A Közel-Keleten zajló geopolitikai feszültségek nemcsak a globális olajellátást, hanem a régió legkritikusabb erőforrását, az ivóvizet is súlyosan fenyegetik.
Egy friss ENSZ-jelentés szerint azonban a világ már belépett a „globális vízcsőd” korszakába.
Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ, miközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Erre hívta fel a figyelmet csütörtöki agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet.
Négy évvel a teljes kiszáradás után újra víz jelent meg a bicsérdi horgásztóban. A meder mélyebb részeit már összefüggő vízréteg borítja, bár a vízszint egyelőre elmarad a korábbi években megszokottól.
A Balaton alacsony vízszintje sokakban kelt aggodalmat, a szakértők szerint azonban nem ez jelenti a legnagyobb kihívást.
A Balaton vízszintje tovább nő, de a szakemberek szerint a valódi veszélyt nem a kevés vagy sok víz jelenti, hanem a tó vízminőségének és ökológiai egyensúlyának változása.
A magyar vízkészletek 96%-a külföldről érkezik, és a szabályozatlan kutak miatt egy súlyos aszály akár a GDP 7%-át is elviheti.
A vízgyűjtő területre 2025-ben átlagosan 516 milliméter csapadék hullott, ami 151 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál.
2025 folyamán a Föld felszínének 9,1%-án, beleértve a szárazföldi területek 10,6%-át és az óceáni területek 8,3%-át, lokálisan rekordmeleg éves átlagot mértek.
A szélsőséges időjárás ma már nem kivétel, hanem az új norma, még akkor is, ha egy-egy év első pillantásra kevésbé tűnik drámainak.
Európai szinten is pótolhatatlan élőhelyek tűnhetnek el Magyarországon. A szikes tavak – amelyek szinte teljes európai állománya hazánkban található – lassan teljesen kiszáradnak.
A helyi beszámolók szerint a karhatalom fegyveresei jelöletlen autókkal és motorokkal, jól védett felszerelésben cirkálnak a településeken,
Az Energiaügyi Minisztérium szerint jelenleg nincs érdemi árvízi vagy belvízi kockázat Magyarországon.
A magyar pálinkapiac a tavalyi évben jelentős visszaesést szenvedett el, amelynek hátterében elsősorban a kedvezőtlen időjárás és a megváltozott fogyasztói szokások állnak.
A földimogyoró a jövő alternatív növénye lehet a hazai szántóföldeken. Jobban alkalmazkodik a megváltozott klímához a búzánál, kukoricánál, napraforgónál.
Diktafonnal a kézben fél napon át kísértük Kassai Lajost, megnéztük, hogyan gyakorol a lovardában, aztán, mikor kisütött a nap, kantárral a kézben kivezettük a lovakat a legelőre.
Mely kerti növények bizonyultak a 2025-ös év nagy nyerteseinek? Ilyen aszályos években mit érdemes egyáltalán ültetni, és milyen új trendek rajzolódnak ki?
Ha sikerrel jár Debrecen uniós pályázata, teljesen új szintre léphet a város vízgazdálkodása és zöldinfrastruktúrája. A Civaqua Plusz program több milliárd forintos fejlesztésekkel reagálna az aszályokra, a hirtelen lezúduló esőkre és a klímaváltozás kihívásaira.
Súlyos vízhiánnyal és példátlan halpusztulással telt a 2025-ös év a Velencei-tónál – derül ki a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) friss értékeléséből.
