Online fogadás esetében változni fognak a kártyás fizetéssel és az átutalással teljesített belső egyenleg feltöltésére vonatkozó szabályok.
Az elmúlt évek felügyeleti tapasztalatai azt mutatják, hogy az MNB-hez érkezett több, a tiltott piaci manipuláció gyanúját jelző értesítés elkerülhető lett volna.
Egyetlen egy év alatt 34 százalékot emelkedett a magyarországi vállalatok profitja, amit a jegybank igazgatója azzal indokolt, hogy felhajtották a megnőtt jövedelmek a keresletet.
Aki magasnak érezte az idei inflációt, annak van egy rossz hírünk: 2023-ban a fizetések vásárlóértéke is csökkenni fog.
A Pénzcentrum heti hírösszefoglalója az 51. hétről is eseménydús képet mutat.
A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti vizsgálata nyomán 16,3 millió forintos bírságot szabott ki az Eximbankra.
Az MFO-t kínáló biztosítók immár a lakásbiztosítási piac kilenctizedét képviselik a díjbevételre vetítve.
Távolról sincs vége az inflációnak, a legjobb forgatókönyv szerint is erőteljesebb drágulás jön 2023-ban éves szinten, mint idén.
A 2010 után végrehajtott magyar adóreform elsődleges céljai között szerepelt a gyors elmozdulás a munkát és tőkét terhelő adók túlzott hangsúlya felől a fogyasztási és forgalmi adók irányába.
Már mindenki látja, hogy Magyarország is hibás az extrém módon elszálló infláció miatt.
Év elejétől szigorúbban ítélik meg a tőkepiaci visszaélés elkövetőjét, ha tőzsdei céghez köthető.
2022-ben 14,5-14,7, 2023-ban 15-19,5, 2024-től pedig 2,3-4,5 százalék között lehet az infláció.
Az előző, szeptemberi Inflációs jelentésében a jegybank 3,0-4,0 százalékos idei GDP-növekedéssel és 13,5-14,5 százalékos inflációval számolt.
A kamatfolyosó két szélét sem módosította a testület. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
Az MNB megnöveli a biztosítók által a hagyományos (nem unit-linked) életbiztosításoknál adható garantált kamat maximumát.
Jövőre a jogosultak ugyanúgy számíthatnak a 13. havi nyugdíj utalására februárban, a nyugdíjprémium jövője még kérdéses.
Az MNB hét pénzügyi vállalkozásnál a kézizálog-hitelezési tevékenységet áttekintő témavizsgálata során mindegyik piaci szereplőnél talált.
A biztosítói kárkifizetések 12 százalékkal nőttek, a szerviz- és alkatrészköltségek drágulása, a devizaárfolyam-változás és a pénzromlás hatásaként.
Az infláció miatt nominálisan növekvő fogyasztás hozzájárulhatott a személyihitel-kihelyezés bővüléséhez, de a magasabb kamatkörnyezet keresletmérséklő hatása is egyre inkább érezhető.
Története legrosszabb havi eredményét produkálta októberben a babaváró hitel, ezt közölte a jegybank a múlt héten.
