Rengetegen fektetnek most ilyen magyar startupokba: tudhatnak valamit?

A McKinsey adatai szerint míg Németországban 616, addig Magyarországon 305, Romániában pedig 177 startup jut 1 millió lakosra. Az utóbbi években közép-kelet-európai startupokból is vált unikornis, elég csak a 8,5 milliárd dolláros kivásárlási értékkel büszkélkedő észt Skype-ra, vagy a román üzleti automatizációs platformra, a UiPathra gondolni, amelynek IPO-értéke 31 milliárd dollár volt 2021-ben. A régióban a Cseh Köztársaság és Lengyelország startup ökoszisztémái generálták a legtöbb unikornist, ám sikeres időszakot tudhat maga mögött a távoli hozzáférést forradalmasító LogMeIn, az egyetlen magyar unikornis is. Minden jel arra mutat, hogy a közép-kelet-európai startup ökoszisztéma az elkövetkező években tovább erősödik, a magyar startupok tőkevonzó képessége például 2022-ben látványosan, 60 százalékkal ugrott meg a Startup Hungary adatai szerint.

Török József, a Hungarian Business Angel Network egyik alapítója és board tagja szerint a közép-kelet-európai startupok elsősorban azokon a területeken tudnak jól teljesíteni, ahol fontos a magas mérnöki hozzáadott érték, így a szoftveripar, a gépipar, illetve egy-egy erős egyetemi háttérrel bíró megoldás, például a biotechnológia esetén. Ez összecseng a McKinsey adataival, mely szerint a régióban Magyarországon a legmagasabb az információs és kommunikációs technológiai szakemberek aránya, ami a foglalkoztatottak 3,6 százalékát teszi ki, szemben a közép-kelet-európai országok 2,8 százalékos átlagával.

Ma már Közép-Kelet-Európában is elképzelhetetlen olyan kockázati tőkebefektetés, amelyben ne lenne kimutatható valamilyen "zöld" hatás, az induló vállalkozások tekintetében ez egyre gyakrabban „zéró kritérium”. Így felértékelődnek azon technológiák, amelyek valódi eredményt érnek el a megújuló energiahasználat vagy energiahatékonyság területén. „Két terület bizonyul különösen ígéretesnek: az egyik a már meglévő struktúrák, tehát hálózatok és épületek szoftveres optimalizálása például okostöltők, vagy energiaközösségek révén, a másik pedig a hardver-alapú technológiai váltás megvalósítása, például az ipari szén-dioxid megfogása és átalakítása vegyipari alapanyaggá. Én nagyon bízok a már érett fázisú, a német piacra idén belépő Navitasoft-ban, illetve az eChemicles csapatában” – tette hozzá Török József.

A Navitasoft energiaközösségek létrehozásával forradalmasítaná az energiapiacot éppúgy, ahogy azt már a fintech világban a TradeRepublic megjelenésével megfigyelhettük. A japán adaptív szoftverfejlesztési módszertant alkalmazó vállalkozás Energy Market of Things (EMoT) platformja összehozza a rendszer üzemeltetőit (tehát az elosztókat és a rendszerirányítókat) az eszközök üzemeltetőivel, tehát a termelőkkel és fogyasztókkal (illetve az azokat összefogó energiaközösségekkel és aggregátorokkal). Így a magántulajdonban levő, kis kapacitású eszközök, mint például a családi házak napelemei, vagy hőszivattyúi is integrálhatók az árampiacba. A vállalat, mely a közép-kelet-európai energetikai üzletág fő szoftverszolgáltatója, idén a német piacon is bemutatkozik, hiszen áprilisban a berlini Stadtwerke Konferencia, májusban pedig az esseni e-World , júniusban pedig a müncheni Smarter E kiállítói között szerepel.

Az eChemicles vegyipari alapanyagokat, többek közt szintetikus üzemanyagok alapjául szolgáló szén-monoxidot állít elő ipari szén-dioxid kibocsátás felhasználásával. A dekarbonizációs céloknak köszönhetően ez egy exponenciálisan növekvő iparág, hiszen az uniós tagországok megállapodása értelmében Európában 2035-tól csak abban az esetben lehet belső égésű motorral hajtott autókat forgalomba hozni, amennyiben azok „szén-dioxid-semlegesnek” tekinthetők, tehát szintetikus üzemanyaggal üzemelnek. A deep-tech startup védett, bizonyítottan piacra vihető tudása iránt már több német nagyvállalat is érdeklődik.

A közép-kelet-európai startupok az elkövetkező években további befektetőket vonzhatnak a német, illetve az osztrák és a svájci piacról, azaz az ún. DACH-régióból, az innovatív vállalkozások egy része pedig nem csak pénzügyi értelemben keres partnereket. Stefan Fritsch, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Tanácsadó Testületének tagja szerint az együttműködéseknek gyakran fontos eleme a szakmai támogatás, a mentoring is. Ezt támasztja alá, hogy a pénzügyi források mellett minden harmadik magyar startupper számít a befektetők műszaki vagy iparági szakértelmére.

A DACH-régió jellemzően az első választás a kelet-közép-európai startupok piacra lépése kapcsán, hiszen nyelvi és kulturális szempontból is elérhetőbb, mint az angolszász vagy a skandináv piacok. A társbefektetések és az exitek jelentős része is a DACH-régióból származó cégekhez kapcsolódik, ezért a közép-kelet-európai befektetők egyértelműen keresik a kapcsolatot a német nyelvű befektetőkkel való együttműködésre.