Nagy Márton közölte, a kormány a következő hetekben, az infláció alakulását figyelembe véve dönt az élelmiszerek és üzemanyagok, július 1-jén lejáró árstopjának sorsáról.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országok a fogyasztói árai éves szinten átlagosan 9,2 százalékkal emelkedtek áprilisban az egy hónappal korábbi 8,8 százalék után. Tavaly áprilisban 3,3 százalék volt az infláció.
Az MNB keményen reagált Parragh László kritizáló kijelentéseire a jegybank munkájával kapcsolatban.
A hazai munkaadók többsége béremeléssel igyekszik kompenzálni az egyre növekvő inflációt. 10 cégből négynél fontolgatják a béren kívüli juttatások bővítését is.
Négy százalékos gazdasági növekedést, de erősödő inflációs nyomást jósol a CIB Bank, de valószínűtlennek tartják, hogy nagy világgazdasági válság alakuljon ki.
Egyre több kihívással és kockázattal kell szembenéznie a magyar monetáris és fiskális döntéshozóknak az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzése szerint.
A Magyar Nemzeti Bank kamatemelésről szóló bejelentése után Virág Barnabás a jegybank alelnöke ismertette az MNB várakozásait.
Idén minden drágább, ez alól sajnos a nyaralás sem képez kivételt. Ráadásul egy külföldi utazás árára az infláció mellett a forint gyengülése is jelentősen hat.
Továbbra is nagy drágulás tapasztalható azoknál az élelmiszereknél, melyekre nem vonatkozik az árstop.
A jegybank statisztikái szerint alaposan megugrott a lekötött betétek kamatlába: februárban 2,21 százalék volt az átlag, mindössze egy hónappal később már 3,3 százalék.
A tavalyi évre még erőteljes hatást gyakorolt a járványhelyzet, viszont idén már biztonságosabban tarthatók meg a szertartások.
Az inflációs nyomás ellenére lekötés nélkül, folyószámlán tartják a magyarok a megtakarításaikat.
Az infláció már olyan magas, hogy nagyon sokan érzik: a fizetésük veszít az értékéből. Arra hoztunk pár tippet, hogyan szabadulhatunk ki az inflációs csapdából.
Összegyűjtöttük a legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb cikkeinket a 21. hétről.
Az idén is aktív lesz az ingatlanpiac, 150-160 ezer lakás cserélhet gazdát.
Ezzel együtt is a következő időszak világszerte a nyersanyagfelhalmozásról szólhat, jelentősen növekedhet az energiahordozók és az élelmiszerek súlya a kormányzati tartalékokban.
Az OKSZ áttekintette a kereskedelem időszerű kérdéseit, mint az áruellátás biztonsága, a vártnál nagyobb infláció, az árubeszerzés, vagy az energiaárak drágulása.
A jegybanki kamatdöntések hatására 2022 áprilisában már a 6-7 százalékos kamatok számítanak átlagosnak a lakáshiteleknél.
Az EU statisztikai hivatalának adataira épülő összeállítás szerint az idén áprilisban Litvániában volt a legmagasabb, 22,1 százalékos az élelmiszerek árának éves szintű emelkedése.
Az idősík elég hosszú, és a szakértelemnek, a befektetések többségéhez hasonlóan, itt is fontos szerep jut.
