2019. április 24. szerda György

Ennyit szakítanak a szomszédban a magyar vérplazma-turisták


Magyarországon is egyre nagyobb biznisz a vérplazma gyűjtése és adása. Ez ráadásul egy olyan üzlet, amivel minden fél jól jár, a donorok pénzt kapnak szolgálataikért, az orvostudomány kutatásokat végezhet, a vérplazmából készült gyógyszerek pedig életeket mentenek. Utána jártunk, hogy donor oldalról mennyi pénzt lehet egy évben összegyűjteni a heti alig 1-2 óra elfoglaltságot jelentő vérplazmaadással, egyáltalán kik azok, akik adhatnak. De kiszámoltuk azt is, hogy a nyugati határhoz közel, Ausztriában mekkora pénz ütheti a vérplazmaturisták markát. Nem árulunk zsákbamacskát, sok százezer forintos tételekről van szó itthon is, külföldön is.

Mi sem bizonyítja jobban, hogy a vérplazma biznisz egyre nagyobb üzlet Magyarországon, hogy az utóbbi években megsokszorozódtak a donációval foglalkozó cégek. Míg korábban ugyanis csak 2-3 cég foglalkozott a vérplazma begyűjtésével, addig ma már 7 cégnek vannak országszerte gyűjtőközpontjai, így mostanra kijelenthető, hogy az ország - legalább - a nagyvárosok szintjén abszolút lefedettnek tekinthető. Ami azt is jelenti, hogy elméletben senkinek sem kell 1-2 óránál többet utaznia azért, hogy vérplazma donor legyen. 

És akkor a nyugati határhoz közeli osztrák gyűjtőpontokról még nem is beszéltünk, amik mellett még nyomósabb érv is lehet, hogy jóval többet fizetnek ("költség térítenek"), mint a magyarok. Ám ez igazán csak azoknak éri meg, akik közel laknak a határhoz, vagy ami még jobb, Ausztriában dolgoznak és munkájuk során vagy a heti, két heti hazajövetelkor egyszerűen csak beugranak egy plazma adásra, de erről majd később.

Sok a tévhit, de tisztul a kép

Míg 8-10 éve igencsak szép summákat leakaszthatott az, aki Budapesten vérplazmát adott, addig manapság a plazmaadásért járó ellentételezés sokszor tényleg csak jelképesnek tekinthető összeg. Sőt törvényileg is szabályozva van, hogy a vérplazmagyűjtő cégek mekkora költségtérítést fizethetnek a donoroknak: 

Vérkomponens gyűjtése esetén a donornak biztosított kalóriapótlás és a rendelkezésre állásának ellentételezéseként juttatott vagyoni érték adott év vonatkozásában egy donációra vetítve átlagosan legfeljebb a mindenkori hatályos jogszabályban megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) alapján alkalmazott órabér ötszörösének mértékéig terjedhet

- áll a jelenleg hatályos miniszteri rendeletben. Ez számokban az jelenti, hogy: 

jelenleg Magyarországon teljes munkaidő teljesítésekor, órabér alkalmazása esetén 857 forint a minimum bér per óra. Ebből pedig a rendelet szövege szerint az következik, hogy 

ma egy plazmaadásért, ami kb. 35-40 percet vesz igénybe, idehaza 4 285 forint költségtérítést fizethetnek a plazmagyűjtő állomások.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy Magyarországon egy donoréven belül 45 alkalommal lehet hivatalosan plazmát adni, akkor rögvest kiderül, hogy elméletben, csak a vérünkkel 365 nap lefogása alatt

192 825 forintot is kereshetünk.

A valóságban azonban ez a számítás bonyolultabb, sőt sokak szerencséjére mondhatjuk úgy is, hogy kifizetődőbb. Mindezt az alapján írjuk, hogy összehasonlítottuk az országban működő 7 vérplazma gyűjtő cég költségtérítési adatait. Az adatok egy részét a plazmavevő cégek hivatalos zöldszámán keresztül gyűjtöttük ki, míg más részüket jelenleg is aktív donorok mondták el nekünk. Az adatfelvételek nem egy napon történtek, így a táblázatban írtak tájékoztató jellegűek, az egyes összegek azóta tehát változhattak:

Ha megnézzük a listát, akkor láthatjuk, hogy egyetlen donációval akár 6 000 forintot is lehet keresni, amit ha felszorzunk az évente lehetséges 45 alakalommal máris 270 000 forintnál tartunk, és akkor a bónuszokat még nem is számoltuk. 

A 4 285 forintnál egyébként úgy lehetséges, hogy egy-egy cég több pénzt is tud fizetni, hogy más szolgáltatások címén adják úgymond a plusz pénzt. Így például lehet, hogy maga a donáció mondjuk csak 4 000 forint, de ha a donor kitölt a művelet után egy kérdőívet, kap még 2 000 forintot. Így lehetséges tehát, hogy a "törvényileg meghatározott díjszabás fölé is mehetnek" egyes cégek. 

