A helyi ellátási rendszerek fejlesztésével és a pazarlás csökkentésével fenntarthatóbbá tehető élelmiszerellátásunk.
Végtelennek tűnő drágulási hullámban élnek a magyarok, egekben az infláció, az éves drágulás mértéke pedig meghaladta a 20 százalékot.
A malmok többsége már most a magas, tonnánkénti 140 ezer forint körüli árú búzából őrli, ezért október elején nagyjából mindegyikük meglépte a korábban beharangozott áremelést.
A 20 százalékos átlagos, éves drágulás csak a jéghegy csúcsa, rengeteg élelmiszer ára ugyanis gyakorlatilag a duplájára emelkedett tavaly óta.
Mi kell a házi kézműves kenyérhez? Liszt és só, na és egy kis kovász. Bár annak tűnhet, nem is olyan egyszerű dolog nekiállni az otthoni sütésnek! Viszont, ahogy az elmúlt hónapokban kilőttek az élelmiszerárak, lassan tényleg érdemes beletanulni!
A Nébih kéri a vásárlókat, hogy a 2023.10.24-i minőségmegőrzési idővel rendelkező termékeket ne fogyasszák el.
A kérdések összetettek, jósolni pedig nem lehet és nem is érdemes, de egy biztos: a magyar vásárlóknak fel kell készülnie arra, hogy ezek az árak egy darabig még velünk fognak maradni.
Magyarországon mérték az unió legmagasabb élelmiszerinflációját augusztusban az egy évvel ezelőttihez képest.
A magas rákkeltőanyag-tartalom miatt terméket hív vissza az Abonett, az extrudált kenyeret zöldségekkel.
Elképesztő sok olyan élelmiszer és ital van, aminek Magyarországon nőtt a legbrutálisabban az ára egy év alatt az egész Európai Uniót vizsgálva.
Komoly gondot jelent a magyar sütőipari vállalkozásoknak is az elszálló rezsi. Még drágább kenyérre kell készülni, és a sütőipari vállalkozások negyede bajba kerülhet.
Idén nem csak a kenyér ára nőtt 64%-kal, hanem a pékek fizetése is szinte duplázódott.
Az aszály, az emelkedő energiaköltségek és az idei alacsony búzatermés kemény helyzet elé állítja a hazai pékségeket. Hogy fogják bírni a nyomást?
Szövetségük elnöke azt mondta, októbertől a sütőüzemek nagy része tízszerannyit fizet majd az energiáért, mint eddig.
Nem kerülhető el a brutális drágulás, de már mos is van olyan termék, amely elérte a kilónkénti ezer forintos árat.
Ma ünnepeljük Szent István napját, az államalapítást és az új kenyeret, tisztavatás és tűzijáték is része a mai augusztus 20-i rendezvényeknek.
Augusztus 20-a jóval többről szól, mint a tűzijátékról: az államalapítás története mellett fontos érdekességeket szedtünk össze a honfoglaló magyarok életéről.
Az élelmiszerek áremelkedéseknek még messze nincs vége.
Ugyan az élelmiszerek egy év alatt brutális mértékben drágultak, a java még hátra van az áremelkedésnek.
Július hagyományosan az aratás hónapja, a búza betakarítása pedig fontos az egész következő év szempontjából, úgyhogy nem véletlen, hogy komoly hagyományok és babonák kötődnek ehhez az időszakhoz.
