Az utóbbi hónapok egyik leggyakoribb kérdése, hogy a rendkívül magas reálbérszint mellett miért nem bővül gyorsabban a magyar fogyasztás?
A GKI Gazdaságkutató által végzett felmérés szerint november-ben az üzleti szféra és a fogyasztók is valamelyest pesszimistábbak lettek.
Kiszámoltuk, mennyivel emelkedhetnek a szeszesitalok árai 2025-től, és kiderült, a benzinkutakon sem kizárható egy 8-10 forintos áremelkedés az inflációkövető adóemelés hatására.
Nagyjából 1800 milliárdnyi kamatkötelezettsége lesz jövőre az államnak csak a Prémium Magyar Állampapírok kapcsán, és nagy kérdés, mit kezd a lakosság a keletkező jövedelméve.
Az Intrum és a GKI kutatásának legfrissebb adatai alapján az előző év azonos időszakához viszonyítva javulás tapasztalható a fizetőképességi indexben.
Magyarországon a munkaerő termelékenysége nagyon alacsony növekedést mutat a feldolgozóiparban 2010 óta.
A GKI Gazdaságkutató által végzett felmérés szerint a fogyasztók kissé pesszimistábbak lettek.
A kormány célja a bérek drasztikus emelése, de vajon reális ez?
A miniszter 2028-ra egymillió (pontosabban „csak” 970 ezer) forintos bruttó átlagbért „tervez”, valamint ezer eurós minimálbért.
A romló demográfiai helyzet mind itthon, mind külföldön foglalkoztatja a közbeszédet.
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) a kormányzat legfőbb demográfiai célját, a születésszám növelését hivatott támogatni.
Bár szívesebben tájékozódik a közigazgatási szervek honlapjáról a hazai lakosság, mint az uniós átlag, az online ügyintézés lehetősége kisebb mértékben biztosított.
A GKI Gazdaságkutató által végzett felmérés szerint augusztusban az üzleti szféra kilátásai júliushoz képest csak hibahatáron belül romlottak, de a lakosság kissé optimistább lett.
Bár régiónkban aránylag jól állunk, további erőfeszítések szükségesek, ha el akarjuk érni az Európai Unió átlagának a szintjét.
Az 5-10 fős cégek közel 30%-a egyáltalán nem tervez bért emelni, míg a középvállalatok 90%-a biztosan növeli alkalmazottai fizetését.
Behúzhatja a féket a kamatcsökkentésen az MNB? A kamatdöntő ülés előtt 3 héttel a vártnál rosszabb inflációs számok és a várakozásokat szintén alulmúló GDP-adatok érkeztek.
2010-ben a háztartások 58%-a rendelkezett szélessávú internetkapcsolattal, mely jelentős lemaradás volt az EU-s átlaghoz képest. 2023-ra ez az arány elérte a 93%-ot.
2023-ban a hazai államadósság a GDP 73,5%-án állt, ami azt jelenti, hogy e tekintetben 20 év alatt sem sikerült közelítenünk régiós versenytársainkhoz.
Az erős kormányzati költekezés miatt megugró államadóssági szint, valamint az alacsonyan tartott kamatlábak óhatatlanul is hozzájárultak a forint közel 8%-os 2020-as leértékelődéséhez.
Júniusban az üzleti szféra derűlátóbbá vált, de a lakossági kilátások nem változtak érdemben májushoz képest.
