Megszólalt az MNB: szokjunk hozzá a horrorkamatokhoz, jó ideig marad a csúcsdrágulás

A Monetáris Tanács szeptemberi döntésével összhangban az alapkamatot változatlanul 13 százalékon tartotta. Az alapkamat szintje a  jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére. Azt látjuk, hogy a belső kereslet lassulása megindult, miközben a globális nyersanyagárak is érdemben csökkentek. Tehát mind a belső, mind a külső tényezők az infláció közelgő lassulására utalnak - ismertette Virág Barnabás az MNB rendkívüli tájékoztatóján.

A transzmisszió hatékonyságának további növelése érdekében az MNB október 1-től jelentősen szűkítette a rövid távú bankközi forintlikviditást és a jegybank, az október 14.-én hozott döntése értelmében biztosítja a nettó energiaimport devizalikviditási igényét. Ennek formális kereteiről a mai napon hozott döntést a monetáris tanács. A folyó fizetési mérleg egyenlegében a Monetáris Tanács értékelése szerinte a mélypont már megvolt, előre tekintve a javulására számítunk. Az MNB Monetáris Tanácsa azt a döntést hozta, hogy folytatja az egynapos devizalikviditást nyújtó swapeszköz és az egynapos betéti gyorstenderek meghirdetését az október 14-én meghatározott feltételekkel a piaci stabilitás fenntartásának érdekében - folytatta a jegybank alelnöke.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók tartós fennmaradása szükséges, ami biztosíthatja az inflációs várakozások horgonyzását és  az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. A forintlikviditás szűkítése a következő hónapokban is folytatódik, ami a swappiacon tovább erősődő transzmissziót és emelkedő hozamokat kell hogy eredményezzen. A Magyar Nemzeti Bank az október közepén bevezetett eszközeit mindaddig alkalmazza, ameddig a piaci stabilitás fenntartása és a kockázati megítélés alakulása azt indokolja - árulta el Virág Barnabás.

Az MNB folyamatosan szem előtt tartja a devizatartalék megfelelőségével kapcsolatos szempontokat, és összességében az elmúlt hetek, hónapok, az európai gázpiacokon látott elmozdulásának eredményeként a csökkenő energiaárak miatt az ország energiaszámlája a korábban vártnál kisebb lesz, így a devizapiaci egyensúly már kisebb mértékű devizalikviditás nyújtásával elérhető - folytatta az alelnök.

Az infláció emelkedésének jelentős részét az energia, illetve az élelmiszerárak emelkedése adta. Utóbbi várhatóan folytatódik, nagyon változékonyan alakulnak majd az árak, de októberben ez érdemben tovább emeli a szeptemberi 20,1 százalékosos inflációt. Napról napra változik a helyzet. Néhány részpiacon komoly áremelkedés zajlott, például a tojás vagy a burgonya esetében, itt akár felfelé mutató kockázat látható októberre - ismertette Virág Barnabás.

Az európai tőzsdei gázárakban ellenben nagyon komoly korrekció következett be, ami a következő hónapokban az inflációs adatokban is egyre markánsabban megmutatkozhat. A közép-európai gázárak, amik a hazai lakossági gáz árazásának szempontjából meghatározóak 100 euró alatt alakultak. Ezek a szintek már összevethetőek a 2021 végi értékekkel. Az év végéig 200 eurós gázárral készítettük el az energiaegyenleg kivetítését, akkor havi 1,5 milliárd euró volt a szükséges összeg, mivel azonban a gázárak gyakorlatilag feleződtek, a magyar gazdaság energiaszámlája inkább az 1 milliárd eurót közelítheti - folytatta a jegybank alelnöke.

A teljes likviditás szintje 10 ezer milliárd forint alá csökkent, ennek több mint 60%-a tartósan lekötött likviditás, 40%-a van egynapos eszközökben, döntően az egynapos gyorstendereken. Ennek kamata jelenleg 18 százalékos és ez a következő időszakban fennmarad. A jegybank addig tartja fenn az egynapos betéti eszközt, amíg az ország kockázati megítélése számottevően nem javul - árulta el ezután Virág Barnabás.

A jelenlegi keretrendszer kivezetése fokozatos lesz, folyamatosan és kellő körültekintéssel vizsgálja majd a jegybank az ehhez szükséges feltételeket. A jelenleg 18 százalékos irányadó kamatot nem egy lépésben csökkentik tehát a 13 százalékos alapkamat szintjére - ismertette az MNB alelnöke.

Nehéz megítélni az ár-bér spirál megjelenésének veszélyét - folytatta újságírói kérdésre válaszolva Virág Barnabás. A nominális bérnövekedés ugyanis az MNB alelnöke szerint továbbra is gyors mind Magyarországon, mind a régióban. Most megyünk bele egy olyan közegbe, mikor a magas infláció elkezdi visszavetni az erőteljes nominális bérnövekedést. A következő hónapokban a reálbérek csökkenhetnek is, ennek következtében mindenki óvatosabbá válhat, a belső kereslet elkezdhet hűlni, emiatt nem lehet majd olyan mértékben emelni az árakat, ahogy idén láttuk - ismertette.

Én azt gondolom, hogy a tartós stagfláció egyelőre nem fenyeget Magyarországon

- árulta el ezután kérdésre válaszolva Virág Barnabás. Az MNB előrejelzései szerint ugyanis a 2023-as átmeneti lassulás után erős visszapattanás jöhet a magyar gazdaságban.