Egy kínai gyár alapanyaga miatt több nagy gyártó termékeit hívták vissza, köztük a Nestlét, a Danone-t és a Lactalist.
Magyarországon átlagosan 16 százalékkal olcsóbbak az élelmiszerek, mint az EU-ban átlagosan. Hiába olcsó azonban az étel (ebben a jelenlegi összehasonlításban), ha az embernek nincs elég pénze, akkor az olcsóbból sem tud sokat vásárolni. Nem is beszélve arról, hogy például a tej, sajt, tojás 2018-ban nagyjából annyiba került átlagosan Magyarországon, mint Németországban vagy az Egyesült Királyságban. Ez utóbbi két országban azonban 2-3-szor is magasabb lehet az átlagkereset a Magyarországon mérthez képest, ami azt jelenti, hogy vásárlóerő paritáson nézve csúnyán le vagyunk maradva. Hol is drágább hát az élet?
Az Európai Unió országai között óriási különbségek mutatkoznak az élelmiszerárakat illetően - derült ki az Eurostat friss jelentéséből. A legdrágább országban (Dánia) például az élelmiszerek kétszer annyiba kerülnek, mint a legolcsóbb Romániában. Magyarország ezen a téren az összesített lista alsó fertályán helyezkedik el, az európai átlag élelmiszerárakhoz képest
Ez azonban egyáltalán nem sok, főleg, hogyha vásárlóerő paritáson is megnézzük, mennyi terméket tud megvásárolni egy átlagos magyar a keresetéből. Korábban a Pénzcentrumon már beszámoltunk arról, hogy az Egyesült Királyságban olcsóbb a vaj, a vizsgált kiszerelésű kenyér, de még a Nutella is, mint Magyarországon. Ráadásul az osztrákok lisztet is olcsóbban tudnak venni, mint a magyarok. A csirkemell, a burgonya és a tej ugyanakkor nálunk volt a legolcsóbb a vizsgált országok közül.
Ez azonban nem sokat ért, ha vásárolni szeretnénk. Korábbi, év elejei számításainkból például az jött ki, hogy egy átlagos magyar, a nettó fizetésből mindössze 771 darab egyliteres tejet tudna vásárolni, míg egy osztrák 1 493-at, egy brit pedig 2 297-et.
Hasonlóan nagy eltérés mutatkozott akkor a lisztnél is, egy átlagos osztrák fizetésből például 4 274 darab 1kg-s lisztre futná Ausztriában, míg a magyar fizetésből ennek töredékét, 922 kilót lehetne csak vásárolni idehaza, egy britt fizuból viszont 2 6131-et lehetne vásárolni Nagy-Britanniában.
Kutatásaink végére az is kijött, hogy például a szlovák átlagfizetésből Szlovákiában többet tudnánk vásárolni vajból, tejből, tojásból, kristálycukorból (sokkal), lisztből, Nutellából, krumpliból és csirkemellből is, mint egy átlag magyar fizetésből Magyarországon. Hazánkban így csupán kenyérből, görög joghurtból, Milka csokiból (1 darabbal) és Coca Colából futná több az átlag magyar fizetésből, mint Szlovákiában a szlovákéból. Az osztrák csirkemell kivételétől eltekintve pedig kijelenthető, hogy mind az Egyesült Királyság mind pedig Ausztria egyelőre utcahosszal előzi Szlovákiát és Magyarországot. Mindezek tekintetében nem is csoda, hogy utóbbi két ország lakosai arányaiban sokkal kevesebbet kell, hogy költsenek élelmiszerre és alkoholmentes italokra, mint a magyarok vagy a szlovákok.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Tej, sajt, tojás = horror
Nem elég tehát, hogy hiába vagyunk olcsóbbak, mint a nyugati országok és még így is töredék annyi élelmiszerhez juthatunk a pénzünkből, vannak, olyan élelmiszerek, amik már majdnem annyiba vannak nálunk, mint az EU-átlag. Így például a tej, a sajt és a tojás átlagosan csak 7 százalékkal olcsóbb, mint az EU-ban átlagosan, ami egyben azt is jelenti, hogy nálunk ezek az élelmiszerek egy-két százalék eltérés híján annyiba kerülnek, mint
Azt pedig itt sem kell ecsetelnünk, hogy ennek a két országnak mennyivel nagyobb a vásárlóereje. Nem is csoda, hiszen az átlagbérek itt 2-3-szor is akkorák lehetnek, mint Magyarországon, miközben a termékek gyakorlatilag ugyanannyiba kerülnek egy londoni vagy müncheni közértben, mint Budapesten.
Hivatalos, brutális árcédulával érkezik a Lego papucs: ennyiért lehet megvenni a meghökkentő darabot
Globális együttműködést indít a Lego és a Crocs. Ennek részeként a két márka február 16-tól dobja piacra az első közös terméket.
-
Több mint 22 milliárd forintot takarítottak meg a magyarok tavaly a Lidl Plus-al
A magyar vásárlók 85%-a minden vagy majdnem minden vásárlásnál használja a hűségkártyáját vagy mobilalkalmazását, míg mintegy 60%-a több programot is aktívan igénybe vesz.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







