11 °C Budapest

Mit mond az új törvény ?

Pénzcentrum
2005. december 16. 17:00

A kereskedelem utoljára a 70-es évek végén került átfogóan szabályozásra. Eredményeként született meg a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény, amely még jelenleg is hatályban van. Az elmúlt közel 30 évben jelentős változások következtek be a gazdaság, ezen belül a kereskedelem területén, ezért volt szükség egy átfogó, a mai kor kihívásainak megfelelő ágazati törvény megalkotására.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részéről benyújtott, a Parlament által 2005. december 13-án elfogadott törvénnyel kialakul a kereskedelmi igazgatás modern és átlátható szabályozása. Ezzel segítjük a kisvállalkozások és a multinacionális társaságok egymás mellett élését és biztosítjuk a vásárlók számára a biztonságos és igényes vásárlás lehetőségét.
A kereskedelemről szóló törvény célja, hogy a kereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételeit keretjellegűen szabályozza, minimálisra szűkítve az állami beavatkozást, ezzel egyidejűleg nagy jelentőséget tulajdonítva a szakmai önszabályozásnak,  elvárva  a kereskedelmi vállalkozásoktól, hogy tevékenységüket az általuk kialakított etikai kódexben meghatározottak szerint folytassák. Ennek érdekében a törvény előírja, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások önszabályozó etikai kódex megalkotására kötelesek.
A törvény hatálya kiterjed az egészségügyi szolgáltatás kivételével a Magyar Köztársaság területén folytatott kereskedelmi, vendéglátói tevékenység folytatására, turisztikai szolgáltatások végzésére és ezek ellenőrzésére.
A biztonságos és igényes vásárlás érdekében a törvény a kereskedelmi tevékenység folytatásának alapvető feltételeként írja elő a működési engedéllyel rendelkező üzlet meglétét, amelytől csak meghatározott kereskedelmi formák esetén lehet eltérni. Meghatározza továbbá azokat az adatokat is, amelyeket a működési engedélynek tartalmaznia kell.
A vásárló speciális igényeinek megfelelő kiszolgálás biztosítás érdekében törvényi szintre emelkedik azon rendelkezés, mely szerint az üzletben kereskedelmi tevékenységet végzőnek külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.
 
A vásárló érdekeinek, jogainak érvényesítése érdekében a kereskedő köteles vásárlók könyvét tartani az üzletben, amelybe a vevő szabadon bejegyezheti panaszait és ezt a kereskedőnek harminc napon belül kell megvizsgálnia. Szintén köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt terméket, annak jellegétől függően ellenőrizhesse, így megmérhesse annak súlyát, méretét, kipróbálhassa annak használhatóságát.
Az üzletben foglalkoztatottak érdekeinek védelmében a törvény rögzíti, hogy a kereskedő nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a foglalkoztatott személyiségi jogait, az egyenlő bánásmód követelményét, a munkaviszonnyal kapcsolatban létrejött szerződést sérti, vagy visszaélésszerű, egyoldalú joggyakorlást eredményez.
A kereskedő – a jogszerű árusítás ellenőrzésének megkönnyítésének érdekében – köteles az árusítás helyén rendelkezni az árusított termék eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal (számla, szállítólevél, termékkísérő okmány, stb.).
A fiatalkorúak fokozott védelme érdekében – a korábbi kormányrendeleti szintről – törvényi szinten kerül tiltásra a szeszesital, dohánytermék, valamint szexuális áru 18 éven aluliak részére történő kiszolgálása. E rendelkezés betartása érdekében a kereskedő megkérheti a vásárlót, hogy igazolja életkorát, ennek hiányában megtagadhatja a kiszolgálást.
Új eleme a kereskedelmi igazgatás szabályrendszerének, hogy – a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése és a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében – bevezetésre kerül az egyablakos rendszer, ami azt jelenti, hogy az üzlet működési engedélyéhez szükséges szakhatósági hozzájárulásokat a kereskedő helyett a jegyző köteles beszerezni.
Tekintettel arra, hogy a nagy alapterületű üzletek méretükből adódó sajátosságaik miatt jelentős mértékben képesek befolyásolni egy térség kereskedelmi ágazatában tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások piaci helyzetét, a törvény előírja, hogy a 3000m² fölötti eladótérrel rendelkező üzletek építési engedélyének kiadásához a regionális fejlesztési tanács véleményét előzetesen ki kell kérni.
 
