Utolsó esély: egy újabb Bokros-csomag?

év jövőfelélő gazdaságpolitika után fordulatra van szükség.

A problémák

A szerzők számos problémát látnak a magyar gazdaságban. A szerkezet továbbra is duális, a nemzetközi vállalatok egyre inkább elszaladnak a magyar gazdaság többi részétől, a bővülésre jó minőségű magyar munkaerő alig áll már rendelkezésre. A munkaerő részben az eltúlzott minimálbér-emelések miatt termelékenységéhez képest túlzottan drága és alacsony szakképzettségű. A közgazdászok szerint a túlsúlyos, paternalista állam elnyomja és torzítja a magyar gazdaságot. Az állami közszolgáltatások romló színvonalúak, és egyre kevésbé egyenlően hozzáférhetők. A mai jólét jelentős része a jövőbeni nemzedékek terheit fokozó, immár rövid távon sem fenntartható adósságnövekedésből származik. Az állam folyamatosan kiszorítja a hazai vállalatokat mind a hazai, mind pedig a külföldi megtakarítások felhasználásából.

Tűzzel játszik az a kormány

A közgazdászok szerint stabilizációra és államháztartási reformra egyszerre van szükség. A szerzők úgy vélik, hogy tűzzel játszik az a kormány, amely nem hajt végre egyértelmű gazdaságpolitikai fordulatot, és nem tesz rövid időn belül érdemi intézkedéseket.

A stabilizáció elsősorban költségvetési kiigazítást jelent. Ez jelenti a kiadások csökkentését és a bevételek növelését, ugyanakkor érdemi strukturális intézkedéseket is. A fűnyíró-módszertől tartós eredmények nem várhatók, a szerkezet alapos átszabására van szükség.

A reálbérek csökkentésére a 95-ös stabilizációs csomagot követő történésekhez hasonlóan nincs szükség, ugyanakkor a reálbérnövekedés lassítása elkerülhetetlen.

Mindenképpen szükség van rá, hogy a reformok minimálisan szükséges tömegét az intézkedéscsomag elérje. Ha csak kis lépések történnek, akkor az egész folyamat elhalhat.

A szerzők szerint 2006 július 1-től pótköltségvetést kell készíteni. A kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére együtt van szükség. A konkrét javasolt intézkedések az alábbiak:

1. az ÁFA kulcs egységesítése 20%-nál
2. minden fogyasztói ártámogatás megszüntetése, így a gázáré is (a szegényeknek energiacsekkek juttatásával)
3. a lakáshitelek kamattámogatásának megszüntetése
4. az egészségbiztosítási járulék 4%-ról 8%-ra emelése
5. a havi ötezer forintos egészségbiztosítási alapdíjat minden állampolgárnak meg kellene fizetni
6. a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasok által is fizetendő minimális, szintén ötezer forintos egészségbiztosítási járulék fedezeteként be kell építeni a nyugdíjakba, a 14. havi nyugíj ötletét el kell vetni
7. 2006 szeptemberétől tandíj, mely az önköltséges képzés díjaihoz igazodna (a kiváló teljesítményt nyújtó szegény tanulók tandíjmentesek)
8. PPP-projektek felülvizsgálata

Államháztartási reform 2007-2009

A 2007-es költségvetésnek már tükröznie kellene azokat az alapvető szerkezeti változásokat, melyek a következő években eredményesen lezárhatóvá teszik az államháztartás valódi reformját. A változások kritikus tömegére az alábbi hat területen van szükség:

1. gyógyítás
2. oktatás
3. közigazgatás
4. önkormányzati rendszer
5. közteherviselés
6. szociális támogatások

A szerzők szerint többiztosítós rendszert kell bevezetni az egészségügyben. A "próbaüzem" 2007 január 1-től indul, az érdemi működés 2008 elejéhez köthető. Egy nem túl magas abszolút küszöb felett a biztosítók bárkit kötelesek lennének biztosítani, amivel az esélyegyenlőség biztosítható.

A gyógyító intézményeknek minél nagyobb fokú gazdálkodási önállóságot kellene élvezni a legszigorúbb szakmai ellenőrzés mellett. Ezzel érdektelenné válik a kórházak, rendelők tulajdonosi háttere. Lassan az orvosok közalkalmazotti jogállása is feleslegessé válna.

100 alsó tagozatos kisdiák alatt színvonalas iskola nem működtethető. Ennek megfelelően kell az alapoktatást megszervezni a kistérségi központokban iskolabuszos szállítási lehetőségekkel.

A főiskolák, egyetemek kibocsátását össze kell hangolni a munkaerőpiaci igényekkel, a mostani normatívás rendszert meg kell szüntetni. Meg kell szüntetni a diplomás minimálbért, az általános minimálbért már nem szabad emelni.

Meg kell szüntetni az állami adócsalást, mely a munkavállalók számla ellenében fizetett járandóságainak ellehetetlenítését jelenti. Mindenféle jövedelemre ki kell vetni az egészségbiztosítási járulékot, szektorsemleges jövedelemadó-rendszer kell.

Az adórendszer reformjában négy nagy lépés kell:
- az SZJA kedvezmények megszüntetése,
- egykulcsos SZJA mellett komoly mértékű ingatlanadó,
- az SZJA és az ingatlanadó 100%-ban a települési önkormányzatok bevétele kell, hogy legyen,
- meg kell szüntetni a helyi iparűzési adót.

A javaslatok a fentieken túl tartalmazzák az adóbeszedés hatékonyságának javítására vonatkozó igényt, a rászorultsági elv hangsúlyos alkalmazását, a közhasznú társaságok, közalapítványok megszüntetésének igényét. A mai 3200 önkormányzat helyett járási rendszert kell létrehozni, az önkormányzati rendszer legalsó szintjét 260 járási szintű alapegység képezné. A szerzők szerint folytatni kell a privatizációt a maradék közüzemi vállalatok esetében: MÁV, Malév, BKV, Volán, Magyar Posta, MVM.

Ha a javaslatok megvalósulnak, akkor azzal a magyar gazdaság az osztrák, a finn vagy az ír modell alapján fejlődhetne tovább, nem pedig a kevésbé hatékony olasz, görög, portugál úton.