1 °C Budapest
Cudar idők jönnek: tovább folytatódik a brutális áremelkedés itthon

Cudar idők jönnek: tovább folytatódik a brutális áremelkedés itthon

MTI
2021. október 8. 15:15

Számítani lehetett az infláció szeptemberi felpattanására, és az elemzők azt latolgatják, vajon a jegybank monetáris politikája a szeptemberi 15 bázispontnál erőteljesebb szigorítással reagál-e az év végéig kirajzolódó folyamatokra a következő Inflációs jelentés előtt.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentése szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az éves maginfláció az augusztusi 3,6 százalékról 4,0 százalékra nőtt, ami tavaly augusztus óta a legmagasabb érték.

Virovácz Péter, ING Bank vezető elemzője kommentárjában emlékeztetett: az augusztusi meglepetés után jelentősen megugrottak a várakozások, így a pénteken közölt adat nem érte váratlanul a piacot. Az előző hónaphoz képest igen jelentősen, 0,6 százalékponttal gyorsult az általános áremelkedés üteme, és 2012 óta nem látott magas szinten áll, amivel messze felülmúlja a jegybanki célsáv tetejét is. Virovácz Péter kiemelte, a szeptemberi adat felülmúlta az MNB szeptemberi Inflációs jelentésében közzétett rövidtávú előrejelzést. Ez jelentősen növeli annak a kockázatát, hogy a szeptemberben felvázoltnál is magasabb lesz az idei és a jövő évi infláció, ami tovább késleltetheti az inflációs cél elérését, amennyiben az MNB nem változtat az előrejelzés mögött meghúzódó kamatpálya elképzelésén. Az adat fényében jelentősen megnőtt a lehetősége annak, hogy ismét nagyobb mértékben emelje a kamatokat az MNB, hogy horgonyozni tudja az inflációs várakozásokat és elkerülje a másodkörös hatásokat. Egy ilyen döntés a forintnak is segíthetne, ami továbbra sem képes érdemben elszakadni a 360-as szinttől az euróval szemben. Ami az ING inflációs előrejelzését illeti, mivel a beérkező adat megegyezett a várakozásukkal, így változatlanul 4,7 százalékos éves átlagos inflációval számolnak idén, míg jövőre 3,7 százalékos áremelkedést várnak.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárjában arról írt, hogy az újranyitást követő átárazódások nagy része már végbemehetett, de az emelkedő olajár, az élelmiszerek árai és a kedvezőtlen bázishatás a negyedik negyedévben is felfelé hajtja az inflációt. Ezek miatt novemberben 6 százalék közelében tetőzhet az áremelkedés. Az átlagos infláció 2021-ben 4,7 százalékos lehet, míg az Erste Banknál decemberre 5,6 százalékra várják az éves indexet. Januártól kifut a jövedéki adó és az üzemanyagár-emelkedés hatása a bázisból, így számottevően mérséklődhet az árnövekedés mértéke. Mindemellett továbbra is felfelé mutató kockázatok övezik a kilátásokat a minimálbér-emelés, az szja-visszatérítés, valamint az energia- és nyersanyagárak globális drágulása miatt.

Suppan Gergely, a Takarékban vezető elemzője szerint a várakozásoknak megfelelően, azonban a várakozásunkat meghaladó mértékben, 5,5%-ra emelkedett az infláció szeptemberben az előző havi 4,9%-ról döntően az élelmiszerárak és tartós fogyasztási cikkek árainak vártnál nagyobb növekedési üteme miatt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 4%-ra emelkedett, ami azonban megfelelt a várakozásoknak. Az egyelőre tartósan magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek.  Az utóbbi napokban meredeken megugró üzemanyagárak miatt a következő hónapokban a korábbi várakozásokhoz képest is jóval magasabb lehet az infláció, míg a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése számos ágazatban megjelenhet, így a pékáruktól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig  jelentős mértékű drágulást okozhat. Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, az idei év végétől jövő áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt, ezért a jövő év végére már visszatérhet az infláció a 3% cél közelébe. Ugyanígy egyszeri tétel az üzemanyagárak tavaly április-májusi extrém alacsony bázisa. Mivel a tavalyi nyári hónapokban az üzemanyagárak már feljebb kerültek, bázishatás miatt már kevésbé fogja felfelé húzni az inflációt, ami így az infláció mérséklődése irányába hat, azonban a tavaly év végén visszaeső bázisárak és az üzemanyagárak elmúlt hetekben tapasztalat meredek megugrása miatt az infláció novemberben elérheti a 6,5%-ot. Ugyanakkor az előbb említett kockázatok hosszabb távú hatással járhatnak.

A következő hónapokban bázishatások és a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt 6% fölé kerülhet az infláció, novemberben elérheti 6,5%-ot is, majd a jövő év elejétől meredeken visszaeshet. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 4,6%-ról 4,9%-ra, jövőre évit pedig 3,4%-ról 4,2%-ra emeljük, továbbra is érdemi felfeléé mutató kockázatokkal, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz. 

Egy év alatt az élelmiszerek árai 4,4%-kal nőttek, ami alacsonyabb a tavaly tavaszi hónapokban mért 8% feletti növekedéshez képest. Ezen belül a Kínában kitört afrikai sertéspestis következtében a tavalyielőtti év végétől kiemelkedő mértékben dráguló a sertéshús árak szeptemberben 1,7%-kal csökkentek a tavalyi év első hónapjaiban mért 28% körüli növekedéssel szemben, azonban a Németországban kitört sertéspestis miatt az unióban maradt húskínálat is lenyomta az árakat. A baromfihús árak azonban 9,2%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 0,2%-kal emelkedtek, a szalámi, sonka árak 1,1%-kal csökkentek. A tojás ára 5%-kal nőtt, a tej ára 1,5%-kal emelkedett, az étolaj 32,6%-kal, a munkahelyi étkezésé 9,4%-kal, a margariné 15,4%-kal, a büféáruké 7,6%-kal, a liszté 6%-kal, az éttermi étkezésé 7,3%-kal emelkedett. 

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint az infláció gyorsulására számítani lehetett, sőt, az év hátralévő részében 6 százalék körüli mutatókra van kilátás. Éves szinten elsősorban az üzemanyagok és a dohánytermékek drágulása húzta fel a szeptemberi inflációt. Havi szinten pedig az átlagnál jóval nagyobb mértékben emelkedett többek között a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek ára. Utóbbiak drágulása többek között az ellátási láncokban látható fennakadásokkal, az alkatrészhiánnyal, továbbá a termelési és szállítási költségek növekedésével magyarázható. Emellett az élelmiszerek is drágulnak, emögött pedig részben a gyengébb terméshozam áll.

A gyorsuló infláció alapján a szakember arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank folytatja a kamatemeléseket, így az év végére várhatóan 2 százalék fölé mehet a kamatszint. Németh Dávid közölte: „A mostani helyzet alapján a jegybank 3 százalékos inflációs célja csak a jövő év őszi hónapjaiban érhető el, pedig az idei év elején még arra lehetett számítani, hogy 2022 nyarán már erre a szintre lassulhat az infláció.” A szakember a jelenlegi kilátások szerint összességében arra számít, hogy 2021-ben az éves átlagos infláció 4,8-4,9 százalékos lesz, jövőre pedig 3,8 százalék körüli mutató várható.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 29. hétfő
Taksony
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?