Mi a REM alvás jelentése, avagy hogyan zajlik az alvás REM fázisban?

Cikkünkben a REM alvás jelentése kapcsán járjuk körül az álmodás jelenségének témakörét: amellett, hogy eláruljuk, mi az a REM alvás, avagy a REM alvás mit jelent, azt is leírjuk, mi a NREM alvás jelentése, hogyan kell elképzelnünk az alvás fázisait. Tudd meg, mi a REM alvás jelentése, mik az alvás REM fázis során bekövetkező eseményei, hogyan és mikor álmodunk, mikor alszunk a legmélyebben vagy éppen a legfelszínesebben!

Mi a REM alvás jelentése?

A REM alvás jelentése „rapid eye movement”, azaz gyors szemmozgás. A REM alvás során következik be az álmok túlnyomó többsége, ilyenkor légzésünk szabálytalanabb, felszínesebb és gyorsabb, vérnyomásunk megemelkedik, a végtagok izmai átmenetileg képtelenné válnak a mozgásra (sokszor ezt az álmainkba is átültetjük, azt álmodjuk, hogy képtelenek vagyunk mozogni, elfutni), szemünk pedig gyors mozgást produkál csukott szemhéjunk alatt. A REM alvás fázisból könnyű felébredni – ez éjszakánként akár többször is megtörténik velünk -, azonban ezekre a másodpercekre többnyire nem is emlékszünk.

A REM alvás során az agyunknak azok a területei aktívak, amelyek a gondolkodásban, tanulásban, dolgaink megszervezésében, rendszerezésében vesznek részt, emiatt sokszor igen izgalmas, kreatív, sőt, gyakran félelmetes képek színezik a hétköznapi életünk kapcsán szövődő, tudatalatti gondolatmenetünket. Ahogy öregszünk, a REM alvás fázisban töltött szakaszaink folyamatosan rövidülnek; mind a REM alvás, mind a NREM alvás létszükségletű feltétele az egészségünknek, ugyanis éjszakánként feldolgozzuk, újraértelmezzük, vagy éppen szelektáljuk a minket érő brutális információmennyiséget.

Az alvás fázisai

Amikor alszunk, alvási ciklusok sorozatát éljük át: egy alvási ciklus hossza átlagosan 90-120 perc, ami alatt 4 NREM (non-rapid eye movement, azaz nem gyors szemmozgásos fázis) és 1 REM alvás fázis különíthető el egymástól – ilyen alvási ciklusokból egy átlagos éjszakán 4-6 fordul elő velünk. Az első REM alvás fázis az elalvást követő 1-1,5 óra után kezdődik, reggelre azonban szinte csak a NREM 1-2 szakaszára és a REM alvásra emlékezhetünk. Az alvás során először a NREM fázisok a hosszabbak és a REM fázis a rövidebb, ám az éjszaka előrehaladtával mindez megfordul, a NREM fázisok 3-4-szer rövidebbé válnak, a REM alvás hossza a reggeli ébredés felé haladva elnyúlik – ezért van az, hogy a reggeli ébredés előtti álmokra emlékszünk a legtisztábban.

Az alvás fázisairól általánosságban elmondhatjuk, hogy a NREM 1. és NREM 2. szakaszokban töltjük azt alvásidőnk 50%-át, 20-30%-át a NREM 3-4 szakaszban, a fennmaradó időt pedig a REM alvás teszi ki. Az alvási fázisokat/stádiumokat a következőképp, a megadott sorrendben kell elképzelnünk:

NREM-szakasz (az alvásidő ~80%-a)

• NREM 1. fázis: az alvás 5-10%-át teszi ki az alvás első stádiuma, azaz az ébrenlét és az elalvás közti átmenet, hívhatjuk „szendergésnek” is. Ilyenkor az izmok tónusa csökken, már nem pislogunk, lelassul a szemmozgásunk, ahogy az agyhullámaink is.
• NREM 2. fázis: felületes alvás, ami az alvási idő 50%-át teszi ki, amely alatt az izmok tónusa tovább csökken, a szemmozgásunk pedig teljesen megszűnik, az agyhullámok tovább lassulnak, a testhőmérsékletünk is lecsökken.
• NREM 3. fázis: középmély alvás, az alvásidőnek az 5-10%-át teszi ki, ilyenkor a vérnyomásunk csökkent, légzésünk lelassult, az agyhullámaink is rendkívüli mértékben lelassulnak.
• NREM 4. fázis: a mély alvás stádiuma, felnőtteknél az alvásidő 15-20%-át teszi ki, azonban az életkor előrehaladtával ennek a fázisnak a hossza egyre csökken. Ebben a fázisban a leglassabbak az agyhullámok, de a végtagok képesek a mozgásra, viszont ilyenkor a legnehezebb valakit felébreszteni.

A NREM alvási fázisokban állítjuk helyre a testünk energiáit, ekkor szabadulnak fel a növekedési hormonok. Érdekesség, hogy ezek a fázisok az alvásidőnek jelentősen nagyobb százalékát teszik ki a gyerekeknél – az életkor előrehaladtával csökken az arányuk.

REM-szakasz (az alvásidő ~20%-a)

• A REM alvás gyakorlatilag az a szakasza az alvásidőnknek, amikor álmodunk, ilyenkor a szemek gyors mozgást végeznek, a légzés felgyorsul és szabálytalanná válik, a végtagok átmenetileg mozgásképtelenek. A REM alvás alatt az agy aktív működése során feldolgozásra kerülnek a nap információi, a NREM fázis során „kikapcsolt”, pihentetett agyi központok újra működésbe lépnek. Még a kutatók között is zajlik a vita arról, hogy pontosan mit csinál ilyenkor az agyunk, ám azt biztosan kijelenthetjük az alvás REM fázis kapcsán, hogy az agy a REM alvás alatt egyáltalán nem pihen. Kisbabáknál a REM fázisban – valószínűsíthetően – ilyenkor az agy önmagát stimulálja, hozzájárulhat az értelmi képességek fejlődéséhez.

Ébredés REM alvás fázisból

Sokunkban merült már fel a kérdés, miszerint mi történik, ha egy aktív REM alvási fázisból ébredünk fel (pl. láthatóan rosszat álmodunk és a párunk felébreszt bennünket). Nos, ha a REM alvás megszakítása következik be, akkor ezek a szakaszok a következő éjszakákon hosszabbak lesznek, ugyanis az agyunknak szüksége van arra, hogy megélje ezeket a periódusokat, ezért „bepótolja” a kimaradást.

A kialvatlanság rontja az immunrendszer védekezőképességét, a NREM és a REM alvás egyaránt fontos a szervezetünkhöz – ha bármelyik alvási fázist tartósan megvonjuk magunktól, az súlyos megbetegedésekhez, akár halálhoz is vezethet. Amennyiben huzamosabb ideje fennálló alvási rendellenességeket tapasztalunk, mindenképpen kérjük ki egy szakorvos tanácsát, ugyanis a jó alvásra elengedhetetlenül szükségünk van a megfelelő szellemi és fizikai teljesítményünk eléréséhez egyaránt!