Nem bírjuk már sokáig: mikor érhet véget a horrordrágulás Magyarországon?

A várakozásoknak megfelelően 13% maradt az alapkamat, a Monetáris Tanács emellett 12,50%-on tartotta az egynapos betéti, valamint 25%-on az egynapos fedezett hitel kamatát. Az MNB a legutóbbi kamatdöntő ülésen bejelentette a kamatemelési ciklus lezárását, mivel a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését.

A szigorú monetáris kondíciók ugyanakkor tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását, és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. A monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik. Ennek megfelelően októberben emelkedett a kötelező tartalékráta, valamint elindultak a rendszeres jegybanki diszkontkötvény aukciók és bevezetésre került egy hosszabb futamidejű betéti eszköz.

A Monetáris Tanács megállapította, hogy a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzése körüli kockázati eloszlás szimmetrikussá vált. A külső inflációs nyomás enyhülése és a lassuló kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől jelenhet meg a hazai inflációban. A szállítási költségek, a nyersanyag- és energiaárak határidős árak alapján várható csökkenése, valamint a globális gazdaság növekedésének lassulása fékezhetik a külső inflációt. A kamatemelési ciklus lezárását lehetővé tette, hogy az előretekintő reálhozam pozitívvá vált, az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá váltak, az elmúlt hónapokban közeledtek az álláspontok a kormány és az Európai Bizottság között az uniós források lehívásával kapcsolatban, valamint javult a monetáris transzmisszió az fx-swap és az állampapírpiacon is.

A Monetáris Tanács ugyanakkor a hazai pénzpiacokat érintő negatív kockázati prémiumsokk hatására október 14-től bevezette az egynapos betéti eszközt 18%-os kamat mellett, valamint 25%-ra emelte az egynapos fedezett hitel kamatát, az egyhetes fedezett hiteleszközt pedig felfüggesztette. Emellett a jegybank vállalja, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt. Mivel a folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei összességében már pozitívak, így az intézkedés érdemben módosítja a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait. Az intézkedéseknek köszönhetően az effektív kamatláb az egynapos betét kamata lett, amelynek fokozatos csökkentésére a hazai gazdaság kockázati megítélésének javulása mellett kerülhet sor, amelyben kulcsszerepe lehet az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodásnak. Arra számítunk, hogy a jövő év első harmadában az egynapos betéti eszköz kamata az alapkamat szintjére csökkenhet, majd kivezetésre kerülhet.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője kiemelte, hogy az egyre erőteljesebb bázishatások miatt a jövő év elejétől fordulhat az infláció, amelyre az energiaárak közelmúltbeli meredek csökkenése akár lefelé mutató kockázatot is jelenthet. Az alapkamat csökkentésére a jövő év közepétől számítunk, ami az inflációs mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet a jövő év utolsó negyedévében, így 2023. év végére 9%-ra csökkenhet az alapkamat.

A határidős kamatlábak a fokozatos kamatcsökkentéseket árazva egy hónap múlva 17,80%, három hónap múlva 17,50%, azt követően tovább mérséklődő kamatszintet jelez előre, így hat hónap múlva 16,75%, míg egy év múlva 15% körüli kamatszintet jeleznek előre.

Jövő hét szerdán folytatódik az amerikai kamatemelés. A Federal Reserve jövő hét szerdán dönt a kamatokról, várhatóan újabb 75 bázispontos emeléssel 4 százalékra emelkedik az alapkamat az Egyesült Államokban. A szeptemberi ülésen megjelent Dot Plot ábra alapján december 14-én további fél százalékos szigorítás jöhet, majd jövő év elején lassuló ütemben, de még folytatódhat a ciklus. Érdemes majd figyelni Jerome Powell üzeneteire, mivel egyre több piaci szereplő gondolja úgy, hogy a túl gyors monetáris szigorítás komoly problémákat fog okozni a globális gazdaságban a következő időszakban- emelte ki Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője.

Csütörtökön jön az EKB kamatdöntése is- tette hozzá, izgalmasnak ígérkezik az ülés, a piaci árazások alapján 75 bázispontos kamatemelésre lehet számítani, és az utóbbi hetekben megjelent jegybankári nyilatkozatok is ezt a lehetőséget támasztják alá. Várhatóan módosítják a TLTRO kondícióit, a lépés a bankközi likviditás szűkítését célozná. Az ülésen tárgyalhatnak a jegybanki mérleg leépítéséről is, de várhatóan ezzel kapcsolatban még nem jön bejelentés, mivel Christine Lagarde korábban jelezte, hogy elsőként a semleges szintre kell felemelni a kamatot. Fontos eleme lenne a kommunikációnak, ha jelzést kapnánk arra vonatkozóan, hogy nagyjából hol lehet a jelenlegi kamatemelési ciklus teteje.

Magas a volatilitás a forint árfolyamában. Október közepén a jegybank rendkívüli intézkedési nyomán jelentős korrekció indult az eufó-forint árfolyamában, azonban a mozgás a 405-410-es támasz-zónában megakadt, és magas napon belüli volatilitás tapasztalható. Rövid távon 416,80-nál, majd 418-nál húzódik fontos ellenállási szint, míg az első meghatározó támasz 410-nél található a grafikonon. A Bollinger-szalagok mozgása alapján a következő időszakban is hektikus maradhat az árfolyammozgás

- emelte ki az elemző.