És akkor a különböző "jubileumi" alkalmak után járó díjazásokról még nem is beszéltünk. Amik, ha a maximális donorévben számított 45 alkalommal számolunk, szépen hozhatnak a kasszába. Mindent egybevetve, egy nem túl merész számítással nagyjából az jön ki, hogy 

egy év leforgása alatt a saját vérével bárki szerezhet magának egy jól csengő, 300 ezer forint körüli - ha úgy tetszik - 13. havi fizetést.

És akkor a donációkor kapott energiaszeletekről, üdítőkről, szendvicsekről, kisebb ajándékcsomagokról még nem is beszéltünk egy szót sem. De tényleg mindent csak a pénz mozgatna? Korántsem, sőt!

Eddig persze főleg a vérplazma donáció anyagi aspektusát domborítottuk ki, de nem szabad elfelejteni, hogy a donorok amellett, hogy nagyon komoly orvostudományi kutatásokat segíteni elő, rengeteg rászoruló betegnek is segítenek, sőt életeket mentenek. 

Semmi sem fekete vagy fehér

Jómagam akkor is adnék plazmát, ha egy árva fillér költségtérítést sem kapnék érte

- hangsúlyozta interjúnk elején Nyíri László Ernő, nemzetközileg elismert, lassan 400-szoros magyar vérplazma donor, akivel a vérplazmaadás hazai helyzetéről beszélgettünk.

Ma idehaza a törvényi szabályozás értelmében 72 óra elteltével lehet hivatalosan vérplazmát adni egészségügyi és regenerálódási okokból

- hívta fel a figyelmet Nyíri László Ernő, persze a téma szakértője azt is elismeri, hogy vannak olyanok is, akik megpróbálják kijátszani a rendszert, nem várják meg az előírt pihenési időt, és elmennek egy másik plazmás céghez donálni, akár már másnap. Mindez egyébként úgy lehetséges, hogy a plazmavevő cégeknek nincs összefésült nyilvántartásuk, így azt nem tudják, hogy az egyes egyének más cégeknél hányszor jártak már.

Ezzel kapcsolatban azonban érdemes azt is megemlíteni, hogy ezt sem lehet a végtelenségig csinálni, hiszen a plazmaadás előtti gyorsteszteken, ha nem megfelelőek az adatok - mondjuk a regenerálódási idő rövidsége miatt - akkor kibukhat az illető.

Egyszerű, mint az egyszer egy

A sokszoros donor szerint egyébként csupán négy fontos kritériuma van annak, hogy valaki plazmát adhasson:

  • megfelelő kor, 18-60, 63 év
  • megfelelő súly, 50-150 kg
  • makulátlan egészségi állapot, olyannyira, hogy még egyszerű megfázás esetén is hetek kell kihagyni
  • felkészült testi-lelki állapot a donáció napján

Ha mindez megvan, akkor egy plazmadonációs próbavételt követően - ha ott mindent rendben találnak - kb. 8 nap eredményvárás után, már el is kezdődhet a donációs évünk. Ahogy azt korábban már írtuk egy évben 45-ször lehet plazmát adni, ez a szám korábban egyébként csak 33 volt. Érdekes egyébként, ha kitekintünk Magyarországon túlra, akkor azt látjuk, hogy Ausztriában és Németországban 50-szer lehet adni vérplazmát, de például az USA-ban 104-szer. 

Itt érdemes megjegyezni, hogy a donorév jelen esetben azt jelenti, hogy ha valaki április 15-én ad például először vérplazmát, annak a donoréve 2020. április 15-én jár majd le, de ha mondjuk a 45. plazmáját januárban már leadja, akkor a fennmaradó 3 hónapot ki kell hagynia "pihenés" jogcímen, és csak ez után kezdődhet el a 2. donoréve. Ideális esetben persze. 

Nyíri László ezen felül kiemelte azt is, hogy a Magyarországon működő cégek közül vannak olyanak is, akik kizárólag idehaza használják fel a donált vérplazmát kutatásra vagy betegek gyógyítására. Így, akinek ez egy fontos tényező, érdemes utánanéznie a cégeknek, hiszen ez alapján is dönthet arról, hogy hová megy donornak. 

A vérplazma donáció szakértője azt is kiemelte, hogy az utóbbi években észrevehetően egyre többen és többen adnak vérplazmát, így a donációt támogatók bázisa is egyre nagyobb. Ezzel szemben megvannak a vérplazmaadás ellenzői is. 

