Százezernyi magyar zuhanhat a létminimum alá: sokaknak már gyógyszerre is alig futja

Hónapról hónapra egyre elkeseredettebb az a küzdelem, amelyet a magyarok a boltokban, szolgáltatóknál vagy bármilyen olyan helyen vívnak, ahol pénzt kell valamiért fizetni. Annak ellenére, hogy az infláció lassú enyhülésnek indult az elmúlt hónapokban, a magyar dolgozók egyáltalán nincsenek kint a vízből: egyre nehezebben teremtik elő a mindennapi kenyérre valót is, ugyanis a bérük valós értéke egyre kevesebb és kevesebb az elmúlt másfél év brutális drágulásai mellett.

Sokkal nehezebb a helyzete ráadásul azoknak, akik a kötelezően legkisebb fizetésből, vagyis minimálbérből kell megélniük, ennek nettó összege ugyanis alig magasabb, mint az a pénz, amiből egy ember ma Magyarországon ha szűkösen is, de legalább meg tud élni. A szakértőinket most arról kérdeztük, mi jelentené egyáltalán a minimumot, illetve mikor állhat elő végre az a helyzet, hogy nem kell remegni már a hónap közepén, mert valamire már nincs elég pénz?

Egyre kevesebbet ér a fizetés

Áprilisban 568 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint, ami csökkenést jelent az egy hónappal korábbi, viszont jelentős, több mint tíz százalékos növekedést az előző év azonos időszakához képest. Ezt a lenti grafikonon is megmutatjuk, és innen az is kiderül, hogy bár még az év fele sem telt el, már jelentős hullámzások történtek ebben az adatsorban.

Mivel a 10 százalék körüli növekedés köszönőviszonyban sincs az inflációval, el lehet mondani, hogy a magyar dolgozók reálbére folyamatosan és észrevehetően csökken hónapról hónapra. Ezt pedig már a dolgozók a saját zsebükön is érzik: a boltokban a brutális drágulás szinte senkit nem kímél, egyre több és több család mond le olyan dolgokról - akár már az élelmiszerboltokban is - amelyek megvásárlása eddig magától értetődő volt.

A Pénzcentrum gazdasági elemzőket kért meg arra, hogy megmondják: mikor kezdhet el a magyar dolgozó a fizetéséből nyugodtabban költeni, vagyis a fizetésünk értéke mikor növekszik ismét annyira, hogy kényelmesebben élhessenek?

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a nyár még a szűkebb nadrágszíjról szólhat, de az év utolsó negyedében talán már jöhet a kilábalás.

Összességében a reálbérek változásában az infláció markáns csökkenése hozhat el fordulópontot. A következő hónapokban a dezinflációs folyamat felerősödésére számítunk, melyet lokális és globális tényezők hajtanak a bázishatásokkal kiegészülve. Mivel a bérek átlagos növekedési üteme várhatóan hónapról-hónapra 15-16% körül alakulhat, így a reálbérek ismét növekedhetnek abban a hónapban, amikor az infláció leesik 15% alá. Erre akár már szeptemberben is sor kerülhet, így mi legkorábban szeptemberre, legkésőbb az év utolsó negyedévében várjuk a fordulatot a reálbérek terén

- fogalmazott Virovácz Péter. Azt is hozzátette, hogy a kormány által is rendszeresen emlegetett egyszámjegyű infláció is hamarabb eljöhet, mint december - márpedig az azt is jelentené, hogy a magyar dolgozók is hamarabb fellélegezhetnek.

A vállalatok átárazási ereje mára markánsan meggyengült, ami az egyik legfőbb lokális tényező az infláció fékeződése mögött. Egyszerűen elfogyott a tér az átárazást illetően, ahogyan a belső kereslet hónapról-hónapra folyamatosan gyengül. Ha a termelői árakat vizsgáljuk, akkor az ipar esetén nagyon jelentős visszaesést tapasztalhatunk az egy évvel korábbi árakhoz képest, míg a mezőgazdaság esetén áprilisban már defláció volt jelen. A lokális tényezők mögé felsorakoznak a globálisak, melyek közül a nyersanyagárak és a szállítási költségek markáns esését emelnénk ki. Mindezen tényezőkre rátesz egy lapáttal a bázishatás, amely tovább segíti a dezinflációs folyamatot. Így tehát nem csak a decemberi egyszámjegyű inflációt tartjuk elképzelhetőnek, de legfrissebb előrejelzésünk szerint már idén novemberben elérhetjük azt

- mondta erről az ING vezető elemzője.

Az a KSH adataiból is kiderült, hogy a spórolásnak van egy tovább gyűrűző hatása, amit mi is említettünk: mégpedig az, hogy a boltok kasszáinál kevesebb terméket vásárolunk, mint eddig tettük. Horváth András, az MBH vezető elemzője is megerősítette lapunknak adott válaszában, hogy a fogyasztás rég nem látott mélyponton van Magyarországon

Az infláció, a reálbérek csökkenése fogyasztást csökkenti jelentősen, mivel adott nominális jövedelemből kevesebb árucikk vásárolható, és mivel a fogyasztás adja az éves GDP jelentős részét, így a gazdasági növekedésre is negatív hatással van egy ilyen folyamat, továbbá a központi költségvetés bevételeinek jelentős részét kivető fogyasztási adók is csökkenhetnek ezzel párhuzamosan

- fogalmazott az MBH elemzője.

