Hogyan alapítsunk céget?

Pénzcentrum
2006. március 27. 12:00

A vállalatalapítás számos tényezőtől függ, mint például az állami szabályozás, tevékenységnek megfelelő forma kiválasztása, fenntartási költségek, az egyén tudása, tapasztalata, finanszírozási lehetőségek stb. Ezért nagyon fontos, hogy a vállalkozó tisztában legyen saját képességeivel, erős és gyenge pontjaival, felkészültségével, tapasztalatával, lehetőségeivel, és korlátaival. Részletesen végig kell gondolnia a vállalkozónak, hogy alkalmas-e a feladatra. Az alkalmasság elsősorban azt jelenti, hogy tevékenysége során sikeres és hitelképes legyen, hiszen a vállalkozás későbbi fejlesztéshez jellemzően tőkére lesz szüksége. A vállalkozás célja többnyire, hogy hosszú távon életben maradjon, és hogy nyereséges legyen a működése során. Ehhez elengedhetetlen a piaci igények kielégítése, a jó hírnév, a verseny felvétele a versenytársakkal, a kapcsolatteremtő képesség.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Vállalkozási formák

A vállalatalapítás számos tényezőtől függ, mint például az állami szabályozás, tevékenységnek megfelelő forma kiválasztása, fenntartási költségek, az egyén tudása, tapasztalata, finanszírozási lehetőségek stb. Ezért nagyon fontos, hogy a vállalkozó tisztában legyen saját képességeivel, erős és gyenge pontjaival, felkészültségével, tapasztalatával, lehetőségeivel, és korlátaival. Részletesen végig kell gondolnia a vállalkozónak, hogy alkalmas-e a feladatra. Az alkalmasság elsősorban azt jelenti, hogy tevékenysége során sikeres és hitelképes legyen, hiszen a vállalkozás későbbi fejlesztéshez jellemzően tőkére lesz szüksége. A vállalkozás célja többnyire, hogy hosszú távon életben maradjon, és hogy nyereséges legyen a működése során. Ehhez elengedhetetlen a piaci igények kielégítése, a jó hírnév, a verseny felvétele a versenytársakkal, a kapcsolatteremtő képesség.
 
A vállalatalapítás egyrészt jogi cselekedet, másrészt a piacra lépést jelenti, tehát gazdasági megfontolások tárgya. Alapítást meg lehet valósítani „vadonatúj” vállalat létrehozásával, de vásárolhatunk egy már megalapított társaságot is, melybe beintegráljuk tevékenységünket. Ennek számos kockázata lehet az adott vállalat „múlt”-jához kapcsolódó kockázatok miatt. Új vállalkozás alakulhat két vagy több vállalat egyesülésével (fúzió), felvásárlással és beolvadással is. A vállalkozások általában társaságokban működnek, amelyek csak a törvényben meghatározott formákban létesíthetők. Ezek a formák a következők lehetnek:
1, Közkereseti Társaság (KKT)
Ez nem jogi személyiségű társaság, ami azt jelenti, hogy ez a vállalati forma tagjaitól nem elkülönült szervezet, tehát a társaság vagyona nem különül el a tagok vagyonától és önálló jogképességekkel sem rendelkezik.
Ennél a cégformánál társasági szerződéssel (célszerű ügyvéddel elkészítetni) a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan (teljes vagyonukkal) és egyetemleges (egy esetleges kötelezettséget bármely tagtól végrehajtással behajthatnak) felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont - pénz és nem pénzbeli hozzájárulás (apport) – a társaság rendelkezésére bocsátják.
A tagoknak személyes közreműködéssel kell részt venni a társaság tevékenységében. Minden tag köteles vagyoni hozzájárulás szolgáltatására, az induló tőke nagysága viszont nincs meghatározva. A társaságot bármely tag képviselheti, azaz a cégnek nincs a tagoktól elkülönült szervezete.
2, Betéti társaság (BT)
Ez sem jogi személyiségű társaság. A céget legalább egy beltag és egy kültag alapíthatja. A beltag(ok) felelősége korlátlan és egyetemleges, míg a kültag(ok) felelőssége betétjük mértékéig terjed. A betéti társaságra is a KKT szabályait kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy a kültag(ok) személyes közreműködésre nem kötelezett, módja van tisztán vagyoni befektetéssel részt venni a társaságban (csendestárs).
3, Korlátolt felelősségű társaság (KFT)
Ez ma Magyarországon az egyéni vállalkozás mellett a legnépszerűbb vállalkozási forma. Ez a nem túl nagy taglétszámú, de viszonylag tőkeerős gazdasági vállalkozás legegyszerűbb típusa. Olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelyben a tag felelősége a társasággal szemben a törzsbetétre és társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag saját vagyonával egyébként nem felel. KFT három millió forintnál alacsonyabb törzstőkével nem alapítható. Alapításkor az alapító tőke 30 százalékáig (900.000 Ft)lehet apportot invesztálni a  cégbe és a fennmaradó összeg 50 százalékát de minimum 1.500.000 Ft-ot is alapításkor kell elhelyezni a bankfiókban nyitott törzstőke számlán.
4, Egyéb társaságok
A fentieken kívül létezik még az Egyesülés és a Közös vállalat amelyet csak jogi személyek hozhatnak létre, valamint a Részvénytársaság, amely előre meghatározott összegű részvényekből álló alaptőkével rendelkezik. Egy zártkörű részvénytársaság megalapításához 20 millió forintra van szükségünk.
5, Az egyéni vállalkozás
Az egyéni vállalkozás belföldi természetes személy üzletszerű – saját nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozást minden cselekvőképes, belföldi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy alanyi jogon alapíthat. Egyéni vállalkozást vállalkozói igazolvány és a tevékenységhez szükséges képesítés birtokában lehet gyakorolni. A vállalkozónak személyesen kell közreműködni a tevékenység folytatásában, kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. Nem válthatja ki vállalkozói igazolványát az, akit a törvény kizár az egyéni vállalkozás köréből.

