Magas szintű, de csökkenő foglalkoztatás és sok területen munkaerőhiány jellemzi a hazai munkaerőpiacot 2025 első hónapjaiban.
Hiába van több lakás, mint háztartás – milliók mégis esélytelenek az otthonhoz jutásban.
2025 első negyedévében Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön erősödött, a nyugati és középső régiók többségében viszont gyengült a háztartások fizetőképessége.
A lakosság inflációs várakozása enyhén emelkedett, a munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás érezhetően romlott.
A Parlament elfogadta a 2026-os „háborúellenes” költségvetést, mely a legtöbb elemző szerint fenntarthatatlan vállalásokat és túlzó makrogazdasági várakozásokat tartalmaz.
A magyar vállalatok munkatermelékenysége elmarad a régiós versenytársakétól, különösen a gazdaságpolitika fókuszában lévő ágazatok esetén.
A GKI gazdaságkutató a pénzügyi- és biztosítási ágazatot vizsgálta meg különböző mutatók alapján.
Az áremelkedés hátterében számos tényező áll, többek között az energiaárak, a bérköltségek és az importtermékek drágulása.
Májusban a fogyasztók és a cégek is kissé pesszimistábbak lettek áprilishoz képest.
Az Európai Unió fenntarthatósági (ESG) célkitűzései kiemelt prioritások voltak az utóbbi években.
A GKI fogyasztói bizalmi index az elmúlt négy hónapban alig változott, márciusban is stagnált februárhoz képest.
A nemrég életbe lépőt piaci árrést szabályozó intézkedés 30 élelmiszerre vonatkozik – többek között húsokra, tejtermékekre, lisztre, cukorra, olajra.
A teljes állásban dolgozók felső 10%-a nagyobb volumenű kereset felett diszponál, mint az alsó 50%.
A magyar lakosság továbbra is bízik az állampapírokban, és sokan hosszú távon megtartják befektetéseiket.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2025-re 2-2,5%-os GDP-növekedést prognosztizál.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint az üzleti szféra és a fogyasztók kilátásai is romlottak decemberhez képest.
Magyarország az Európai Unióba való belépésével kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére.
A 2023. évi nettó keresetek települések szerinti alakulását vizsgálta meg a GKI.
Az utóbbi hónapok egyik leggyakoribb kérdése, hogy a rendkívül magas reálbérszint mellett miért nem bővül gyorsabban a magyar fogyasztás?
Az utóbbi hónapok egyik leggyakoribb kérdése, hogy a rendkívül magas reálbérszint mellett miért nem bővül gyorsabban a magyar fogyasztás?
