1 °C Budapest
Blood type concepts

Vércsoport meghatározás: Milyen vércsoportok vannak és mi a legritkább vércsoport?

2021. október 15. 17:00

Ugyanúgy, ahogy külsőnknek, a szervezetünknek és az egészségünknek megannyi egyedi vonása van: eltérő jellemzők vonatkoznak a biológiai felépítésünkre, a szerveink működésére és például a vérünkre is, ami alapjában véve befolyásolja rendszerünk működését. A vércsoportok jellemzői és a vércsoportok gyakorisága eltér egymástól, éppen ezért nem adhatunk bárkinek, vagy nem kaphatunk bárkitől vért. Miért van ez, és mi az átjárás a vércsoportok között, ki kinek adhat vért?

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Cikkünkben eláruljuk, mi a különbség a vércsoportok között és miért van az, hogy nem adhatunk egymásnak rendszerezetlenül, előzetes vizsgálatok nélkül vért. A vércsoport meghatározás során eláruljuk, hogy mi a vércsoportok gyakorisága, mi a legritkább vércsoport és mi a különbség a vércsoportok között. Hogyan változnak a vércsoportok jellemzői típusonként és hogyan zajlik a vércsoportok öröklődése? Vércsoportok ki adhat kinek vért és mi az a vércsoport, aki csak és kizárólag a saját csoportjától fogadhatja el a vért? Melyik vércsoport kaphat vért mindenkitől?

A vércsoport meghatározás kérdése

A vércsoportok meghatározása a vérben található antigének alapján történik. Habár az orvostudomány jelen állása szerint 29 különböző vércsoport meghatározó rendszert tartunk számon (mind más-más szempontból kategorizálja az emberi vért), a véradás és a vérátömlesztés szempontjából az AB0 és az RhD vércsoport rendszereket helyezzük előtérbe, amelyeknek az ismerete létfontosságúnak bizonyul.

Mind az AB0, mind az Rh rendszer ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonságosan cseréljen gazdát a vér a donor és a befogadó között, azonban a vércsoport vizsgálat más szempontból is sorsdöntő lehet. A vércsoportok öröklődése egy meghatározott rendszerben történik, így a vérvizsgálat felhasználható például apasági tesztek készítéséhez, rokonsági szálak kimutatásához is. Ha ismerjük a vércsoportunkat, és tudjuk, hogy a ritkább, keresettebb kategóriába tartozik, mindenképpen érdemes legalább alkalmanként vért adnunk!

Az AB0 vércsoport meghatározás

Az AB0 a nemzetközi szinten elismert vércsoport rendszer; felfedezése Karl Landsteiner nevéhez fűződik, aki 1900 és 1901 között azt vizsgálta, hogy a vérátömlesztés miért hatékony egyes embereknél, míg mások egyenesen belehalnak ebbe az orvosi műveletbe. Felfedezését, ami számtalan életet mentett meg, Nobel-díjjal jutalmazták.

Landsteiner 4 alapvető vércsoportot határozott meg, amibe az emberek a fenotípusaik (specifikus fizikai jelleg) alapján tartoznak: ezek az A, B, AB és 0 vércsoportok. A betűk két külön antigént jelölnek, a 0 pedig azt jelenti, hogy egyik antigén sem található meg a vörösvértesteken. Ezeket egy gén határozza meg a szervezetben, amiből az következik, hogy az emberek az öröklődés alapján, genotípusuk szerint 6 csoportba tartozhatnak. Ezek a csoportok a következők: A, A0, B, B0, AB, 00.

Fontos tisztáznunk, mi az antigén és az antitest közötti különbség. Az antigének a gerincesek szervezetében lévő fehérjék, amelyek valamilyen idegen anyagot észlelve ellenanyag-termelést és immunválaszt indítanak el. Ezzel szemben az antitest maga az ellenanyag, olyan fehérjemolekulák, amelyeket a szervezet immunválaszként termel, hogy felismerje és semlegesítse a szervezetbe bejutó idegen anyagokat (ez az antigén mutatható ki a vérből például egy koronavírus fertőzés során is, mint az immunrendszer válasza a fertőzéssel szemben).