Melyiket válasszam?

A választás a következő ismérvek mérlegelése alapján történhet:
- az induláshoz szükséges tőke nagysága,
- a vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke,
- a vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere,
- finanszírozási lehetőségek,
- adózási szabályok,
- a külső ellenőrzés mértéke,
- a befektetési cél,
- alapítási költségek, illetve a jogi formához kötődő költségek. 
Mérlegelni kell a vállalati forma változatainak előnyeit és hátrányait, annak függvényében, hogy milyen képesség áll rendelkezésünkre a megvalósításhoz. Az egyéni vállalkozás esetében egyszerűbb az alapítás, átláthatóbb a működés, viszont szerényebb az adózás utáni eredmény (mivel az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozik ezért neki a nyereségéből 16 százalékos vállalkozói jövedelemadót kell fizetni, a fent maradó nyereség után pedig vállalkozói kivéttől függően 20 vagy 35 százalékos osztalékadó fizetésére is kötelezett) elérés, mint a bonyolultabban működő társas vállalkozásoknál.
Nem utolsó szempont az sem, hogy korlátlan vagy korlátozott a felelőségünk (aki már végigélt egy APEH bírságolást az tudja csak igazán), ugyanis korlátlan felelőség esetében legalább nem kockáztatjuk személyes vagyonunkat ha esetleg egy-vagy több baki miatt csődbe menne cégünk.
Ezen feltételek ismeretében a döntések meghozatalához a vállalkozó hivatásos tanácsadót fogadhat fel ( jogász, pénzügyi tanácsadó, könyvelő). Természetesen ezek a szolgáltatások is költségként merülnek fel az alapításnál, tehát a vállalkozónak ezt is bele kell számítania a többi költség közé.

Az alapítás lépései

 
A vállalatalapítás előtt eldöntendő kérdések között vannak olyanok, amelyeknél a döntések hosszú távon hatnak. Ilyen hosszú távon ható döntés a vállalkozás jogi formájának megválasztása. Ez azonban nem feltétlenül szól örökre. Ha a vállalkozás adottságaiban, feltételeiben lényeges változások következnek be, lehetőség van az átalakulásra, a jogi forma megváltoztatására. Ezt igényelheti a vállalati méret növekedése, az újabb tőkebevonási szükséglet, a kockázatvállalás mérséklése is.  Minden tagországon belül nagyon fontos alaposan átgondolni, kielemezni, hogy melyik jogi forma a legmegfelelőbb, mert a megváltoztatás sok költségbe, kiadásba kerül, és sok ügyintézéssel ját együtt.
 