Sokan azt mondják a véradás oldaláról, hogy a vérplazmás cégek elviszik az embereket, és emiatt kevesebben adnak vért. Szerintem ez alapvetően nem igaz, ugyanis él egy olyan szabályozás, mely kötelezi a plazmadonorokat arra, hogy évente legalább egyszer adjanak vért. Ha utána számolunk ez elég sok véradót jelent egy évben, olyanokat is, akiknek esetleg eszük ágában sem lenne amúgy vért adniuk. Szóval ezt az ellenérvet érdemes ebből a nézőpontból is értelmezni

- mondta el véleményét a Pénzcentrumnak Nyíri László Ernő. 

Bombaüzlet a határon túlon?

Ha a hazai vérplazma helyzetről beszélünk érdemes megemlíteni azt is, hogy Ausztriában is, Bécsben vagy ahhoz közel magyar nyelven is toborozzák a donorokat. Rövid keresgélés után találtunk is olyan céget, amelyik egyetlen donációért 25 eurót kínál, átszámolva 8 050 forintot, ami majd nem duplája a magyarországi alap összegnek. És erre természetesen még itt is jönnek különböző "jubileumi" bónuszok.  Sőt, ahogy azt már írtuk, Ausztriában egy donorévben 50-szer lehet plazmát adni, 

amit ha csak ezzel a 8 050 forintos költségtérítéssel szorzunk be, máris több mint nettó 400 ezer forintnál járunk egy évben

Nem is csoda, hogy a nyugati országhatárhoz közeli településekről szervezett járatokkal is szállítják a donorokat, sőt vannak olyan baráti, ismerősi társaságok, akik hetente, kéthetente tesznek egy kis túrát, ami 4-5 fővel számolva elhanyagolható benzinköltséget jelent, amit bőven fedez a költségtérítés.

Mi néhány éve heti rendszerességgel jártunk innen Óvárról barátokkal plazmát adni Ausztriába, ami nagyon is kifizetődő volt, a benzint szétdobtuk, így simán megérték az utak

- számolt be élményeiről Zsolt, aki korábban Mosonmagyaróváron élt. A sokszoros donor azt is elmondta, hogy a kinti plazmacégeknél nem egyszer találkozott Ausztriából hazafelé tartó vendégmunkásokkal is, akiknek nagyon is bele volt kalkulálva az idejükbe és a gázsijukba is a kitérő.

Én sohasem kerteltem, abszolút a pénz miatt vágtam bele az egészbe. Jó keresetkiegészítés volt, ráadásul azzal, hogy várplazmát adtam segíthettem másokon. Szerintem ezen nincs mit szégyellni, ezzel igazából mindenki nyer

- mondta el lapunknak Zsolt, aki azt is hozzátette, régi egyetemista barátainak nagyon is számított ez a "kis heti mellékes" az életükben.

Mindenki nyer

Bárhonnan is nézzük a vérplazma adás itthon is, Ausztriában is meglehetősen kifizetődő, főleg úgy, hogy hetente igazából 1-2 óránál többet nem vesz el az ember életéből. Ráadásul bárki is álljon donornak, az segíti az orvostudomány tudományos előrehaladását és/vagy emberi életeket is ment.

Mindehhez ráadásul hozzátartozik még az is, hogy a donáció rendkívül komolyan szabályozott keretrendszerben történik, és a cégek figyelnek is a donorokra, akik igazából már Magyarországon is rengeteg lehetőség közül választhatnak. A mértékletesség azonban itt is fontos, a rendszert kijátszani pedig az egyén részére is veszélyes lehet, ami hosszú távon nem biztos, hogy megéri. 

A cikkben felmerülő kérdéseken felül egyébként kíváncsiak voltunk többek között arra is hogy,

  • megközelítőleg hányad adnak ma vérplazmát Magyarországon, illetve, hogy miként alakult a donorok a hazai donorok száma az elmúlt 5-10 évben;
  • hatósági oldalról mennyire lehet ellenőrzini, hogy valaki ténylegesen betartja-e az előírt donáció számot;
  • kaphat-e büntetést az, aki az előírtnál többször ad vérplazmát és lebukik.

Ezért megkerestük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet, illetve rajtuk keresztül az Emmit is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat a kérdéseinkre. Amint érkezik reakció, frissítjük írásunkat.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 1 millió forintos hitelösszeget és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 26 778 forintos törlesztőrészlettel a Cetelem nyújtja (THM 13,69%), de nem sokkal marad el ettől a K&H 26 823 forintos törlesztőt (THM 13,79%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a Budapest Bank, a Cofidis, valamint a CIB konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

A számok nem hazudnak: egyre több magyar autós kap ezért bírságot
2012 óta radikálisan emelkedik az ittasan, vagy bódultan volán mögé ülők száma.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk