Az iráni háború gazdasági következményei miatt az Egyesült Királyság szorosabb gazdasági együttműködésre törekszik az Európai Unióval.
A Hormuzi-szoros nyitva áll a világ előtt, de az ország ellenségei számára továbbra is zárva marad.
Az Egyesült Államokban a benzin ára ezen a héten 2022 óta először lépte át a gallononkénti 4 dolláros átlagárat.
A lépés mögött gazdasági megfontolások és nagyhatalmi ambíciók egyaránt meghúzódnak.
Donald Trump szerint az Egyesült Államok néhány héten belül lezárhatja az Irán elleni háborút.
Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros blokádja miatt áprilisban példátlan méretű globális olaj- és gázhiány éri el a világgazdaságot.
Több európai ország nem csatlakozott az Egyesült Államok katonai kezdeményezéseihez, például a Hormuzi-szoros biztosításához.
Ha a gazdasági következményeket nézzük, egyre inkább úgy tűnik, hogy a jelenlegi iráni háború az, amely a leggyorsabb és legdrámaibb hatást gyakorolja a világgazdaságra.
Az Európai Bizottság azonnali és drasztikus energiatakarékossági lépésekre szólít fel az iráni háború okozta rendkívül súlyos energiaválság miatt.
A Hormuzi-szoros körüli harcok a világ olajszállításának ötödét béníthatják meg, ami példátlan áremelkedést hozhat.
A mostani katonai együttműködés jelentős fordulatot hozhat a két ország feszült politikai viszonyában.
Az amerikai elnök szerint az üzemanyagárak is csökkenhetnek, ha az USA befejezi az iráni hadműveleteket.
Az amerikaiak ma már jóval kisebb támogatással indított háborúkat látnak, mint a 20. század közepén, és ez az iráni konfliktusnál is egyértelműen megmutatkozik.
Bár a konfliktusból való kihátrálás csábító lehet Trump számára, a katonai vagy politikai eredmények nélküli visszavonulás súlyos hitelességromlást jelentene Washingtonnak.
Donald Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem biztosítja a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolajszállítmányok védelmét.
Szaúd-Arábia védelmi minisztériuma bejelentette, hogy az elmúlt órákban tíz drónt, valamint nyolc rakétát fogtak el és semmisítettek meg.
A kiszemelt alap olyan cégekbe fektet, amelyek kifejezetten a geopolitikai feszültségek növekedéséből profitálhatnak.
Januárban az arany még 5602 dolláros rekordon volt, azóta viszont látványosan süllyedt a jegyzés.
Közel hat százalékkal megugrott az alumínium ára, miután Irán támadást indított két meghatározó közel-keleti termelőüzem ellen.
A döntéshozók mindkét intézkedést átmenetinek nevezték, és fő céljuk, az autóhasználat helyett a tömegközlekedés felé tereljék az embereket.