Minden vércsoport a saját antigénjét tartalmazza (az A vércsoportú embereknek A antigénjei vannak), de az ellentétes vércsoport antitestjeivel kombinálva (Az A vércsoporthoz/antigénhez B antitest, azaz ellenanyag tartozik). A véradás alapszabálya az, hogy senki nem kaphat olyan vért, amiben számára idegen antigén található, vagyis egy adott antigén nem találkozhat az ő típusához tartozó antitesttel (egy A vércsoportú nem kaphat B-s vért, mert abban A antitestek vannak – az A antigén és az A antitest nem kompatibilis).

Az AB vércsoport éppen ezért mindenkitől kaphat vért, mert A és B antigén is van a vérében, viszont nem termel antitesteket, azaz ellenanyagokat. A 0 vércsoportnál egyik antigén sem szerepel, éppen ezért ő nem kaphat sem az A-tól, sem a B-tól (sem az AB-től), ellenben mindenki másnak adhat vért. Egy vérátömlesztésnél, ha nem figyelünk oda eléggé, és az antigén nem a vele ellentétes, hanem a hozzá tartozó antitesttel találkozik, akkor a szervezetben immunreakció játszódik le, ez pedig vérrögképződéshez vezet, a páciens pedig az életét veszítheti.

Az Rh vércsoport meghatározás

Ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk a vércsoportok meghatározásáról, az AB0 rendszer még nem elég – mindenképpen tudnunk kell azt is, hogy egy vércsoport Rh negatív vagy Rh pozitív. Az RhD antigén felfedezése szintén Karl Landsteiner és a vele együttműködő Alexander S. Wiener nevéhez köthető, akik 1937-ben, a Rhesus majmok vérében mutatták ki először az antitestet – innen ered az Rh jelölés is.

Az RhD-ről tudnunk kell, hogy ez az antigén az emberi vérben vagy jelen van (ez az Rh+), vagy nincs jelen (ez pedig az Rh- jelölés). Az Rh- emberek vérében természetes körülmények között nincsenek jelen antitestek – éppen ezért a véradásnál általában nem kell figyelembe venni az ilyen vércsoportokat, azaz könnyebben adhatnak vért, mint az Rh+ személyek.

Rh+ vércsoportok esetében szükséges az antitest vizsgálat is, ugyanis ha egy Rh- ember Rh+ vért kap, az antitestek nála is kialakulhatnak. Ez például olyan nőknél nem előnyös, akik még teherbe eshetnek, mert ez a változás Rh+ magzat esetében problémákat okozhat (az antitestek a méhlepényen keresztül a magzat vérébe jutva immunreakcióba léphetnek, azaz megtámadhatják a magzat vörösvértestjeit).

Mi a különbség a vércsoportok között?

A vércsoport meghatározás kapcsán összegzésül elmondhatjuk, hogy habár számos szempont szerint összehasonlíthatóak a vércsoportok, véradásnál és vérátömlesztésnél az AB0 és az RhD szempontrendszert vesszük alapul, ugyanis az antigének és az antitestek a meghatározó szereplők a vércsoport egyedi jellemvonásai közt. Az alapszabályok szerint senki nem kaphat olyan vért, amiben idegen antigén van, mert a hozzá tartozó antitestek a szervezetben immunreakciót kiváltva életveszélyes állapotot okozhatnak.

Az AB0 vércsoport rendszer mellett az RhD antigén szerepe is meghatározó: kiemelt figyelmet igényelnek az Rh+ vércsoportok a vérátömlesztésnél, ugyanis az antigén hatással lehet nem csak a fogadó, hanem annak születendő gyermeke egészségére is. Ennek tudatában nézzük meg, hogy a véradományozás táblázatával illusztrálva a vércsoportok ki adhat kinek vért!

Vércsoportok ki kinek adhat vért?

