Már megint a lista végén kullog Magyarország: csak így lehet esély behozni a lemaradást

A hazai kis- és középvállalatok több mint a felének (59%) nincs kidolgozott informatikai stratégiája, túlnyomó többségüknél nem is várható, hogy lesz – többek között ez derült ki a BellResearch által a Microsoft Magyarország megbízásából a közelmúltban elvégzett Hungarian ICT Report felmérésből. Ennek ellenére, a vállalkozások többsége, a középvállalatoknak pedig a kétharmada szerint a jövőben sokkal határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába, a vállalatok harmada-negyede úgy véli, az infokommunikáció fontossága nőni fog a mindennapjaikban.

A magyar vállalatok nagyrésze a kis-és középvállalat kategóriába tartozik, ami közel 2 millió embernek ad munkát. Ebben a szektorban is fontos a digitalizáció, azonban a tendenciák azt mutatják, hogy bár nem állunk rosszul országos szinten a vállaltok digitalizációjával, még mindig vannak hiányosságaink. Nagyjából 35 ezer cég tartozik a kis-és középvállalatokhoz, ebből 30 ezer kisvállalkozás, míg 5 ezer középvállalkozás. Az elmúlt 20 évben a digitális fejlődés organikusan történt, azonban nem olyan gyorsak ezek a változások, amelyet különböző nemzetközi indexek is bemutatnak.

Magyarország jelenleg az utolsó helyen áll abban, hogy hogyan fejlődnek a vállalatok az informatika terén.

Azonban a többi országban is ez a jellemző, így nagy szükség van arra, hogy ezt fejlesszék. A felmérésből az is kiderült, hogy a hazai kis-és középvállalatok többsége csak egy évre előre készít üzleti tervet, a ksivállalatok helyzetében ez a szám még alacsonyabb.

Ez egy üzleti kihivás. A szakemberhiány nem csak az informatikai területen jellemző, és bár a vállalkozások is szeretnének hatékonyak maradni, a háború miatt újabb nehézségeket fog okozni ez, amivel a vállalatoknak meg kell majd küzdenie

- tette hozzá Jakab Áron, a BellResearch Kutató, Elemző és Tanácsadó Kft. partnerkapcsolati igazgatója. Kiemelte, hogy a cégek kétharmadának nincs kidolgozott informatikai stratégiája, és IT terve sem, háromnegyedénél az infokommunikáció sincs erősen jelen, ráadásul a vállalkozások egyötödénél a digitális transzformáció alapozó szerepet tölt be. A középvállalatok egyharmadánál nincs belsős informatikus, a kisvállalatoknál is csak a cégek egyharmada rendelkezik ilyen munkatárssal, ezért fontos az, hogy ők kívülről is megkapják a segítséget, támogatást, szakértelmet. A digitális transzformációját mutató index (DTI) a hazai KKV szektorban jelenleg 33,1 index pont, ami az elmúlt évek fejlődése mellett is alacsonynak mondható. Az ügyfélkapcsolatok kezelésében, az IT területén, a munkahelyi kultúra átformálásában már jelentős szerephez jutott a digitalizáció, ugyanakkor a stratégiai tervezésben, a termékek és szolgáltatások, a működés és logisztikai folyamatok átalakításában még inkább csak a kezdeti lépések történtek meg.

Bíztató, hogy sok cég ismeri fel a digitalizáció fontosságát, szerepét, hiszen a vállalatok negyede mondta azt, hogy az infokommunikáció növekedni fog a cégnél, a vállalatok közel kétharmada pedig felismerte, hogy erősen kell lépniük a digitalizáció irányába, hogy versenybe maradhassanak

- tette hozzá a szakember. A jelenlegi, bizonytalan gazdasági helyzet is további hatékonyságnövelő intézkedésekre szorítja a vállalkozásokat, ehhez számos pályázati forrás áll a cégek rendelkezésére, ezek elnyeréséhez ugyanakkor a vállalkozásoknak vízióval és konkrét fejlesztési tervekkel kell rendelkezniük digitális területen is.

Ha egy nagyvállalatnál az IT költségek, az informatikai és a digitális stratégia problémát jelent, akkor fontos megnézni, hogy mi hogyan tudunk segíteni a kis-és középvállalatoknak ebben, ahol a finanszírozási gondok mellett a tudáshiány is megjelenhet. Fontos, hogy ezt feltérképezzük

- tette hozzá Szalay Angelika a Microsoft Magyarország kis- és középvállalati értékesítési igazgatója, aki arról is beszélt, hogy a Digital Future Index nemzetközi kutatásban különböző vállalatoktól gyűjtöttek össze információt, és 55 pontban vizsgálták a digitalizációra vonatkozó adatokat. Ez arra mutatott, hogy Magyarországon az ICT szektor kiemelkedő, van erre piac.

Rengeteg szempontból a digitális érettség Magyarországon nagyon fejlett, azonban a kihasználtság nem megfelelő szintű, ennek ellenére könnyen be tudnánk kerülni a legjobb tíz országba is

- fogalmazott Szalay Angelika, aki kiemelte azt is, hogy mi, magyarok különösen erősek vagyunk digitális érettségben, internetelérésben, okoskészülékek használatában de távmunka érettségén is magasan áll az országos átlag.

Az emberek a magánéletükben jól használják az innovációt, azonban bemennek a munkahelyükre, és mintha elfelejtenék azt, hogy hogyan kell ezeket az eszközöket használni. Az edukáció így kiemelkedően fontos szerepet kap nálunk, segítünk feltárni ezeket a lehetőségeket a kis-és középvállalatok számára. Sikeresek ezek a kampányok, nagyon magas a konverzió, nyitottak a cégek a digitális fejlettségre. A hiba az IT stratégiában van, valamint a kommunikációban

- tette hozzá, majd a felhőhasználat fontosságát is kiemelte, hiszen ahogy ez nő, úgy nő az innováció is.

Bár Magyarországon is látható növekedés a felhőtechnológiában, még mindig nagyon kis szegletét tudtuk elérni a kis-és középvállalatoknak, azonban van erre is igény.

A koronavírus pozitív hatása, hogy rákényszerítették a vállalatokat a felhőhasználatra, ami Magyarországon is jól elindult, és megnyitotta ezt az új lehetőséget a kis-és középvállalatok felé is, ráadásul a távmunka lehetőségére is nyitottá tette a vállalatokat.

Összességében elindult a digitalizáció, és ezzel a produktivitás is növekszik

- húzta alá Szalay Angelika. Mint a szakértők elmondták, az ország adottsága előnyös, bár még mindig van hiányosság abban, hogy hogyan jutnak el ide a vállalatok, és mennyire érzik ennek szükségességét. A szakértők úgy látják, hogy informatika és digitalizáció kapcsán még mindig leginkább az eszközök beszerzésére használják az IT-t és nem az alkalmazások beszerzésére, használatára.