Ez a hipermarket adó első eredménye

"Most értesültünk arról, hogy a különadó miatt egy jelentős fejlesztés kútba esett: az Auchan mégsem jön Debrecenbe" - idézi a haon.hu Kósa Lajost, a város polgármesterét. A városvezető -aki egyben a Fidesz ügyvezető alelnöke- a debreceni közgyűlés csütörtöki ülésén nyilatkozott a beruházás elmaradásáról.

Az Auchan szóvivője, Gillemot Katalin a Pénzcentrum.hu-nak elmondta: a debreceni jelenlét -több más várossal együtt- valóban szerepel az áruházlánc elképzelései között, de a következő 3 évben egyébként sem nyitottak volna üzletet a hajdúsági megyeszékhelyen.

A szóvivő szerint egyértelmű, hogy a válságadó miatt felül kell vizsgálni a terjeszkedés ütemtervét.

Visszavetheti a fejlesztéseket

A Pénzcentrum.hu által megkérdezett ingatlanpiaci elemző úgy látja, hogy a válságadó a következő 1-2 évben egyértelműen visszavetheti a fejlesztéseket, leginkább a nagy alapterületű hipermarketek építését. A kormány tervei szerint ugyanis a kereskedelmi láncok éves nettó árbevételükkel arányosan fizetnék, így pedig -szakértőnk szerint- a láncoknak nem éri meg, hogy százmilliós, milliárdos beruházással új áruházat nyissanak.

Az új szabályozás nyertesei a kisboltok lehetnének, ők azonban tőkehiány és a piac telítettsége miatt nem tudnak terjeszkedni, esetleg a speciális kínálattal rendelkező kis üzletek növekedésére lehet számítani.

Néhány hónapja még egészen másról szóltak a hírek. Mint arról beszámoltunk, 2009-ben a hipermarket láncok közül a Tesco mellett az Interspar és az Auchan is terjeszkedni tudott.

A vevők helyett a fejlesztések és a beszállítók

Az Országos Kereskedelmi Szövetség közleménye szerint a külföldi és a magyar kereskedőláncok csak az elmúlt öt évben ezer milliárd forintot meghaladó értékű fejlesztéssel gyarapították állami támogatások nélkül a nemzetgazdaság beruházásait, a legnagyobb láncok tízezer számra foglalkoztatják a magyar munkaerőt, az ágazati átlagnál több bérért.

A szervezet úgy véli, hogy a jelenlegi rendkívül rossz piaci helyzet alapján a válságadó nem hárítható sem a vásárlókra, sem a beszállítókra.

Lapinformációk szerint azonban nem hivatalosan több hazai termelő és gyártó vállalkozás vezetőjével már közölték áruházláncok, hogy (részben) velük akarják megfizettetni a válságadót. A beszállítók ennek elkerülése érdekében kormányzati segítséget várnak, és törvényi szigorítást sürgetnek.

Ki fizet, és mennyit?

A kereskedelmi láncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség előzetes adatai szerint a kereskedelmi láncok közül a Tesco fizetheti a legtöbb különadót, 12,1 milliárd forintot, majd a Spar és az Auchan következik, 6,1, valamint 3,4 milliárd forintos terheléssel.

A szövetség összesítése szerint a Lidl-nek 1,6 milliárd, a Cora csoportnak 1,5 milliárd, a Penny Marketnek pedig 1,2 milliárd forintos különadót kell majd fizetnie. A dm-re 140,7 millió forint, a Media Markt csoportra 104,7, az OBI-ra 79,9, a Rossmannra 64,3, az IKEA-ra 53,9, az Aldira 50,7, a Praktikerre pedig 50,3 millió forint adó jut az előzetes adatok szerint.