Véradományozás táblázat: ki kinek adhat vért?
Véradományozás táblázat: ki kinek adhat vért?

A vércsoportok gyakorisága

A vércsoportok gyakorisága kontinensenként és rasszonként is eltérhet. Közép-Kelet-Európában, Magyarországot is beleértve, a leggyakoribb vércsoport az A (44,5%), ezt követi a 0 vércsoport (40%), a B (10,5%), végül az AB (4,5%) következik. A lakosság az RhD antigén szempontjából sincs egyensúlyban, ugyanis a lakosság körülbelül 85%-a Rh+, Rh- vércsoportokból pedig állandó hiány van (az adatok a mintagyűjtés évének függvényében ettől eltérőek lehetnek).

Vérátömlesztés szempontjából az AB vércsoportnak van a „legkönnyebb” dolga, ugyanis ők az A, a B és az AB donoroktól is kaphatnak vért, azonban csak a saját típusuknak adhatnak (ez egy kevésbé keresett vércsoport). A legértékesebb vércsoport – átvitt értelemben – a 0 vércsoport, ugyanis ez egy olyan univerzális vércsoport, amit mindenki megkaphat. Mindettől függetlenül ugyanolyan fontos a véradás az A, B és AB vércsoportok esetében is, ugyanis az a legideálisabb eset, ha minden beteg a saját, számára tökéletesen megfelelő vércsoportot kapja.

Mi a legritkább vércsoport?

Míg a 0+ és az A+ a leggyakoribb vércsoportok, a legritkább vércsoport világszerte az AB-, ami a lakosság 1, vagy kevesebb százalékára jellemző. Általánosságban azt kell, hogy mondjuk, minden vércsoport esetében az Rh- a ritkább, összességében azonban a B- az egyik legkevésbé gyakori vércsoport, ami a lakosság 2%-a körül mozog. Minél ritkább és speciálisabb vércsoportba tartozunk, annál fontosabb, hogy vért adjunk – ez különösen igaz a szintén ritkának számító (a lakosság 7%-ra jellemző) 0 Rh- vércsoportra, aminek az a különlegessége, hogy bárkinek adhat vért – ez az egyetlen ilyen vércsoport, így kiemelt figyelmet kell szentelni a begyűjtésének.

Ha konkrétabban meg szeretnénk nevezni, hogy mi a legritkább vércsoport a világon, egy kicsit mélyebben kell beleásnunk magunkat a vércsoportok értelmezésébe. Az RhD és az AB0 antigének mellett a tudomány 61 különféle antitestet is megkülönböztet - van egy vércsoport azonban amiben a lehetséges antitestek közül egyetlen egy sincs jelen. Ez az Rh-null vércsoport, ami annyira, szinte felfoghatatlanul ritka, hogy csak elvétve találni ilyen vércsoportú embereket – nemhiába, a kutatók sokáig azt hitték, egy olyan embrió, akinek semmilyen antitestje nincsen, nem képes életben maradni.

Az Rh-null vért csak a legszükségesebb esetben adják oda a betegeknek, legfőképpen olyanoknak, akik az antitestek hiánya miatt szintén ritkább vércsoportokba tartoznak. Akkor kerülnek bajba az Rh-null vércsoportú emberek, amikor nekik van szükségük vérre, ugyanis ők csak és kizárólag a saját csoportjuktól kaphatnak.

A vércsoportok és a betegségekre való hajlam

Nem csak a véradás és a vérátömlesztés esetében számít, hogy milyen vércsoportba tartozunk. A kutatók évtizedek óta foglalkoznak azzal, hogy a vércsoportok és bizonyos betegségekre való hajlamok között összefüggéseket találjanak. Habár még mindig kevés információ áll a rendelkezésünkre, általánosságban elmondhatjuk azt, hogy a 0 vércsoportú emberek kevésbé hajlamosak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására, vagy a vérrögképződésre, mint az A és B vércsoportok esetében, ezzel szemben például a B vércsoportúak kevésbé hajlamosak a vesekőre.

