Súlyos, ami kderülti az orosz és az iráni dezinformációs hadműveletről: oriási fordulat érik a világban?

A Telex által kiszúrt jelentés szerint 2025 májusa és júniusa közötti időszakban a kutatók mintegy 675 ezer hamis vagy félrevezető posztot azonosítottak, amelyek különféle erőszakos események – lövöldözések, robbantások, támadások – után jelentek meg, és azok mögé alternatív, konspiratív narratívákat próbáltak állítani.

A célzott platformok között az X (korábbi Twitter), a Telegram, a TikTok és a Facebook szerepeltek. A kampányok fókuszában az amerikai konzervatív közösségek álltak, különösen a MAGA mozgalom köré szerveződő, Donald Trumpot támogató szubkultúra.

A műveletek jellemzően három fázisból állnak:

• Botok előkészítése

A kampány első szakaszában frissen létrehozott, hamis fiókok aktiválódnak, amelyeket gyakran mesterséges intelligenciával generált profilképekkel látnak el – ezek rendszerint amerikai katonákat, zászlókat, vagy a sas címert ábrázolják. Az első napokban ezek a fiókok semleges, fordítóval készült tartalmakat, illetve bevándorlás-ellenes, szabad fegyvertartást támogató mémeket posztolnak, ezzel próbálva hitelesnek látszani.

• Narratíva bevetése

Amint egy adott erőszakos esemény megtörténik, az előkészített botfiókok aktiválódnak, és tömegesen osztják meg a narratívát – gyakran ugyanazt a szöveget, emojikat (⚠️), linkeket, mémeket. A kampány célja ilyenkor nemcsak a félretájékoztatás, hanem a közvélemény áthangolása, bizalomvesztés keltése az intézményekkel és a média főáramával szemben.

• Végső fázis: influenszerek aktiválása

A kampányokat rendszerint valós, nagy elérésű influenszerek emelik mainstream szintre. Két visszatérő név: Draven Noctis és Jackson Hinkle, akik orosz propagandát visszhangzó tartalmaikkal már komoly szereplői ezeknek a műveleteknek. Hinkle például rendszeresen szerepel a magyar kormányközeli sajtóban is, mint „politikai szakértő”. A kutatók dokumentálták, hogy egyes Hinkle-videókat percekkel a megjelenés után ezernél is több botfiók kezdett osztani, ezzel gyors virálissá válva.

Konkrét esetek és példák

Május 22. – Washington, izraeli nagykövetség: Két izraeli diplomatát lelőttek, és kevesebb mint egy órán belül elindult a dezinformációs narratíva, miszerint a támadás valójában a Moszad művelete volt, amely az USA-t akarta háborúba sodorni.

Coloradói Molotov-koktélos támadás: Hasonló mintázat szerint zajlott az akció, amely szintén rövid idő alatt hamis zászlós (false flag) műveletként lett beállítva.

Trump-Epstein deepfake: Egy MI által generált videót terjesztettek, amelyen Donald Trumpot látták a hírhedt pedofil Jeffrey Epstein villájában. A videó iráni botfarmtól származott, és szokatlan módon épp Trump lejáratását célozta Trump-közeli fórumokon. Bár 36 órán belül eltávolították, addigra már több százezres elérést ért el.

További öt feltárt esetben iskolai lövöldözés, erőműbaleset, vasúti katasztrófa, bíró elleni merényletkísérlet, illetve bombariadó mögé próbáltak hamis narratívákat beilleszteni – mind hasonló metodikával, orosz háttérrel, és visszatérő emojisorral (⚠️).

A használt botok egyre fejlettebbek: a profilképek már kevésbé árulkodóak, a nyelvezetük természetesebb, gyakran használnak amerikai szlenget, sőt, helyi eseményekről is posztolnak. Ezzel egyre nehezebb őket azonosítani, különösen a kezdeti szakaszban.

A jelenlegi kampányok nem elsősorban választási beavatkozást céloznak, hanem a társadalmi bizalom megingatását, szélsőséges nézetek terjesztését, és a politikai diskurzus polarizálását. A manipuláció hatékonysága pedig elsősorban azon múlik, milyen gyorsan és milyen mértékben sikerül valódi emberek figyelmét elnyerni – ebben a közösségi média algoritmusainak kijátszása kulcsszerepet játszik.