Gazdasági társaság alapítása esetén az első lépés a társasági szerződés, illetve alapító okirat készítése jogász közreműködésével. Az alapító okiratnak többek között tartalmaznia kell:
- a társasági formára vonatkozó adatokat,
- a tevékenység tárgyát és célját,
- az alapítók és tagok összetételét,
- a cég nevét és székhelyét,
- a törzstőke nagyságát és kialakításának rendjét,
- a nyereség és a veszteség elosztásának rendjét,
- a társaság munkaszervezetének felépítését és hatáskörét,
- a határozathozatal mikéntjét, ismertetve azokat a kérdéseket, melyek eldöntése egyhangú szavazást, illetve minősített szavazattöbbséget igényel,
-          az alapító okmányok módosításának, a társaság felszámolásának és átszervezésének lehetőségeit.
A társasági szerződés elkészítését követően be kell jegyeztetnünk vállalkozásunkat a cégjegyzékbe, ezt a cégbíróságon tudjuk megtenni. A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatokat, továbbá a tények fennállását, illetve azok változtatásait. Leendő partnereink majd ez alapján tudnak tájékozódni vállalkozásunkról, illetve ezt mi is megtehetjük ha ellenőrizni szeretnénk, mi az a cég, amivel partneri kapcsolatot létesítünk, mennyire tőkeerős és megbízható (ezt nem árt megtenni minden új partner esetében).
A cég állami bejegyzése a következő okmányok benyújtásával történik:
- a vagyontulajdonos(ok) vagy azok megbízottjának határozata; amennyiben két vagy több tulajdonosról van szó, úgy e határozatnak az alapító okirat felel meg, melyet természetes személyek esetében közjegyző hitelesít;
- alapszabály, amennyiben az illető formáció létrehozására vonatkozó szabályok ezt megkövetelik;
- az alapító közgyűlés jegyzőkönyve;
- nyilvántartási lap (formanyomtatvány);
- igazolás az állami bejegyzési illeték befizetéséről;
Amennyiben a vállalkozás tulajdonosa vagy a tulajdonosok egyike jogi személy, akkor a fent említett iratokhoz a bejegyzési tanúsítvány másolata is csatolandó.
A cégbejegyzést követőn be kell jelentkezni az adóhatósághoz, a Központi Statisztikai Hivatalhoz, az önkormányzathoz és a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz, majd egy általunk választott banknál folyószámlát kell nyitni.
Egyéni vállalkozás alapítása esetén, bejelentést kell tenni az erre szolgáló formanyomtatványon a székhely szerint illetékes okmányirodában. A bejelentéshez szükségünk lesz a személyi igazolványunkra, adókártyánkra, erkölcsi bizonyítványra és az illeték befizetését igazoló csekkre. A megfelelő nyomtatványok és okmányok benyújtása után megkapjuk a vállalkozói igazolványunkat. Egyéni vállalkozás esetében nem szükséges a cégbírósági bejegyzés, igaz megtehetjük ekkor egyéni cégként folytatjuk tevékenységünket.
A vállalkozói igazolvánnyal a kezünkben be kell jelentkezni a helyi önkormányzathoz, amely nyilvántartásba vesz minket a helyi adók kiszabása végett. Egyéni vállalkozónak is be kell jelentkezni az adóhatósághoz, a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz és természetesen folyószámlát kell nyitni.

A cégalapítással kapcsolatos költségek

Logikus feltételezés, hogy a vállalkozás akkor lesz nyereséges, ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, a költségeket. Nemcsak a bevétel növelésére kell figyelni, hanem a bevétel növelése mellett a kiadások csökkentésére is. Ugyanakkor nem csak a már működő vállalkozás esetén kell ezt szem előtt tartani, hanem már az alapítás pillanatában is. Ha már a kezdetekkor figyelünk a kiadásokra, a későbbiekben annál rövidebb idő alatt térül meg a befektetés.
A vállalat beindítása Magyarországon és az uniós tagállamokban is sok költséget von maga után, ezeket két csoportba sorolhatók:
1. A vállalatalapítás pillanatában felmerült költségek: azok a kiadások, melyek közvetlenül az alapítással vannak viszonyban. Ilyenek az alapítói tőke nagysága, tárgyi eszközök beszerzése, a működési engedély kiváltásához kapcsolódó költség, a vállalkozói igazolvány kiváltásának költsége, a cégbírósághoz történő okmányok beterjesztésének költségei, adminisztratív terhek, ügyvédi költség, illetékek, kamarai tagságdíj (abban az esetben, ha kötelező a tagság).
2. Az üzleti év megtervezése során felmerült költségek: melyek a vállalkozási tevékenység folytatásához elengedhetetlenek. Alapítás során nem csak a közvetlen költségeket kell figyelembe venni, de tevékenység hosszú távú sikeres működéséhez kapcsolódó, a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó illetve közvetlenül nem összefüggő költségeket is. Ide tartoznak a reklámmal, hírveréssel kapcsolatos ktg-ek, újabban az Internetes oldal létrehozásának költségei, kommunikációs stratégia kialakításával kapcsolatos  költségek, arculattervezés költségei, a versenytársak felmérésével kapcsolatos költség, vevőkör felmérésével kapcsolatos ktg, a termék és szolgáltatás létrehozásának kialakításának költségei, irodabérleti díj, várható adófizetési kötelezettségek stb.
Az első csoportba tartozó költségek mindenképpen felmerülnek gazdasági társaság. alapításakor, a második csoportban lévők általában hasonló nagyságúak bizonyos időszakonként.

Összességében tehát elmondhatjuk, ha rászántuk magunkat és céget alapítunk, akkor mindenképen mérlegeljük a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait és azt válasszuk amely legjobban illeszkedik majdani tevékenységi körünkhöz. Ne csak az alapítás költségeit tartsuk szem előtt mert egy már működő cég átalakítása, vagy egy rosszul megválasztott felelősségvállalási szint később kemény forintokba fog kerülni.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. december 4. szombat
Borbála, Barbara
48. hét
December 4.
A cookie napja
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?