Ezért hagyják abba rengetegen ősszel a nyáron elkezdett diétát: itt hibáznak, garantált a kudarc

Pénzcentrum: A nyár az évnek jellemzően olyan időszaka, amikor sokan vágnak bele valamilyen diétába, életmódváltásba. Miért lehet kedvező a nyár ebből a szempontból?  

Szűcs Zsuzsanna: A diéta kifejezést, mi dietetikusok az egészségügyi okból követett étrendekre értjük elsősorban - például cukorbetegek, vagy vesebetegek esetében. A gyógyétrendek, ún. dietoterápia szempontjából lényegtelen, milyen évszak van, azokat az egészségi állapot javítása, fenntartása érdekében szigorúan tartani kell.

Az egészséges táplálkozásra való áttérés, életmódváltás – amit sokan súlycsökkentés céljából kezdenek el a nyári időszakban - valóban könnyebb lehet, melynek több oka is van. Egyrészt a nyári élelmiszer-választék: a zöldség-gyümölcs kínálat sokkal szélesebb, színesebb, így változatosabb. Az egészséges táplálkozás - akár súlycsökkentő céllal is - nagymértékben a zöldségek, gyümölcsök fogyasztására épül. Az OKOSTÁNYÉR ajánlásunk szerint is a tányér felét, tehát a naponta fogyasztott élelmiszer-mennyiség felét gyümölcsök, zöldségek adják. Nyáron, mivel ezek választéka sokkal szélesebb, könnyebb lehet az egészséges étrendet tartani.

Másrészt a meleg időjárás is segíthet a súlycsökkentő étrend betartásában. A melegben sokkal inkább kívánjuk a frissítő, magasabb víztartalmú, ezáltal alacsonyabb kalóriatartalmú ételeket és kevésbé a magas zsírtartalmú fogásokat. Az étvágy is kevésbé intenzív, mely segíthet a súlycsökkentést célzó életmódváltásban.

A nyári életmódváltásnak viszont sokszor az a hátulütője, hogy ha a nyárnak vége, nehezebb lesz tartani a kialakított rutint és akkor a tudatos táplálkozásnak is vége szakad. Hogy lehet ezt megelőzni ősszel?

Az lenne igazán szerencsés, hogyha nem feltétlenül kampányszerű életmódváltásban, időszakos diétában gondolkodnánk. Igyekezzünk kihasználni az olyan lendületes időszakokat, mint a nyár, hogy olyan szokásokat alakítsunk ki, amelyeket egész évben tartani tudunk. Nem érdemes olyan célokat, olyan megoldásokat választani, ami csak nagyon szűk keretek között, például csak nyáron életképesek. A sikeres életmódváltáshoz hosszú távú megoldások kialakítása szükséges.

Sokan tapasztalhatják, hogy ha egy időre sikerül is tartaniuk az egészséges étrendet, akár még a fölös kilóktól is megszabadulni, képtelenek ezt tartóssá tenni. Az ilyen sikertelen fogyókúrák hátterében állhat például valamilyen evészavar?

Ebben az esetben is érdemes élesen különválasztani a fogalmakat. Az evészavar lehet patológiás eset - mint az anorexia, bulimia vagy orthorexia -, amikor már orvosi, pszichológusi, pszichiáteri beavatkozás szükséges. Ha valakiben felmerül, hogy evészavara van, akkor érdemes célzott vizsgálatokat kérni, szakember segítségével kideríteni, mi állhat a háttérben, és megoldást keresni rá. Az ilyen esetek azonban a ritkábbak.

Sokkal jellemzőbb a "diéta szemlélet", mentalitás, ami miatt hatástalanok a fogyókúrák. Ilyen szemlélet például, hogy vannak „jó” és „rossz” ételek, és ha csak „jó” ételt fogyasztunk, csak az az egészséges és biztosan segít a fogyásban. Ez nyilván sarkítás, de az ilyen  szabályokban, tiltásokban való gondolkodás általában nem hatásos hosszú távon.

