A késedelmes fizetés - az üzleti partnereknek az államnak - a kisebb méretű, nyugat-magyarországi székhelyű, magyar tulajdonban lévő cégekre, illetve az építőiparra jellemző a leginkább - derül ki a Kopint-Tárki és a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet által az idén tavasszal készített vizsgálatból. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a banki hitel megléte önmagában jelentősen befolyásolja a késedelmes fizetést. Ha ugyanis egy cég jelentősebb hitellel rendelkezik, akkor nagyobb valószínűséggel késedelmesen fizet partnereinek, mert első a bank.
A megkérdezett cégek (314 vállalat vezetője válaszolt a kérdésekre) legnagyobb arányban értelemszerűen először kiadásaikat mérsékelték, majd 36 százalékuk a beruházások elhalasztásról számolt be, közel harmaduk pedig leépített, illetve béreket csökkentett - ilyen intézkedésekre épp a bankhitelekkel rendelkező cégeknek volt elsősorban szükségük. A válságnak nincs vége: a vállalatok 20 százaléka készül a jövőben bércsökkentésekre a felmérés szerint.
A cégek 45 százaléka kísérelte meg likviditási helyzetét javítani a kinnlevőségek behajtásával, míg hitelfelvételi szándéka a válaszadók egyharmadának volt, ám a kölcsönkérelmek közül a bankok csak minden másodikat bírálták el kedvezően, pontosabban olyan feltételekkel, amelyek vállalhatóak voltak a cégek számára. A bankok jellemzően a régi ügyfelek már meglévő hiteleit újították meg.
A hazai kis- és közepes vállalkozások óvatosabban bántak a devizahitelekkel, mindössze a vizsgált cégek 9,3 százaléka vett fel ilyen kölcsönt úgy, hogy arra nem volt exportfedezete, a túlnyomó többség nem vállalt felesleges devizakockázatot. A nem exportáló cégek esetében jellemzően a kereskedelemben érintettek csábultak el az olcsóbbnak tűnő devizahitelektől. Tovább árnyalja a képet, hogy devizahitelt többnyire olyan cégek vettek fel, amelyeknek a tulajdonosi köre részben vagy teljesen külföldi - vagyis ezek a cégek a tulajdonosi körük révén rendelkeznek devizaforrásokkal. A devizakitettséggel bíró cégek a válságra a beruházások és a bérek befagyasztásával reagáltak.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Több száz világháborús bombát találtak a régi athéni repülőtér alatt
- A konzervatív fordulat fontosságát emelték ki a CPAC előadói a második napon
- Vesztett a Kúrián Józsefváros
- Elmeorvos vizsgálja az aláírásgyűjtőkre támadó férfit
- Hülkenberg a Saubernél folytatja
- Kiégett tanárok, erőszakos diákok – lesújtó felmérés a német oktatásról