Mi az övsömör, fertőző-e a betegség? Tudd meg, mennyi ideig tart az övsömör, mitől alakul ki!

Cikkünkben az övsömör nevű betegség témakörét járjuk körül: tudd meg, mi az övsömör, milyen vírusfertőzés következményeképp alakul ki az övsömör, illetve, hogy maga a már meglévő övsömör fertőző betegségnek minősül-e. Amellett, hogy megtudhatod, az övsömör mitől alakul ki és hogyan fertőz az övsömör (hogyan terjed a vírus, mi az övsömör kialakulásához is vezet), azt is eláruljuk, hogy néz ki az övsömör képek alapján (övsömör képekkel) és mik az övsömör tünetei. Mennyi ideig tart az övsömör, kiújulhat-e az övsömör és lehet-e az övsömör fertőző? Ha igen, az övsömör hogyan fertőz, mit tehetünk ellene?

Mi az övsömör?

Az övsömör egy jelentős mértékű fájdalommal járó kiütéses megbetegedés, amit a herpeszvírusok (nem azonos az ajakherpesszel, nemi herpesszel) családjába tartozó varicella zoster vírus okoz – ez az a vírus, ami a közismert gyermekbetegség, a bárányhimlő kialakulásáért felelős. A vírusfertőzés után a kórokozó nyugvó állapotban megmarad a gerincvelői idegdúcokban, és évekkel, sőt, évtizedekkel később aktiválódik, amikor a szervezetet nagyobb megterhelés éri. Az övsömör rizikófaktorai közé tartozik az időskor (az övsömör gyakorisága 60 év fölött fokozódik), a baleseteket elszenvedése, de az övsömör előjöhet valamilyen súlyos betegség és annak kezelése során legyengült immunrendszerű személyeknél is.

Az övsömör mitől alakul ki? Mik az övsömör okai?

Az övsömör betegség csak azoknál a felnőtteknél alakul ki, akik korábban átestek a varicella zoster vírusfertőzésen, azaz voltak korábban (többnyire a gyermekkorban) bárányhimlősök. Ahogy a fentiekben is írtuk, az övsömör kialakulása, ha nem időskorban történik, mindig köthető valamilyen, a szervezetet érő megerőltető behatáshoz – éppen ezért, ha az övsömör tünetei fiatal korban jelentkeznek, látszólag ok nélkül, mindenképpen szükséges az egészségi állapot alapos kivizsgálása, nehogy valamilyen tumor, vagy egyéb súlyosabb betegség álljon a háttérben.

Hogyan fertőz az övsömör?

Ahogy a fentiekben is jeleztük, az övsömör fertőző betegség. Hogy pontosítsunk az állításon, érdemes kiemelnünk, hogy igazából nem maga az övsömör a fertőző (övsömörös embertől nem lehet övsömört elkapni), hanem a betegség kialakulásáért felelős varicella zoster. Az övsömör aktív fázisában a beteg azokra jelent fenyegetést, akik korábban még nem estek át varicella fertőzésen: akik még nem rendelkeznek védettséggel a vírussal szemben, azoknál kialakulhat a bárányhimlő (az övsömör előzménybetegsége). Az övsömör nem veszélyes azokra, akik korábban már átestek a bárányhimlőn és védetté váltak egy új fertőzéssel szemben (ettől függetlenül a későbbiekben, például időskorban náluk is kialakulhat övsömör), viszont a betegség fokozott veszélyt jelent az immunitással nem rendelkező gyerekekre és kismamákra.

Arra a kérdésre, hogy az övsömör hogyan fertőz, szintén egyszerű a válasz: az övsömör fertőző betegség terjedése akkor jelent kockázatot, amikor a kiütések vírussal teli hólyagokká formálódnak (korábban, illetve bevarasodva már nem veszélyesek). A hólyagokból származó folyadék érintés útján (közvetlen érintkezés, közös használati tárgyak stb.) jut át mások szervezetébe. Az övsömör kapcsán érdemes tudnunk, hogy az övsömör alapvetően nem minősül veszélyes betegségnek, azonban oda kell figyelnünk az övsömör idején arra, hogy ne veszélyeztessünk másokat a fertőzésnek való kitettséggel.

Az övsömör tünetei: hogyan ismerjük fel az övsömört?

Az övsömör tünetei kezdetben egyáltalán nem emlékeztetnek a bárányhimlőre, ugyanis a kiütéseket egy ún. prodromális fájdalommal járó időszak előzi meg, az övsömör kiütések megjelenése előtti 1-3 nap során. Mivel a vírus a gerincvelő idegeit támadja, az övsömör okozta fájdalom erőssége felérhet akár a vakbélgyulladás súlyosságával, mellkasi elhelyezkedés esetén pedig a szívinfarktuséval is – éppen ezért, a kiütések megjelenése előtt nehéz diagnosztizálni a betegséget.

A fájdalom kezdete után jellemzően 3 napon belül jelentkeznek az övsömör jellegzetes tünetei: a duzzadt, vörös bőrfelületen apró hólyagok jelennek meg (a bárányhimlős kiütésekhez hasonlítanak), amelyek a későbbiekben bepörkösödnek. Ahogy az „övsömör” megnevezésből is kikövetkeztethetjük, az övsömör tünetei gyanánt fellépő hólyagok leggyakrabban az öv vonalában jelennek meg (alhas, derék), azonban más részeken (pl. a mellkason, arcon, szemkörnyéken, nyakon, lábon) is előfordulhat (az övsömör képek alapján is felismerhető betegség, azonban vigyázzunk az övsömör képekkel, mert laikusként félrediagnosztizálhatjuk magunkat).

A kiütéseket magas láz, általános rossz közérzet és megnagyobbodott nyirokcsomók kísérhetik. Az övsömör betegséget megkülönböztethetjük más kiütéses megbetegedésektől úgy, hogy megvizsgáljuk, meddig tart az érintett bőrfelület: az övsömör jellemzően a test egyik oldalán alakul ki, a középvonal átlépése nélkül (ritkábban mindkét oldalon előjöhet az övsömör). Annak, hogy miért ezeken a területeken jön ki az övsömör, egyszerű oka van: a kiütésekkel borított terület tartozik az aktivizálódott, övsömört okozó vírussal fertőzött érzőideg beidegződési területéhez.

Mennyi ideig tart az övsömör?

Ha csak a gyermekkorunkból bizonyosan ismert bárányhimlőből indulunk ki, joggal kérdezhetjük, hogy mégis mennyi ideig tart az annál jóval kellemetlenebb, fájdalmas övsömör, az övsömör mikor múlik el. Nos, az övsömör kiütések általában 2 hét alatt elmúlnak, azonban, ha nem történik meg az övsömör kezelése, a beteg szenvedése akár 4-6 hétig is eltarthat. Fontos, hogy az övsömör tüneteinek megjelenése esetén mindenképpen jelezzük a problémát háziorvosunknál, ugyanis az övsömör szövődményeiként kialakulhatnak bakteriális felülfertőződések, fekélyek, az érintett bőrfelületen hegesedés is előfordul.

Az övsömör betegséggel érintett területen bizonyos esetekben a kiütések elmúlta után hetekkel, hónapokkal is fennállhat a fájdalom (posztherpetikus neuralgia), ami az övsömörös esetek 10%-át érinti, jellemzően a 80 év fölötti idősek körében. Különösen veszélyes lehet az övsömör a szem környékén (a szaruhártya károsodását okozhatja) és erősen legyengült immunrendszerű személyeknél, akiknél az övsömör akár az egész testfelületre kiterjedhet. Az övsömör kiújulása ritka, egy ember életében általában egyszer fordul elő az övsömör aktiválódása.

Az övsömör kezelése: hogyan védekezhetünk az övsömör ellen?

Mivel az övsömör kialakulása a bárányhimlőhöz köthető, amin gyermekkorunkban a lakosság többsége átesik, nem igazán tudjuk kivédeni az övsömör felnőtt- vagy időskori aktiválódását (habár egyes kutatások szerint a bárányhimlő elleni védőoltás csökkentheti az övsömör kialakulásának esélyét). Az övsömör kezelése során (ha az övsömör diagnosztizálása időben megtörtént) kezelőorvosunk alkalmazhat vírusellenes gyógyszeres kezelést, fájdalomcsillapítókat, ritkábban szteroidokat, az övsömör kiütések kezelésére pedig szárító hatású ecsetelőt, kenőcsöt javallhatnak.

Fontos kiemelni, hogy – ugyanúgy, ahogy a bárányhimlőnél – az övsömör esetén nem szabad megnyitni a bőrön található hólyagokat, mert ezeknek a beltartalma tele van vírussal és hozzájárulhatnak az övsömör terjedéséhez. Az övsömör kezelése során a kezelőorvosunk javasolhat támogató vitaminkúrát (B-vitaminok), illetve fontos, hogy rengeteget pihenjünk és (mivel az övsömör fertőző, bárányhimlőt idézhet elő) ne tartózkodjunk az övsömör idején közösségben.