris politika szükségességét. Az MNB természetesen nem hagyta válasz nélkül a kritikákat, de nem felső vezetői szinten, a személyeskedést is kerülve, kifejezetten szakmai anyagok útján reagált.

Az MNB honlapján közzétett elemzés szerint „megindultak azok a próbálkozások, hogy a monetáris politikát tegyék felelőssé azért, hogy a várt (és beígért) 1,5 százalék helyett csökkenni fog idén a hazai gazdaság kibocsátása”, továbbá, hogy az ezt vallók „azt gondolják, hogy a magyar gazdaságot negatív reálkamatokkal – tehát magas áremelkedés és ennél alacsonyabb kamatok kettősével – lehet kihúzni a gödörből”. A szerzők szerint azonban az ettől várt keresletélénkítés nem működne, mivel az ország egy brutális inflációs sokk elleni meccsnek csak a félidejében jár. Ezért a hazai fogyasztás tartós emeléséhez az infláció leszorítására van szükség, ami a bérek vásárlóértékének emelkedésén keresztül tudja azt megalapozni.

Korai volt az öröm?

Az IMF egy elemzésében vizsgált inflációs sokkok esetében, amikor öt év után is magasabb szinten maradt az infláció, akkor gyakori volt a szerzők által „korai ünneplésnek” nevezett magatartás. Ilyen esetekben a sokkot követően egy gyors, de végül csak átmenetinek bizonyult inflációcsökkenés következett be. A mérséklődés többnyire az infláció megugrását követő bázishatásnak, az átmenetiség pedig a gazdaságpolitika elsietett lazításának volt tulajdonítható. A szerzők megállapítása szerint a sikeres dezinflációkat szigorúbb monetáris politika kísérte.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem kell befizetni ezt az adót 2024-ben: rengeteg magyar örülhet - itt a pontos rendelet

2025. januárig nem kell befizetni a reklámadót – olvasható a Magyar Közlönyben megjelent rendeletben.