10, illetve 4%-ra emelte az építőipari, illetve a kiskereskedelmi visszaesés várható mértékét, valamint éves átlagban 390 forint körüli euróval számolnak.
2022 második felében az EU országok inflációs rangsorában Magyarország az élbolyba, majd az élre került, s őrizzük ezt a pozíciót 2023 első hónapjaiban is.
A hiány növekedése szerencsétlen módon egybeesett a (nemzetközi, majd a hazai) kamatok emelkedésével is, így egyre drágább a korábbi adósságok finanszírozása.
A GKI konjunktúraindexe májusban ugyan emelkedett áprilishoz képest, de így sem érte el márciusi szintjét.
A GKI áprilisi felmérése alapján az Otthonfelújítási program kifutásával egyre kevesebben mernek belevágni a lakásfelújításba.
Romlott a fogyasztók bizalma indexe is, viszont csökkent az összes ágazat áremelési törekvése.
50 forinttal drágulhat az üzemanyag a következő két hónapban Magyarországon a szakértők szerint.
A legnagyobb visszaesés az építőiparban, az ingatlan-szektorban és a kereskedelemben várható.
Februárban az üzleti és fogyasztói várakozások egyaránt javultak, azonban továbbra is rossz hangulatot tükröznek.
2010-hez képest a feldolgozóipar súlya csökkent a GDP-ben, miközben a foglalkoztatásban nem változott.
Fél éve tart a gazdaság visszaesése Magyarországon, a kormány szerint ennek ellenére jól teljesítettünk - derült ki a Híradó összeállításából.
Hazánkban a legfrissebb kutatás eredményei szerint az extenzív növekedés feltételei megszűntek
Januárban meghaladhatja a 25 százalékot az infláció Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint. A GKI szerint az árak a jövőben is emelkedni fognak.
A lakosság munkanélküliségtől való félelme némileg erősödött a GKI Gazdaságkutató konjunktúraindexe szerint.
Várhatóan 2023-ban sem javul jelentősen a magyar háztartások pénzügyi helyzete, bár talán nem lesz mély a válság.
Már majdnem háromszor akkora az élelmiszerdrágulás Magyarországon, mint az Európai Unióban átlagosan – az Eurostat friss adatai szerint.
A magyar gazdaság jövőbeli helyzetének megítélése a novemberi javulás után az ipar kivételével minden ágazatban romlott, s a fogyasztók körében is negatívabb lett.
Várhatóan 16%-kal nő a minimálbér január elsejével, tizennéggyel a szakmunkásoknak járó bérminimum.
A magyar gazdaság közelít a technikai recesszióhoz, de az infláció mértéke is lassan csökken.
A lakáspiac túlkínálatossá vált, az ingatlanosok többsége már nem számít további áremelkedésre.
