Óriási kihívás előtt állnak a magyarok: erre függnek rá most rengetegen

Elsöprő volt a streamingelt filmek és videók népszerűsége az Európai Unió tagállamiban 16 és 74 év közötti internethasználók körében. Van ország ahol az elmúlt 3 hónapban internetezők több mint 90 százaléka nézett valamilyen letöltés nélkül megtekinthető videótartalmat ugyanebben az idősávban és alig néhány országban maradt ez az arány 70 százalék alatt.

Az Eurostat által most publikált elemzés az EU tagállamai mellett többek között Izlandon, Törökországban, Bulgáriában, Szerbiában és Bosznia és Hercegovinában is vizsgálta az internetezők videózási szokásait. Franciaország ellenben adathiány miatt kimaradt a tavalyi évre vonatkozó jelentésből, így értelemszerűen az EU-s átlagolásban sem szerepel.

Csak néhány országban maradt el a streaming diadalmenete

Az Unión belül az internetet 3 hónapon belül használók 75%-a olvasott hír és szórakoztató portálokat és ezt megközelítő számarányban, 74%-ban néztek az interneten streamelt műsorokat, vagy videókat. A zenét hallgató internet felhasználók aránya ennél már lényegesen alacsonyabb (61 százalékos), a videójátékokat letöltők, vagy az interneten játszók aránya pedig mindössze 34 százalékos volt.

Az Európai Unió tagállami közül Hollandiában és Cipruson fogyasztottak online videós tartalmakat az internetezők a legnagyobb, 95 százalékos arányban. De közel az összes internetező streamingelt valamilyen videót Finnországban és Máltán is (mindkét országban a 93 százalékuk).

Grafikonunkon mutatjuk,hogy alakult a statisztika az egyes országokban. Mint látszik a streaming alapú videózás a tagállamok jelentős részében elterjedtebb az Európai Uniós átlagnál és csak néhány kilógó ország adatai húzták azt 75 százalék alá. A tavalyi számok szerint messze Romániában néztek a legkisebb arányban videós tartalmakat az interneten a felhasználók. Keleti szomszédainknál a netezők mindössze 37 százaléka használta filmezett, vagy videózott online felületeken.

A második legkevesebb streamet fogyasztó nemzet a lengyelek voltak, de még az ő internetezőiknek is 60 százaléka fogyasztott ilyen tartalmakat. Az átlagnál jóval kevesebben videóztak még letöltés nélkül Szlovákiában (63 százalék) és Portugáliában (66 százalék) is.

Magyarországon bőven uniós átlag feletti népszerűségnek örvendtek az online videók. Hazánkban a 74 százalékos európai átlagot éppen 10 százalékkal meghaladó 84 százalékos arányban néztek ilyeneket az internetezők.

Ezzel régiónkban a leginkább "streaming-függő" nemzetnek számítunk. Románia, Lengyelország és Szlovákia ebben a tekintetben, mint már említettük a kontinens sereghajtói, de Csehországban (72 százalékkal) is jóval kisebb arányban néztek az emberek online videókat. Egyedül Ausztriában (az internetezők 82 százaléka nézett streameket) és Szlovéniában (itt ez a szám 83 százalék) volt az online szórakozás ezen formája közel akkora körben népszerű mint hazánkban.

A videójáték még keves helyen számít néphobbinak

Az Eurostat a videójáték letöltésére és az online játékra vonatkozóan megmérte ugyanezt a mintát. A számokból kiderül, hogy bár a videójátékos szubkultúra nehezen nevezhető marginálisnak az EU államaiban, az európaiak körében egész kedvelt már a szórakozás ezen formája. EU-s szinten a netezők valamivel több mint egyharmada (34 százalék) játszott online, vagy töltött le valamilyen játékot a tavalyi évben.

A tagállamok listáját a videójátékok rajongóinak arányát nézve is Hollandia vezeti (a netezők 56 százaléka játszott valamivel). Ez volt tavaly egyébként az egyetlen ország, ahol az online aktívak többsége játszott valamilyen internethez kötött formában.

Az európai gamer-dobogó második helyére holtversenyben Dánia és Málta fért fel, mindkét tagállamban a netezők 47 százaléka, azaz még mindig közel fele töltött le videójátékokat, vagy játszott online. A képzeletbeli ranglista harmadik helyén Svédország áll, ahol ez az arány 46 százalék.

Az Eurostat adatai szerint a videójátékok (legalábbis azok letöltése és az online játék) nem számítottak túlságosan népszerű szórakozási Lengyelországban, náluk ugyanis mindössze a netezők 19 százaléka játszott online, vagy töltött le játékot, ami EU-s szinten a legalacsonyabb szám. De hasonlóan kevesen használták játékra az internetet Szlovákiában (22 százalék) és Litvániában (23 százalék) is.

Magyarországon az online videójátékfogyasztás az EU-s átlag alatti szinten maradt. Hazánkban az aktív netezők 29 százaléka játszott online, vagy töltött le játékokat.

Ez az arány egyébként csak a kilencedik legalacsonyabb. Régiónkban pedig meglepő módon még így is a magasabbak közé tartozik. Ahogy a Pénzcentrum grafikonján is látszik ugyanis, Európa nyugati, déli és északi részein is elterjedtebb az online játék, mint a kelet-közép-európai régióban.

A lengyel és a szlovák számokhoz közeli arányú volt ugyanis a netes játék népszerűsége Romániában is, ahol az online aktívak 26 százaléka fogyasztott ilyen tartalmakat. Ausztriában pedig a netezők 29 százaléka játszott, tehát éppen akkora részük, mint nálunk.

Szomszédaink közül egyedül Horvátországban játszottak többet az interneten, mint nálunk. Ott az Uniós átlagot is meghaladó, 36 százaléknyi internetező választotta a szórakozás ezen formáját (is).