Ehelyett érdemes egészséges viszonyt kialakítani az étellel és a táplálkozással. Tudatosan figyelni arra, hogy akkor együnk, amikor éhesek vagyunk. Ha figyelünk például az éhségérzetre, kiderülhet, hogy akkor is eszünk, amikor stressz ér bennünket, vagy ha unatkozunk. Ezekre a helyzetekre érdemes más megoldásokat keresni, új egészséges szokásokat kialakítani. Ha tudatosítjuk magunkban, hogy melyek azok a helyzetek, amelyekre hajlamosak vagyunk evéssel reagálni, könnyebb lesz ezektől a rossz táplálkozási szokásoktól megszabadulni.

Hogyan ismerhetők fel ezek a rossz táplálkozási szokások?

Nehéz az ilyen szokásokat egyedül, segítség nélkül felderíteni. Sokan érzik úgy, hiába kezdenek bele a sokadik fogyókúrába, az hatástalan, ezért fordulnak dietetikushoz. A szakember segíthet feltérképezni a rossz szokásokat és megoldásokat is tud javasolni, hogyan szabadulhatunk meg ezektől.

Nagy segítség lehet még a táplálkozási napló vezetése, amelybe nemcsak azt jegyezzük fel, mit és mennyit ettünk, hanem a körülményeket is. Ha megfigyeljük az érzéseinket, érzelmi állapotunkat, gondolatainkat és feljegyzést készítünk róla, segít megismerni a viszonyunkat az ételhez, evéshez. A táplálkozási napló segíthet a dietetikusnak is megállapítani, hogyan tud legjobban segíteni, illetve van-e szó komolyabb problémáról, evészavarról. Ez esetben a szakértő segíthet abban is, kihez - pszichológushoz, pszichiáterhez - érdemes fordulni. A folyamat azonban akkor tud elindulni, ha elkezdünk tudatosan hozzáállni az étkezéshez.

Hogyha az gyanítjuk, hogy a környezetünkben valaki rossz táplálkozási szokásokkal küzd, vagy akár evészavarral, mit tehetünk?

A tapasztalat azt mutatja, hogy az érintett aktív közreműködése nélkül semmilyen életmódváltás, semmilyen problémának a megoldása nem lesz sikeres. Sokszor tapasztaljuk, hogy családtagok más nevében kérnek segítséget és a dietetikustól várják a megoldást, amikor az érintett abban nem akar együttműködni. Ahhoz viszont, hogy megoldást lehessen találni, az érintett aktív elköteleződése szükséges.

Hogyha evészavar gyanúja merül fel, olyan jelekre figyel fel a környezet, mint az önkoplaltatás, az étrend extrém beszűkítése, vagy falási rohamok, érdemes első lépésben a háziorvoshoz fordulni. A gyermekek, serdülők esetében a gyermekorvos az illetékes, vele érdemes konzultálni szükséges-e a pszichiátriai szakterületek bevonása. Ilyen esetben, bár fontosak, nem a dietetikai kérdések megoldása az elsődleges.

Hogyan segíthetjük szeretteink, barátaink, ismerőseink életmódváltását, ha erre bennük is megvan a hajlandóság?

A támogató környezet borzasztó sokat számít: az, hogy mennyire könnyítik meg a családtagok, a barátok az étrend megváltoztatását, vagy akár a rendszeres mozgás beépítését a mindennapokba. A támogató környezet lehet akár munkahelyi közösség, akár baráti társaság is, akik akár közösen is elhatározhatják az életmódváltást, viszont a legnagyobb hatása ebben az esetben is a családnak tud lenni.

Külön kiemelném a  nők, édesanyák, nagymamák szerepét: többségében ugyanis ők felelnek a család élelmezéséért, vásárolnak be, tervezik meg a menüt, készítik el az ételeket. Tehát nagyon fontos, hogy ők is, akár a dietetikussal is aktívan együttműködjenek és részt vegyenek a tanácsadásokon. Ezt kifejezetten szoktuk is kérni, ha gyerekekről, házastársról van szó, de más esetekben is döntő lehet a család együttműködése.