Elindult az APEH kutatni

Pénzcentrum
2006. szeptember 6. 13:00

Csak más adóellenőrzések rovására végezhető el jövőre a bejelentett tízezer vagyonosodási vizsgálat, s a több tízmilliárdos bevételi várakozás is túl ambiciózusnak tűnik

- írja a Népszabadság.

A kabinet a le nem adózott, esetleg illegálisan szerzett jövedelemből történt vagyongyarapítás tetten érésétől 2007-ben több tízmilliárdos pótlólagos adó-, járulék- és bírságbevételt remél. Ehhez 500 fős létszámemelést ígér az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH).

Az idei és az elmúlt két évben nagyjából mindössze 600 vagyonosodási vizsgálatot végeztek el, egy-egy ilyen ellenőrzés átlagosan 8-9 millió forintot hozott az államkaszszának a be nem fizetett adók kivetése, bírságok és a késedelmi pótlékok révén. Az APEH tavalyi kiadványa szerint a vagyonosodási vizsgálatok az ellenőrzési kapacitás 1,3 százalékát vették igénybe.

A bonyolult, nagy szakmai felkészültséget és komoly ellenőrzési tapasztalatot igénylő vagyonosodási vizsgálatokat viszont nem az újonnan felvett munkatársakkal végeztetik majd, hanem belső átszervezés révén a tapasztalt revizorokkal.

Szakértők szerint ahhoz, hogy a jelenlegi alapossággal lehessen elvégezni a 10 ezer többnapos, bevallási adatokon és vagyonfelmérésen is alapuló vizsgálatot, legalább ötszáz tapasztalt revizor munkájára lesz szükség.

Ám a vizsgálatok még így sem jelentenek több tízmilliárdnyi biztos, és azonnali bevételt a költségvetésnek. Ehhez ugyanis vizsgálatonként többmilliós átlagos bevételt kellene realizálni, ami azt jelenti, hogy a megállapított hiányzó adót és az ehhez kapcsolódó bírságot, pótlékot be is kellene hajtani - ez akkor lehet különösen problémás, ha az ügyben felszámolás alatt álló vállalkozás is érintett. A hatóság állításainak megalapozottsága egyébként a fellebbezés után bíróságra kerülő ügyek zömében bebizonyosodik: az APEH szerint az elmúlt két és fél évben a megállapítások 36 százalékát támadták meg bíróságon, ám ezek több mint 82 százalékát helybenhagyta az ítélet.

A vagyongyarapodási vizsgálatok kiterjesztésével azonban nemcsak a hatóságnak, hanem az adózó magánszemélyeknek is több dolga lesz. Az adócsomag ugyanis a 2006. szeptember 15-e utáni vagyonszerzések esetében az okirati bizonyítást írja elő az ellenőrzött magánszemélyeknek. Ez azt jelenti, hogy ha valaki szeptember közepe után vásárol például nagy értékű ingatlant, és ennek kapcsán megnézi a hatóság, hogy ezt miből is tette (ha a bevallott jövedelme valószínűtlenül alacsonynak bizonyulna), a pénz forrását már csak hiteles okirattal bizonyíthatja, tanúvallomással nem. A hatóság pedig tíz évre visszamenőleg kutakodhat, tehát a szeptember 15-e után szerzett vagyon esetében már okirattal kell majd igazolni azt is, hogy annak forrása 1995-ből vagy korábbról származik, így adózási szempontból elévült.

A jövőre nézve ez annyit tesz, hogy érdemes minden később beforgatható pénzt lepapírozni, lehetőleg közhiteles okirat formájában. Ez persze a családban ajándékba kapott nagyobb összegek esetében ajándékozási szerződést és evvel együtt illetéket is jelent - ráadásul januártól az APEH-hez tartozik majd az illetékhivatal is, tehát nem okozhat komoly nehézséget az illetékkel kapcsolatos jogi ügyletek párhuzamos nyomon követése sem.

NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 22. szerda
Móric
38. hét
Szeptember 22.
Európai autómentes nap
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?