Az üzlet nyitva tartási idejét a kereskedő határozza meg, a vásárlási szokások és a foglalkoztatottak érdekeinek figyelembe vételével. A nyitva tartási időt köteles bejelentetni az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnek, aki erről nyilvántartást vezet, ami elősegíti a hatékonyabb ellenőrzést. A nyitva tartás megállapításának szabadságát támasztja alá, hogy a törvény nem tartalmaz korlátozást sem  a vasárnapi, sem a munkaszüneti napi  nyitva tartásra, tehát arról a kereskedő maga határozhat.  Továbbra is a foglalkoztatásra vonatkozó Munka Törvénykönyvi előírások érvényesülnek a munkaszüneti napokra.
Annak ellenére, hogy december 24-e munkanap, a javaslat szerint az üzletek 14 óra után nem tarthatnak nyitva. E rendelkezés bevezetésének legfőbb célja, hogy a családok – köztük a kereskedelmi dolgozók is – nyugodtan készülhessenek a Karácsony megünneplésére. Az utóbbi néhány évben a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek önkéntesen ismegállapodtak a nyitva tartás ez irányú korlátozásában, ezért e rendelkezés csak jogszabályi szintre emeli a gyakorlatot.
A lakosság nyugalmának biztosítása érdekében, a helyi sajátosságok figyelembevételével, a helyi önkormányzat képviselő-testülete az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja.Ezen kívül a jegyző is korlátozhatja, vagy megtilthatja az éjszakai nyitva tartást, ha az üzlet működése veszélyes zajt okoz, s zavarja a lakók nyugalmát. Ugyancsak joga van a jegyzőnek olyan tevékenység megtiltására, amely során a kereskedő olyan hirdetést vagy figyelemfelhívást tesz közzé, amely veszélyes zajt okoz.
Elsősorban a beszállítók védelmében bevezeti a törvényjavaslat a jelentős piaci erő fogalmát és megtiltja az azzal való visszaélést. A beszállítói kiszolgáltatottság alapvető oka, hogy míg egy-egy beszállító a kereskedő értékesítési forgalmából töredéknyi részesedéssel rendelkezik, addig az érintett beszállító értékesítésének jelentős hányada történhet egy-egy jelentős vevői erővel rendelkező kiskereskedelmi vállalat hálózatán keresztül, ami egyoldalú függő helyzetet eredményez. E függő helyzet hátrányait csökkenti a jelentős piaci erővel való visszaélés tilalma, amely egyúttal nemcsak a beszállítók, hanem a kisebb kereskedelmi vállalkozások közvetett védelmét is szolgálja.
Annak érdekében, hogy a jelentős piaci erővel való visszaélés tilalma hatékonyan működjön, a törvény előírja a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások számára, hogy a törvény hatályba lépését követő hat hónapon belül etikai kódexet alkossanak, s azt a Gazdasági Versenyhivatal számára jóváhagyásra mutassák be.
A törvény felsorolja a visszaélés egyes eseteit, így ide sorolható a beszállító indokolatlan megkülönböztetése, az értékesítési lehetőségek korlátozása, harmadik személy beszállítók vagy a kiskereskedő saját külön szolgáltatója igénybevételének indokolatlan rákényszerítése a beszállítókra, a különféle a beszállító által nem igényelt szolgáltatásokért fizetendő díjak egyoldalú felszámítása, a beszállítónak szerződési feltételek utólagos, hátrányos megváltoztatása, a szerződésben meghatározott számlázott átadási ár alatt meghatározott eladási ár, amennyiben az áru nem a kereskedő tulajdona. Ez utóbbi szabályozás – bizonyos kivételekkel - gyakorlatilag tiltja a beszerzési ár alatt történő értékesítést, amelyet a törvény előkészítése során számos szakmai szervezet kezdeményezett, ugyanakkor a tiltás alkotmányossági okból csak a kereskedő által nem tulajdonolt árura terjed ki.
 
A törvény lehetőséget teremt arra, hogy a kereskedők és beszállítók érdek-képviseleti szervezetei ügyféli jogállásuk alapján járjanak el érdekükben a törvényi előírások megsértése esetén a közigazgatási eljárásokban, beleértve a versenyfelügyeleti eljárásokat is.
A törvényjavaslat rendelkezéseinek betartását elsősorban a jegyző ellenőrizheti, mellette pedig az egyéb jogszabályokban meghatározott hatóságok. A jelentős piaci erővel való visszaélésre vonatkozó szabályok betartatásának megsértése esetén a Gazdasági Versenyhivatal jár el, a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény eljárásai szabályai szerint.
Páratlan fotó dokumentációval illusztrált napló került elő a Don-kanyarból (x)

Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.

Itt a díjnyertes fiatal vállalkozó újabb nagy dobása (X)

Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.

Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

NAPTÁR
Tovább
2024. április 23. kedd
Béla
17. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm