Hány év munka szükséges ahhoz, hogy 1 millió eurót gyűjtsenek össze az emberek a különböző országokban, miközben átlagbért keresnek?
Bár a legfőbb elvárás a dolgozók részéről, hogy egyensúlyban legyen a magánéletükkel, amikor egy konkrét szerződésről kell dönteniük, a bérezés kerül első helyre.
Bár a munka nemesít, de egyre kevesebb olyan magyar van, aki nemesedjen. A bérek tekintetében óriási szakadék tátong az országrészek között, Budapest jócskán felhúzza az átlagot.
A magyarok 30 százaléka élt a létminimum alatt 2020-ban – olvasható ki a Policy Agenda elemzéséből
Értelemszerűen a foglalkoztatás segíteti az emberek elszegényedésének megelőzését, de országonként eltérő mértékben.
Ha munkaügyekről, munkajogi ismeretekről van szó, mi, magyarok nem állunk éppen a helyzet magaslatán.
Egy átlagos áruházi dolgozó havi bére akár a bruttó 400 ezer forintot is meghaladhatja már Magyarországon belépés után, ami néhány év után akár a félmillió forintos határt is elérheti.
A munka törvénykönyvének január 1-jével hatályba lépett módosítása révén a munkavállalók hatékonyabban érvényesíthetik jogaikat.
A legfrissebb, elérhető EU-s adatok alapján Kelet-Európában átlagosan hosszabbak a munkahetek, mint Nyugat-Európában.
Megfogadni általában azt szoktuk, hogy jövőre lefogyunk néhány kilót, elmegyünk valahová, ahová mindig is vágytunk, több időt töltünk a szeretteinkkel. 2023-ban ennél több kell.
Az alkalmazottak többek között minden hónapban a Lidl étkezési kártyájukra kapnak támogatást.
A munkavégzés helyét, a szabadság kiadását, de még az apaszabadság mértékét is jelentősen átírná az a módosító javaslat, melyet hamarosan tárgyalhat a parlament.
Túlórázni valószínű senki sem szeret, ráadásul a túlzásba vitt munka az egészségünkre is káros lehet.
Több mint 850 humánerőforrás-vezetőt megkérdezésével, 60 országban és minden főbb iparágban zajlott a kutatás, aminek célja az volt, hogy azonosítsa a HR-trendeket.
Benyújtották a Munka Törvénykönyvét érintő törvénymódosítási javaslatokat, 44 nap szabadság járna az apáknak, ha elfogadják.
A KATA törvény módosítását követően rendkívüli mértékben megugrott az igény a könyvelőkre, akik a jelenlegi létszámban nem tudják maradéktalanul kiszolgálni a keresletet.
Az építőipar megszokott növekedésének jövőre várhatóan vége lesz: az előrejelzések szerint 2023-ban és 2024-ben ez jócskán le fog lassulni.
Borotvaélen táncolnak most a vállalkozók, sok cukrászda sorsa dőlhet el a következő hónapokban.
A magyar dolgozók 70 százaléka semmilyen bérkompenzációt nem kap munkahelyétől az infláció miatt, 41 százalék pedig nem is számít rá.
A 10 hónapos kiképzés alatt illetmény is jár a leendő rendőröknek, és mivel egyre fontosabb a trenszparencia, fillérre pontosan lehet tudni, ki mennyi bruttó bért kap majd tanulmányai alatt és után.
