A GKI Gazdaságkutató által végzett felmérés szerint augusztusban az üzleti szféra kilátásai júliushoz képest csak hibahatáron belül romlottak, de a lakosság kissé optimistább lett.
Bár régiónkban aránylag jól állunk, további erőfeszítések szükségesek, ha el akarjuk érni az Európai Unió átlagának a szintjét.
Az 5-10 fős cégek közel 30%-a egyáltalán nem tervez bért emelni, míg a középvállalatok 90%-a biztosan növeli alkalmazottai fizetését.
Behúzhatja a féket a kamatcsökkentésen az MNB? A kamatdöntő ülés előtt 3 héttel a vártnál rosszabb inflációs számok és a várakozásokat szintén alulmúló GDP-adatok érkeztek.
2010-ben a háztartások 58%-a rendelkezett szélessávú internetkapcsolattal, mely jelentős lemaradás volt az EU-s átlaghoz képest. 2023-ra ez az arány elérte a 93%-ot.
2023-ban a hazai államadósság a GDP 73,5%-án állt, ami azt jelenti, hogy e tekintetben 20 év alatt sem sikerült közelítenünk régiós versenytársainkhoz.
Az erős kormányzati költekezés miatt megugró államadóssági szint, valamint az alacsonyan tartott kamatlábak óhatatlanul is hozzájárultak a forint közel 8%-os 2020-as leértékelődéséhez.
Júniusban az üzleti szféra derűlátóbbá vált, de a lakossági kilátások nem változtak érdemben májushoz képest.
Az idei első negyedévben a csökkenő inflációnak köszönhetően javult a magyar lakosság fizetőképessége,
Az előző 20 évben a lengyel, a szlovák és a román nyugdíjak is lehagyták a hazaiakat. Ezzel a 2004-es 19. helyről a 23.-ra csúsztunk vissza 2021-re az Unióban.
2004 és 2008 között duplájára nőtt a hazai export volumene. Az ezt követő időszakban azonban megéreztük a nemzetközi gazdasági folyamatoknak való kitettség árnyoldalait.
Márciusban az üzleti világ és a lakosság is kissé kedvezőbb kilátásokról számolt be, mint tette azt februárban.
Új osztrák-magyar-szlovák-szerb együttműködés körvonalazódik? A Pénzcentrum gazdasági szakértők segítségével most ezt járta körbe.
Uniós viszonylatban csak Románia és Bulgária teljesít nálunk rosszabbul ezen mutató tekintetében.
A magyar munkaerőköltségek az EU-hoz való csatlakozásunk óta euróban mérve jóval kisebb mértékben nőttek, mint a GKI által vizsgált szomszédos országokban.
A GDP fontos mérőszám, ami sok mindent elárul a magyar gazdaságáról, de valóban érdemes rá alapozni a jólétünk megítélését? A Pénzcentrum szakértők segítségével ennek járt utána.
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország.
Februárban az üzleti várakozások csak hibahatáron belül változtak, de a lakossági kilátások, a kiugróan kedvező januári adat után, jelentősen romlottak.
Az előző két évtizedben megelőzött minket Szlovákia (2008) és Lengyelország (2010), és könnyen lehet, hogy 2023-ban Románia is meg fog előzni.
A magyarok bizalma az Európai Unióban - bár ingadozott az előző két évtizedben - lényegében a 2004-es szinten áll.
