Kiderült: ezekben a boltokban keresnek a legtöbbet a magyar eladók
Az éles verseny felhajtja a munkavállalók bérét.
Az éles verseny felhajtja a munkavállalók bérét.
A legfrissebb statisztikák szerint a magyar óvónők világszinten is rendkívül leterheltnek számítanak. Olyannyira, hogy nettó munkaórában csupán három ország szakemberei dolgoznak többet a magyaroknál. Az általános iskolás tanárok esetében nem ennyire vészes a helyzet, ők több száz órával elmaradnak a világ, illetve európai átlagtól, védelmükben azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a statisztikában szereplő magyar adatok a minimum tanítási idő alapján szerepelnek a listában, ellentétben a többi országéval. Az elérhető adatokon túl megnéztük azt is, milyen bérekre számíthat az, aki ezekben a szakmákban helyezkedne el Magyarországon.
Egyre inkább eltérően gondolkodnak bérek tekintetében a transzparenciáról a hazai cégek. Míg a legtöbb helyen továbbra is tabu a fizetésekről beszélni, addig egyre többen vannak, akik már bátran kommunikálják az elérhető összegeket, és nyilvánosak a bértáblák is. Konkrét példákon mutatjuk, milyen szakmákban, és munkáltatóknál kezelik épp most nyilvánosan a béreket.
Tovább szűkült a bérolló az elmúlt években, arányaiban azokban az ágazatokban nőttek jobban a keresetek, ahol az alacsonyabb jövedelműek dolgoznak
A boltosok egyik legnagyobb gondja az eladóvándorlás. A legjobban és a legrosszabbul fizető boltok között 130 ezer forint a bérkülönbség. A kisboltok közül a benzinkutas, a nagyboltok közül az élelmiszerboltok adják a legtöbb bért. De a kisboltok között is 20 ezer felett van a bérkülönbség, a nagyok között pedig 120 ezer.
Korábban arról kérdeztük olvasóinkat, hogy mekkora nettó fizetéssel lennének elégedettek. Cikkünkben ismertetjük a szavazás eredményeit, illetve megmutatjuk, hogy miért tűnnek irreálisnak a magyarok fizetési igényei.
A munkaerőhiány következtében egyre több vállalat foglalkoztat tanulókat.
Az üres álláshelyek aránya is itt a legmagasabb.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elfogadhatatlannak tartja a tervezett átalakításokat.
A tavalyinál kisebb, de még így is jelentős mértékű béremelkedésre számítanak mind az idei, mind a jövő évre vonatkozóan.
Jelentős, akár 90-100 ezer forintos eltérések is vannak a kisebb és a nagyobb boltokban megkereshető fizetések között.
A legjobban és a legrosszabbul fizető boltok között korábban is jelentős, több tízezer forintos különbségek voltak a fizetések tekintetében. Ez a különbség tovább növekedett az utóbbi években.
Rekordmagas adók terhelik a hazai munkavállalók béreit: a vizsgált országok közül csak az olyan fejlett országokban találhatunk hasonlóan magas adókat, mint Németország, Franciaország vagy Olaszország.
Jogerősen pert nyertek a Malév Zrt. dolgozói az állammal szemben. Több mint 2 milliárd forintot ki kell fizetnie az alperesnek a volt dolgozók felé.
Nem csoda, hogy Magyarországot - sokszor keserűen - összeszerelő országnak is szokták nevezni. Egy frissen közölt Eurostat elemzés szerint ugyanis hazánk sereghajtónak számít, ami az egy óra munkára eső munkáltatói költségeket illeti. A különbségek ráadásul Nyugat- és Kelet-Európa között elképesztők.
Egyre több nagy áruházlánc kezdte ostromolni a 300 ezres fizetéshatárt a fizikai munkát végzők körében. Ráadásul a Lidlnél lassan már be sem kell menni dolgozni, mindez azt jelenti, hogy a diszkont már 2 órás munkakörben is keres embereket.
2018 januárban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, illetve a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
Rengetegen járnak ki Magyarországról Ausztriába, Németországba és más nyugati országokba időseket ápolni - írja a hvg.hu. Az ingázó magyarok száma nagyságrendileg megegyezik a magyar egészségügyből hiányzó ápolónők becsült számával.
Harmaduk azonban még mindig a családtól kapott segítségre támaszkodik.
Azért ez tényleg bicskanyitogató.