Egyre aggasztóbb a kép: hamarosan eltűnhet a magyar boltokból a nemzet aranya?

A nyár sokaknak egyet jelent azzal is, hogy a lángos és más, jellemzően ekkor fogyasztott étel mellé a csemegekukoricát is felveszik azon ételek közé, amiből rengeteget esznek. Sokan elképzelhetetlennek tartanak egy strandolást, vagy akár a Balatonnál nyaralást anélkül, hogy az árusoktól, vagy a büfében ne vennének egy jó forró, sózott csöves csemegekukoricát.

A boltok az igényre reagálva idén korábban is robbantották a gigaakciókat erre a nyári csemegére, felmerült viszont az a kérdés, hogy ha korábban indult idén a csemegekukorica szezonja, akkor pontosan meddig élvezhetjük azt a vízpartokon, lesz-e még elég belőle augusztusban is? Vannak ugyanis arra utaló jelek, hogy a kukorica idén komoly veszteségeket kell, hogy leírjon - erről a Pénzcentrum is beszámolt nemrég. Szakértőt kérdeztünk a témában.

Egyre rosszabb a helyzet

A kukorica az egyik legnépszerűbb zöldségnek, illetve takarmánynövénynek is számít hazánkban, minden egyes évben több millió tonnát takarítanak be. De a termőterület is kiemelkedőnek számít, sok éven át megszokott volt, hogy egymillió hektár fölötti területről tudtak betakarítani.

A fenti grafikonon meg is mutatjuk, hogy 2023-ban is elérte a betakarított termés a hatmillió tonnát, ami különösen azért volt szerencsés, mert a megelőző évben, 2022-ben a súlyos aszály miatt ennek a mennyiségnek alig a harmada jött össze az országban.

A magyar csemegekukoricára is rájárt a rúd az elmúlt években, a már említett aszály mellett a piacvesztés, nyomott átvételi árak is nehéz helyzetbe hozzák a termelőket. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közös konferenciáján márciusban már elhangzott, hogy drasztikusan csökkent az előző évhez képest a csemegekukorica (és a zöldborsó) termelői ára, a szakemberek szerint az ágazat összefogására van szükség, mivel ez a gazdasági helyzet hosszú távon negatívan befolyásolhatja az eddig stabil agrárterület jövőképét.

Még biztosan vehetünk a boltban kukoricát

Daoda Zoltán, a termelőket összefogó Kukorica Kör Egyesület ügyvezető igazgatója elmondta a Pénzcentrumnak, hogy azért a csemegekukoricáért nem kell aggódni.

A csemegekukorica miatt nem kell aggódni, az jó eséllyel a szokott mennyiségben és minőségben lesz a boltokban a nyáron, tehát aki szereti, az akár csöves, akár morzsolt állapotban meg tudja majd vásárolni. Ezt a kukoricatípust ugyanis öntözik folyamatosan, tehát bár az aszály nem feltétlenül tett neki jót, de nem kell attól tartani, hogy nem lesz belőle a megszokott mennyiségben

- mondta az igazgató. Azonban rávilágított arra, hogy az árukukoricánál már más a helyzet: itt valóban komoly nehézségeket okozott idén az extrém hőség, és a gazdák már elkezdtek a megoldásokon gondolkodni - igaz ugyanakkor, hogy nem csak nálunk van gond.

Más a helyzet az árukukoricával, ezt a típust az aszály nem kímélte. A folyamatos szárazság, az aszály napi szinten és hektáronként mázsányi árukukoricát tesz tönkre, és egész biztos, hogy emiatt ennek a terménynek emelkedni fog az ára. Nem jobb a helyzet külföldön sem, tehát az import kukoricával is lehetnek gondok az idén. Itthon pedig az a helyzet, hogy sajnos valós veszélye van, hogy a 2022-es termésnél is rosszabb lesz az árukukorica betakarított termése – ez pedig felvet további kérdéseket mind a vetésforgóval, mind a mezőgazdasági helyzettel kapcsolatban

- tette még hozzá Daoda Zoltán.

A minisztérium szerint lesz belőle elég

Az Agrárminisztérium éppen ezen a héten reagált a kukoricával kapcsolatos félelmekre. Az idei kukoricatermés kielégítheti az aszályos időjárás terméscsökkentő hatásai ellenére a hazai igényeket, így várhatóan nem lesz szükség importra - jelezte a tárca közleményében. Azt ők is elismerték, hogy a sokáig tartó forróság valóban nem tett jót a kukorica termésének.

A legnagyobb területen termesztett kukoricánál a korábbi 9 tonna/hektáros országos átlaghozam várakozás az aszály miatt jelentősen csökkent, a jelenlegi állapot szerint országosan körülbelül 6,6 tonna/hektáros átlaghozamokra lehet számítani, ami a 874 ezer hektáros területet figyelembe véve 5,8 millió tonnás kukoricatermést eredményezne. A legalacsonyabb termésátlagokat Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből jelentették a vármegyei szervezetek, de előzetesen 6 tonna/hektár alatt becsültek Pest, Veszprém, Somogy, Heves és Békés vármegyékben is. A Nyugat-Dunántúlon a jelenleg várható hozam 8 tonna/hektár, a Dél-Dunántúlon 6,9 tonna/hektár. Országszerte változatos képet mutat az állomány, a hőstressz jelentősen megviselte a növényt, vegetációs fejlődése is sokkal gyorsabb a megszokottnál. A gyengébb minőségű, szikes, homokosabb területeken vagy ahol júniusig is kevesebb csapadék esett az országos átlagnál, ott sok tábla állapota kritikus, erőteljes a levélsárgulás és a csőképződés sem megfelelő

- írta a tárca. Hozzátették ugyanakkor, hogy ettől még várhatóan nem lesz szükség importra.

Minden érintett növényfajra érvényes, hogy az aszályos időjárás további elhúzódása további hozamcsökkenést okoz. Ennek ellenére a kukorica idei várható termése továbbra is fedezi a hazai – 4 millió tonnára tehető – szükségleteket, az Agrárminisztérium szerint jelenleg nem látható olyan körülmény, amely miatt importra lenne szükség belőle a belföldi igények kielégítésére

- írta még az Agrárminisztérium.

Egyre csökken a várható kukoricatermés

Nem ennyire optimista a csemegekukoricával kapcsolatban Raskó György agrárközgazdász. A szakember néhány héttel ezelőtti Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy

Még bírja a kukorica a szokatlan és hosszan tartó hőséget. De már látszik, hogy jóval kisebb lesz a hozam. E táblán két hete még 13-14 tonnát ígért, ma már csak jó 10 t körül. Ha még egy hétig nem jön komoly eső, e táblán se lesz több 7-8 tonnánál

- írta akkor a szakember.