Oroszország-szakértő: még évekig elhúzódhat a háború, Moszkva is erre készül

Két nappal ezelőtt, szeptember 24-én az orosz kormány benyújtotta a parlamentnek a 2025-ös év költségvetésének tervezetét – hívta fel a figyelmet Rácz András Oroszország-szakértő egy tegnapi Facebook-bejegyzésben. A szakértő kiemelte, hogy a tervek szerint a Duma csak október 1-jén szavaz majd a tervezetről, „de ez csak formaság, jelentős változás a költségvetésben már nem várható”.

Rácz András rámutat, hogy a költségvetésben tovább növekszik a védelmi kiadások aránya – a dokumentum alapján 2025-ben már 13,2 billió rubelt (1 rubel = 4 forint) terveznek katonai kiadásokra költeni, ami igen jelentős, mintegy 30 százalékos növekedést jelent a 2024-es 10,4 billió rubelhez képest.

A költségvetés kiadási oldalának arányában ez körülbelül 40%-ot jelent, azaz tíz rubelből négyet a »különleges katonai művelet« szükségleteire fordítanak majd. Ha a GDP arányában nézzük, akkor ez a védelmi kiadás kb. 6,2%-nak felel meg. Mindkettő egészen extrém módon magas, Moszkva a Szovjetunió óta nem költött ennyit katonai kiadásokra. Goromba eredményt ad az utolsó »békeévvel«, 2021-gyel való összehasonlítás is: közel 300%-os a védelmi kiadások növekedése.

A szakértő ehhez még hozzátette, hogy az orosz hagyományoknak megfelelően a költségvetés körülbelül egyharmada titkos, tehát büdzsének ezt a részét a nyilvánosság számára nem megismerhető célok finanszírozására fordítják.

Sejthetően ennek a zárt résznek is jelentős része a háborúval összefüggő kiadásokra fordítódik majd. Mindezzel párhuzamosan jelentősen csökkennek az oktatásra, egészségügyre, gazdaságélénkítésre költött összegek. Másképp fogalmazva, egyértelműen a háború az abszolút prioritás.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz költségvetési törvényben a 2026-os és a 2027-es évekre is szerepelnek előirányzatok, melyek alapján az látszik, hogy Moszkva csak a 2026-os évtől számol azzal, hogy kevesebbet kell a háborús kiadásokra költenie – a jelenlegi tervek szerint 2026-ban a GDP 5,6%-át, 2027-ben pedig az 5,1%-át.

Mindezek alapján a szakértő arra következtet, hogy Oroszország egyáltalán nem a háború gyors lezárására készül.

Nem készülnek tehát sem Ukrajna összeomlására, sem pedig arra, hogy a Nyugat kihátrálna Ukrajna mögül (ami Kijev vereségét vonná maga után). Ha abban bíznának, hogy már küszöbön a győzelem, nagyon nem ilyen költségvetést csinálnának. Ennek megfelelően érdemes tehát kezelni mindenfajta orosz felvetést a rendezési tárgyalásokra: ők maguk sem hiszik, hogy a háborút rövid távon tárgyalásokkal le lehetne zárni.