Az európai részvénypiacok jelentős eséssel indították a hetet, miután az Irán körüli konfliktus eszkalációja megemelte az olajárakat.
Az amerikai főtárgyaló szerint a felek leharcoltak, a genfi tárgyalások óta jelentős előrelépés történt a béke felé.
Irán aknákat kezdett telepíteni a Hormuzi-szorosba, a világ legfontosabb energetikai átjárójába.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) történetének eddigi legnagyobb stratégiai kőolajkészlet-felszabadítását javasolja.
A közel-keleti konfliktus napok alatt felborította a globális légiipart: járatok tűntek el, útvonalak hosszabbodtak meg órákkal, és a kerozin ára két hónap alatt gyakorlatilag megduplázódott.
A WHO figyelmeztetése szerint komoly egészségügyi kockázatot jelenthet az iráni olajlétesítmények elleni légicsapások nyomán kialakuló úgynevezett fekete eső
Az elnök kommunikációja az elmúlt időszakban érezhetően megváltozott.
A piaci szereplők továbbra is bizonytalanok.
Az olajpiacot ismét geopolitikai feszültségek rázzák meg: egy elhúzódó közel-keleti konfliktus tartósan magas energiaárakat hozhat, miközben Magyarországon az üzemanyagárak befagyasztása újra ellátási kockázatokat teremthet.
Az utóbbi időben egyre többen úgy érezhetik, hogy a világ kibillent abból a viszonylagos egyensúlyból, amelyhez az elmúlt évtizedekben hozzászoktunk.
Csökkent az olaj ára kedden, miután az előző kereskedési napon több mint hároméves csúcsra emelkedett.
A JP Morgan elemzői szerint az amerikai részvénypiac egyáltalán nincs felkészülve egy eszkalálódó háború, valamint a hordónkénti 100 dollárt átlépő olajár okozta sokkra.
A közel-keleti háború eszkalálódása és az európai drónfenyegetések egyre nagyobb nyomás alá helyezik a polgári pilótákat.
Már napok óta látszott, hogy a piac nem bírja tovább beavatkozás nélkül, maximalizálni kell az árakat.
A kormány rendkívüli bejelentésben reagált az iráni háború és az ukrán olajblokád miatt kialakult nemzetközi olajár‑robbanásra.
Aszódi Attila elemzése azt vizsgálja, mit árulnak el az elmúlt napok eseményei az iráni állítások valóságtartalmáról, és milyen kockázatokkal járt volna a katonai beavatkozás elmaradása.
Az Izrael és a Hezbollah közötti háború második hetében az izraeli hadsereg helikopteres rajtaütést hajtott végre Kelet-Libanonban.
A NATO légvédelme egy héten belül másodszor semmisített meg iráni ballisztikus rakétát a török légtérben.
Modzstaba Hámenei, az amerikai-izraeli csapásokban életét vesztett Ali Hámenei ajatollah fia lett Irán új legfelsőbb vezetője.
A vezetés az orosz–ukrán háborúval és a romló európai biztonsági helyzettel indokolta a sorkötelezettség visszaállítását.
