Nem betegség, mégis annyian halnak bele, mint az elhízásba

Julianne Holt-Lunstad, a Brigham Young Utahi Egyetem professzora nemrég mutatott be több olyan kutatást, mely korábbi tanulmányok eredményeit összegezte. Az egyik ilyen tanulmány, mely 148 kutatás tapasztalatait összegezte, azt mutatta ki, hogy a szorosabb társadalmi kötelékek 50 százalékkal csökkentik annak az esélyét, hogy valaki korán hal meg.

Egy másik, szintén összegző tanulmány pedig, mely 70 korábbi kutatás 3,4 millió európai, amerikai, ázsiai és ausztrál résztvevőjének tapasztalatait vette figyelembe, arra a megállapításra jutott, hogy az elszigeteltség, a magány és ha valaki egyedül él, annyival növeli a korai halál kockázatát, mint az elhízás.

- közölte Holt-Lunstad sajtóközleményében.

A magány kialakulása erősen kötődik a gazdag, jóléti társadalmakra jellemző tulajdonságokhoz, például a hosszabb várható élettartamhoz, a csökkenő házasodási kedvhez, a gyerekvállalási-kedv csökkenéséhez, a válások emelkedő számához illetve ahhoz, hogy egyre többen élnek egyedül.

Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában annyira komolyan veszik már a magány kérdését, hogy az amerikai Kongresszus egyik bizottsága már meghallgatta a fent említett tudóst, a brit parlament pedig felállított egy bizottságot, mely kifejezetten a magány által okozott társadalmi problémákkal foglalkozik.

Mi a helyzet itthon?

Magyarországon egy 2009-es reprezentatív kutatás szerint a népesség 15 százaléka érzi magát gyakran magányosnak. Összehasonlításképpen, az Egyesült Államokban a népesség 35 százalék magányos, Nagy Britanniában pedig a lakosság 18 százaléka érezte magát mindig vagy gyakran magányosnak.

A fentiek alapján tehát hazánkban nem olyan rossz a helyzet, de azért a 2011-es népszámlálás adatai nem sok jót sugallnak. E szerint a 30 évesnél idősebb népesség 36 százaléka nőtlen, hajadon, özvegy vagy elvált. Ezt az adatot persze érdekes lesz majd összevetni négy év múlva, 2021-ben esedékes cenzus eredményeivel.

A fenti hatásokon túl, a magány a pénztárcára sincs jótékony hatással. A KSH 2016-os adatai alapján a háztartások jövedelmének 22,1 százaléka ment el lakásfenntartásra, 7 százaléka hírközlésre (telefon, internet, televízió) és 4 százaléka lakberendezésre, mely költségek jelentős részben megoszthatóak parnetünkkel, ha nem egyedül élünk.

A cikkhez jelentős mértékben felhasználtuk ezt az írást, mely a Quartz magazinban jelent meg