Sokkal borúlátóbb Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója. Ő a Pénzcentrumnak adott interjújában úgy fogalmazott: jelenlegi ismereteik, valamint a hozzájuk érkezett visszajelzések is inkább azt támasztják alá, hogy az infláció idén nem tud bemenni 10 százalék alá.

Eltelt az év fele és még mindig 20 százalék fölötti mértékről beszélünk. Annak, hogy ez tíz százalék alá tudjon menni az év végére, én szerintem nagyon kevés az esélye. Hogy csökkenni fog, abban biztosak lehetünk. Az, hogy el fogja tudni érni a 10 százalék alatti mértéket, biztos, de hogy ezt nem egy éven belül, vagy nem ebben az évben, az is valószínű. A mi kutatásainkban érkezett visszajelzések is ezt támasztják alá. A cégvezetők jelentős része szerint nem lesz lehetséges az infláció tíz százalék alá csökkentése, de a vállalkozások vezetői is egyre inkább úgy vélik, hogy két éven belül ez már reális esély. Ezt a nézetet mi is osztjuk

- mondta a Pénzcentrumnak Üveges Judit. Az Intrum értékesítési igazgatójával hosszabb interjút készítettünk, ezt itt olvashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt az elemzők aggasztó jóslata: nem sok esély van rá, hogy 10% alá menjen az infláció idén

Nagyon lassú lehet a kilábalás és továbbra is igen nehéz év vár ránk 2024-ben gyakorlatilag minden téren.

Mi lenne a minimum?

Hogy az élelmiszerboltokban spórolunk, azt tudjuk, de vajon tényleg beszélhetünk-e konkrét elszegényedésről? Mi az, amin még spórolni kényszerülünk annak érdekében, hogy a hónap végére ne kopjon fel az állunk?

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Pénzcentrumnak azt mondta: a magyar dolgozók talán már olyan dolgokról is lemondani kényszerülnek, ami az életben maradásukhoz kellene.

Talán soha nem nézett még szembe ilyen erős kihívásokkal a magyar dolgozó réteg. Elég megnézni a kiskereskedelmi forgalom alakulását, szerintem ebből is világosan kiderült, hogy az infláció vágtatása, az árak növekedése milyen helyeztet teremtett: napnál világosabb, hogy komoly spórolást kénytelenek véghez vinni a családok. Azt pedig csak remélni tudjuk, hogy a gyógyszereknél nem ment végbe egy ilyen spórolás, mert mindennek a végét jelentené, ha a családok az egészségügyi kiadásokból is le kell, hogy faragjanak

- fogalmazott a szakszervezeti szövetség elnöke. Azt is hozzátette, hogy bár a létminimumot állami szinten sok éve nem számolják és teszik közzé sehol, egy európai országban mégis kellene, hogy legyen egy olyan minimális életszínvonal, amelynek jelenleg semmilyen jele nem látszik.

Évek óta nincs már létminimum-számítás, pedig nem csak erre, hanem egy bizonyos társadalmi minimum-számításra is szükség lenne. Megengedhetetlen, hogy 2023-ban egy EU-s országban a dolgozó emberek java része nem tud kultúrára költeni, nincs félretett anyagi tőkéje egy hirtelen kiadásra, ne tudjon elmenni nyaralni, vagy legalább havonta elmenni egy étterembe. Ezek a dolgok, bár felette állnak a régen létminimumként számolt „3 liter tej, két kiló kenyér és 22 fok a lakásban” elv mentén létrehozott minimumnak, azt gondolom, hogy mindenki számára elérhető kellene, hogy legyenek

- mondta Zlati Róbert.

Európában még tartjuk magunkat

Az valamennyire biztató hír lehet, hogy európai összevetésben nem mi állunk a legrosszabbul, ha a szegénység általi fenyegetettséget nézzük. Mint az Eurostat adataiból nemrég kiderült: a magyarok 18,4 százalékát veszélyeztette a kirekesztés és a szegénység 2022-ben - a kutatás eredményeiről lapunk is beszámolt. Ezzel valamivel az uniós átlag alatt vagyunk. Ugyanakkor ez a kockázat tavaly magasabb volt a nőknél, mint a férfiak esetében.

2022-ben az EU-ban 95,3 millió ember (a lakosság 22%-a) volt szegénységi vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitéve, azaz olyan háztartásban élt, ahol a három meghatározott kockázat legalább egyike fennállt. Ez a szám 2021-hez képest stagnált, akkor 95,4 millió fő volt kitéve a szegénységnek, kirekesztésnek.

A már említett három tényező a következő:

• a szegénység kockázata,
• súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés,
• nagyon alacsony munkaintenzitású háztartás.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek aránya Romániában (34%), Bulgáriában (32%), Görögországban és Spanyolországban (egyaránt 26%) volt a legmagasabb. A legalacsonyabb arányokat Csehországban (12%), Szlovéniában (13%) és Lengyelországban (16%) regisztrálták.