Betegségekre hajlamosító vércsoportok külön nincsenek, minden vércsoport esetében megállapíthatóak erősségek és gyengeségek. A 0 vércsoport esetében gyakoribb a terhességgel összefüggő hipertónia veszélye, az A vércsoport esetében pedig gyakrabban alakulhatnak ki vérrögök – mindez természetesen nem elég ahhoz, hogy általános érvényességű következtetéseket vonjunk le a vércsoportok és a betegségek kapcsolatáról.

A vércsoportok öröklődése

Ugyanúgy, ahogy testalkatunkat, vagy a szemünk színét, a vérünk tulajdonságait is örököljük a szüleinktől. A vércsoport meghatározás során külön figyelembe kell vennünk az RhD és az AB0 vércsoport rendszert is. Az RhD esetében alapszabály, hogy két Rh- szülőnek csak Rh- gyermeke lehet, más esetekben Rh- és az Rh+ vércsoport is kialakulhat. Az AB0 vércsoport meghatározás esetében egy fokkal bonyolultabb dolgunk van, ugyanis rengeteg kombinációval kell számolnunk.

Általánosságban elmondhatjuk azt, hogy azonos vércsoportú szülőknek azonos, vagy 0-s vércsoportú gyermeke születik, 0-s vércsoportú szülők esetén a gyermek egyértelműen 0. A és B eltérő vércsoportú szülők esetén a gyermek A, B vagy AB lesz, de 0 is előfordulhat. Ha az egyik szülő AB vércsoportú, a gyermek nem lesz 0-s, ha az egyik szülő 0 vércsoportú, a gyermek nem lesz AB.

Vércsoportok és terhesség

Mindamellett, hogy a vércsoport befolyásolhatja a nők teherbeesési esélyét (0 vércsoport esetében kisebb lehet a petesejtszám), további bizonyíték szervezetünk összetettségére, hogy az anya és a születendő gyermek vércsoportja sokszor egymástól eltérnek. Kiemelt fontosságú, hogy terhesség során a kismama részt vegyen a javallott orvosi vizsgálatokon, mert ha az embrió vércsoportja eltérő, az anya szervezete idegenként érzékelheti és megindíthatja az ellenanyagok termelését a magzat ellen – ezt nevezzük terhesség alatti összeférhetetlenségnek.

Természetes esetben az anya és a magzat vére csak a szülés során találkozik, azonban ez az esemény olykor-olykor bekövetkezhet már a terhesség alatt is – ilyenkor kialakulhat az újszülöttkori hemolitikus betegség. A probléma következményeképp az összeférhetetlenség az újszülött szervezetében enyhe, vagy akár súlyos szervi elégtelenségekhez is vezethet, éppen ezért fontos a vércsoport meghatározás a terhesség alatt.

Adjunk vért, ha tehetjük!

Így, hogy ismerjük, mik a vércsoportok jellemzői és mi a különbség a vércsoportok között, illetve tudjuk, hogy ki kinek adhat vért, láthatjuk, hogy az a legideálisabb eset, amikor valaki a saját vércsoportjának megfelelő vért kapja. A vércsoportok gyakorisága eltérő, éppen ezért megkülönböztetjük az olyan vércsoportot, ami univerzális, azaz mindenkinek adható (0 Rh-) és az olyan, speciálisabb vércsoportot is, ami csak a saját típusának adhat (AB Rh+).

A vércsoportok öröklődése változatos, mindre egyedi jellemvonások jellemzőek, azonban nagy problémát jelent, hogy sokan nem tudják, milyen vércsoportok vannak, vagy hogy milyen az ő saját vércsoportjuk, amit odaadhatnak másnak, vagy amire szükségük lehet egy – akár életmentő – beavatkozás esetében. Amennyiben tehetjük, vizsgáltassuk meg, hogy milyen vércsoport típusba tartozunk, és adjunk vért rendszeresen, hogy életeket menthessünk!

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 30. kedd
András, Andor
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?