Győzike helyett híradó? - Hát persze...

A GfK Hungária Piackutató Intézet Életstílus kutatása szerint tízből három magyar úgy érzi, televízió nélkül nem lenne teljes az élete. A legkedveltebb televíziós műfajok közül a tanulmány szerint vezetnek a hírműsorok, az időjárás-jelentés, a kabaré és humoros műsorok.

A GfK Hungária Életstílus kutatásának eredményei szerint a magyarok az európai átlagot meghaladó mértékben néznek televíziót. Tíz emberből hárman azt állítják, hogy a tévé nélkül nem lenne teljes az életük. Talán nem meglepő a tény, miszerint a hölgyek a férfiaknál nagyobb arányban nyilatkoztak így, ám az elgondolkodtató, hogy ugyanez fokozottan jellemző az idősebb generációra. A legidősebbek – s egyben feltehetően a legtöbb egyedül élő, magányos ember – számára a TV jelenti az egyetlen társat a mindennapokban. A tévé nélkülözhetetlenségének tekintetében azonban a szomszédos országok még rajtunk is túltesznek: a kelet-közép európai megkérdezetteknek ugyanis átlagosan 47 százaléka érzi úgy, hogy életében űrt hagyna a TV hiánya.

A kutatás kitért a sugárzott műsorokkal való elégedettség mérésére is. A tanulmány tanúsága szerint hazánkban a megkérdezetteknek csupán 15 százaléka gondolja úgy, hogy a tévében viszonylag gyakran vannak jó műsorok. A kelet-közép európai átlag ezzel szemben 35 százalék körül alakul.

A tanulmány rámutat, hogy az országos és nemzetközi eseményekről szóló beszámolókat jellemzően a férfiak, illetve a 40 éves korosztálynál idősebbek kísérik figyelemmel. Tízből átlagosan hárman néznek gyakran szórakoztató vagy beszélgető-műsorokat, illetve 42 százalékuk kapcsolja be tévéjét, ha számára érdekes személyt láthat benne.

S hogy milyen műsortípusokat nézünk a tévében legszívesebben? A pálmát  a hírműsorok viszik, melyeket saját bevallása szerint a magyarok 54 százaléka kedvel. Ezt követi az időjárás-jelentés (45 százalék), a kabaré (34 százalék) és a humoros műsorok (32 százalék). E műsortípusok mellett a kvízműsorokról, a tudományos-technikai újdonságokat bemutató műsorokról, továbbá a zenés darabokról és operettekről mondhatjuk el, hogy a magyarok a régió átlagához képest jobban kedvelik őket. A sportközvetítések, a házi praktikákkal foglalkozó műsorok, az akciófilmek és a sci-fik kedveltsége azonban némiképp elmarad a közép-kelet európai átlagtól.

A kutatás a televízió mellett más médiumokkal kapcsolatban is tett fel kérdéseket. Így kiderült, hogy honfitársaink 12 százalékát az is motiválja az újságolvasásban, hogy megtudja, hogyan élnek a híres emberek. A magyarok 17 százaléka gyakran átlapozza az újságokat azért, hogy megnézze a hirdetéseket. Ezzel az aránnyal túlszárnyaljuk a kelet-közép európai átlagot, mert a régióban átlagosan csak 7 százalék azoknak az aránya, akik gyakran átlapozzák az újságokat a hirdetések miatt. Emellett minden tizedik magyar azt gondolja, hogy a reklám az újságokban gyakran hasznos.

**************************************

Megjegyezzük, hogy a saját bevallásra alapozott adatok és a tények a tévézés tekintetében (a nagy kereskedelmi adók kutatásai szerint) jelentősen eltérnek. Senki nem vallja be, hogy egész hétvégén Győzike újabb szereplésére készül, elvileg mindenki ismeretterjesztő filmeket néz...a tényadataok azonban nem ezt mutatják...