Tényleg trükköznek az élelmiszerárstoppal a magyar boltok? Kiderült az igazság, sokaknak nem fog tetszeni

Tavaly év elején a gyorsuló élelmiszerinflációt látva a kormány úgy döntött tenni kell valamit, és 2022. február 1-jétől hatósági árassá tett  hét élelmiszert: az étolajat, a csirkemellet, a finomlisztet, a sertéscombot, a 2,8 százalékos UHT tejet, a kristálycukrot és a csirke farhátat. A készletre vonatkozóan nagyon sok ellenőrzést kaptak a nagy láncok az ársapkával összefüggésben, és december óta még több az ellenőrzés, mint korábban - mondta el Vámos György Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a 24.hu-nak, hiszen az árstopos termékekből 2023. január 12-től már legalább annyit, de szükség szerint akár kétszer annyit is kellene tartani a vásárlói igények alapján, mint a 2021-es, azonos naptári napi átlagkészlet.

 A kereskedőnek ugyanis érdeke, hogy lehessen nála árstopos terméket vásárolni – különben másik boltba megy a vásárló. Ugyanakkor nem érdeke, hogy elégedetlenek legyenek a vevői, mert esetleg üres polcokat találnak. Ennek ellenére előfordul, hogy a polcokon nem talál árut a vevő.

Az árstop napról napra növekvő terheit a kereskedő viseli: a 2021. október 15-i, egy éve változatlan árstopos bolti árak mellett a beszerzési árak folyamatosan mennek fel, így egyre nagyobb a veszteség.  A beszállítók nem adják olcsóbban az árstopos termékeket sem csupán amiatt, mert azok hatósági árassá váltak. 

Vámos György a lapnak elárulta, hogy míg az árstop első hónapjaiban a kereskedőknél a költséglefaragás volt a jellemző, később, amikor már ez nem volt elég,

nem volt más választásuk, és a láncok kénytelenek voltak megpróbálni más termékek árán legalább részben ellensúlyozni a veszteséget.

A kereskedők szerint nincs mesterséges hiánygerjesztés – reflektált a miniszter szavaira Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Viszont tény, hogy egy évvel ezelőtti bevezetése óta egyre nagyobb a veszteség az ársapkás termékeken, ezért is kérik újra és újra ennek a kivezetését.