Elindult az APEH kutatni

- írja a Népszabadság.

A kabinet a le nem adózott, esetleg illegálisan szerzett jövedelemből történt vagyongyarapítás tetten érésétől 2007-ben több tízmilliárdos pótlólagos adó-, járulék- és bírságbevételt remél. Ehhez 500 fős létszámemelést ígér az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH).

Az idei és az elmúlt két évben nagyjából mindössze 600 vagyonosodási vizsgálatot végeztek el, egy-egy ilyen ellenőrzés átlagosan 8-9 millió forintot hozott az államkaszszának a be nem fizetett adók kivetése, bírságok és a késedelmi pótlékok révén. Az APEH tavalyi kiadványa szerint a vagyonosodási vizsgálatok az ellenőrzési kapacitás 1,3 százalékát vették igénybe.

A bonyolult, nagy szakmai felkészültséget és komoly ellenőrzési tapasztalatot igénylő vagyonosodási vizsgálatokat viszont nem az újonnan felvett munkatársakkal végeztetik majd, hanem belső átszervezés révén a tapasztalt revizorokkal.

Szakértők szerint ahhoz, hogy a jelenlegi alapossággal lehessen elvégezni a 10 ezer többnapos, bevallási adatokon és vagyonfelmérésen is alapuló vizsgálatot, legalább ötszáz tapasztalt revizor munkájára lesz szükség.

Ám a vizsgálatok még így sem jelentenek több tízmilliárdnyi biztos, és azonnali bevételt a költségvetésnek. Ehhez ugyanis vizsgálatonként többmilliós átlagos bevételt kellene realizálni, ami azt jelenti, hogy a megállapított hiányzó adót és az ehhez kapcsolódó bírságot, pótlékot be is kellene hajtani - ez akkor lehet különösen problémás, ha az ügyben felszámolás alatt álló vállalkozás is érintett. A hatóság állításainak megalapozottsága egyébként a fellebbezés után bíróságra kerülő ügyek zömében bebizonyosodik: az APEH szerint az elmúlt két és fél évben a megállapítások 36 százalékát támadták meg bíróságon, ám ezek több mint 82 százalékát helybenhagyta az ítélet.

A vagyongyarapodási vizsgálatok kiterjesztésével azonban nemcsak a hatóságnak, hanem az adózó magánszemélyeknek is több dolga lesz. Az adócsomag ugyanis a 2006. szeptember 15-e utáni vagyonszerzések esetében az okirati bizonyítást írja elő az ellenőrzött magánszemélyeknek. Ez azt jelenti, hogy ha valaki szeptember közepe után vásárol például nagy értékű ingatlant, és ennek kapcsán megnézi a hatóság, hogy ezt miből is tette (ha a bevallott jövedelme valószínűtlenül alacsonynak bizonyulna), a pénz forrását már csak hiteles okirattal bizonyíthatja, tanúvallomással nem. A hatóság pedig tíz évre visszamenőleg kutakodhat, tehát a szeptember 15-e után szerzett vagyon esetében már okirattal kell majd igazolni azt is, hogy annak forrása 1995-ből vagy korábbról származik, így adózási szempontból elévült.

A jövőre nézve ez annyit tesz, hogy érdemes minden később beforgatható pénzt lepapírozni, lehetőleg közhiteles okirat formájában. Ez persze a családban ajándékba kapott nagyobb összegek esetében ajándékozási szerződést és evvel együtt illetéket is jelent - ráadásul januártól az APEH-hez tartozik majd az illetékhivatal is, tehát nem okozhat komoly nehézséget az illetékkel kapcsolatos jogi ügyletek párhuzamos nyomon követése sem.