Csoda, hogy kerülik a magyar turisták Budapestet? Így tapsolhat el 70 ezret egy család fél nap alatt

Elképesztően népszerű város lett Budapest az utóbbi években az európai, sőt, a tengeren túli utazók körében is, bár fájó pont, hogy a magyar utazók még mindig szívesebben mennek  vidéki wellness szállodákba, mint a fővárosba. Ezzel a témával sokat foglalkoztunk a Pénzcentrum oldalán, és bár vannak különleges akciók,hullámzások, de a trend nem változik.

Ennek sok más egyéb mellett, amire még kitérünk később, egyik oka lehet az is, hogy a turistalátványosságok és a körülöttük lévő szolgáltatások árai nem a magyar, pláne nem a vidéki pénztárcákhoz vannak szabva (ne felejtsük el, Budapesten átlagosan 180 ezer forinttal többet keresnek a munkavállalók – ebben a cikkben elemeztük részletesen az adatokat).

Tavaly egy mesekönyv története alapján szemléltettük, mennyivel többet fizet, aki a várban turistáskodik, mint pár évvel ezelőtt, és most újra elővettük a témát, hogy megnézzük az árakat. Bartos Erika népszerű író, többek között a Bogyó és Babóca mesesorozat szerzője, de ő írta az Anna, Peti és Gergő című, mára csillagászati összegeken gazdát cserélő könyveket is. A szülők körében megosztó az írónő munkássága, de tény, hogy a gyermekek imádják a figurákat és a történeteiket is.

A Brúnó Budapesten című hatrészes sorozat első kötete (Buda tornyai, 2017) Budapest történelmi részeit, a Várnegyedet, illetve a Gellérthegyet mutatja be. Nagyjából arról szól, hogy a címszereplő kisfiú a fővárosba költözik szüleivel, akik a lakásfelújítás idejére, három napra a keresztapjára bízzák a gyereket. A keresztapa Brúnóval és három saját fiával nekivág Budapestnek, és annak nevezetességeinek, ahol fogyasztanak bőséggel.

Brúnóék a Halászbástyánál kezdtek, ahol ugyan nem mentek fel a felső szinti kilátóba, de megnézték a 3D vetítést a Szent Mihály kápolnában. Itt 1500 forint a belépő: mivel gyerekjegy nincs, így kapásból 7500 forintba került ez a keresztapának – ez nem változott, az ára ugyanannyi, mint tavaly volt.

Ezek után a Hiltonnál fagyiztak, azt nem tudjuk, hány gombócot ettek, a képek alapján fejenként 3 gombócot kaptak, tehát összesen 12-t. Ha csak 600 forinttal számolunk, ami egy egészen óvatos becslés, akkor is minimum 7200 forintot költ a keresztapa. (A fagyiárak alakulásáról egyébként tavasszal írt a Pénzcentrum.)

Majd Mátyás-templom következett, ahol a toronyba is felmentek, ami 2019-ben még 6000-ba fájt a társaságnak, mostanra azonban összesen 22 600 forint a belépő 1 felnőttnek és 4 gyereknek. Hogy családi jegyet kaphat-e egy férfi és 3 kisfiú, az nem derül ki, de ha igen, akkor csak 12 800 forintot kell fizetniük. Emellett a keresztapa egy utcai árustól egy rajzott is vett a feleségének, hogy ő se maradjon szuvenír nélkül. Erről nem tudni, mennyibe kerül, de a vár-béli árak alapján 5000 forint alatt nem úszta meg – ennek az árát most szintén nem emeljük meg hasraütés-szerűen, maradjon 5 ezer 2024-ben is.

Még belefért a fagyi után, hogy a Balta közbe mentek rétesezni, és egy nagy adag pogácsát is elmajszoltak. Itt egy rétes 2019-ben 400 forintba került, azóta már 800 forint, a nagy adag pogácsára pedig legalább ezer forintot számoltunk 5 éve, legyen most 2 ezer. Így keresztapa nem jött ki 6 ezer forint alatt a kalandból.

A rétesezés után a Budavári Labirintus következett, amit szintén utolért az infláció, 2019-ben így összesen 7 ezer forint helyett idén már 13 ezer forintot kellene fizetniük.

Hazafelé megnézték az őrségváltást a Sándor-palotánál, majd pedig kürtőskalácsozni mentek, négyet vettek, ami alsó hangon 10 ezer forint, ez most szintén ne bolygassuk. Lefelé a siklóval mentek le a Clark Ádám térre, ami újabb 12 ezer forint, (2019-ben még csak 4 ezer volt összesen), igaz mivel csak lefele jöttek, egy évig még felhasználhatják a másik jegyüket – felezzük meg ezt az összeget, legyen csak 6 ezer forint.

Gyors fejszámolással összeadva kiderül, hogy a 2019-es kalandjuk alatt keresztapa 44 700 forintot költött, ha mindezt 2023-ban megismételte volna a gyerekekkel, már 60 150 forintot. Ez 34 százalékos drágulást jelent, ha most vágna neki ennek a kalandnak, már 68 300 forintot fizetne – egy év alatt tehát számításaink szerint 13 százalékot nőttek az árak a Várban.

68 300 forint

A statisztikai hivatal szerint 2023 I. félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 557 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 370 ezer forintot tett ki. A 68 300 forint a 370 ezernek 18,5 százaléka: tehát Brúnó keresztapja egy átlag magyar fizetés csaknem ötödét szórta el pár óra alatt a fővárosban úgy, hogy gyakorlatilag semmi normálisat nem ettek.

Arra a kérdésre, hogy indokolt volt-e az ilyen mértékű áremelés, Nagy Károly, a Portfolio turisztikai elemzője válaszolt:

Abszolút indokolt volt ez a mértékű áremelés, gondoljunk bele, tavaly eleve 17,6 százalék volt az éves infláció, és akárhová megy az ember, mindenhol áremelkedésre számíthat. Sőt, a legtöbb helyen az infláció alatt tartják a mértékét.  Ma már egy gyerekeknek szóló programra, kiállításra minimum 4-5 ezer forint a belépő, és mondhatjuk, hogy ez sok, de gondoljunk csak bele, milyen mértékben emelkedtek meg az energiaárak, az alapanyag-, vagy éppen a munkaerőköltségek az elmúlt időszakban. Ezeket valahogy ki kell gazdálkodni. Az gondolom a 10-15 százalékos áremelkedés szolgáltatások esetében teljesen reális. Ahol talán nagyobb mértékben nőttek az árak, mint feltétlenül indokolt lett volna, az a vendéglátás. 

Az, hogy Budapest nem tudja megszólítani a vidéki családokat, probléma, de talán nincs mit csodálkozni ezen, hiszen igazán jó gyerekeseknek való program azért csak elvétve van - folytatta.

Évek óta nem sikerül megnyitni a Biodómot például, Vidámpark nincs gyakorlatilag, egyszerűen nincs olyan termék a fővárosban a kisgyerekes családok szempontjából, ami eredményesen tudna versenyezni a vidéki kínálattal. A gyerekszínházi kínálat sem olyan, amiért feltétlenül megérné utazni, talán a Néprajzi Múzeum és a Zene háza lehet még érdekes – ezekből kellene még több. De fel lehetne újítani, izgalmasabbá tenni a Palatinus strandot, az Aquaworldön kívül nem sok komoly vizes létesítmény van a környéken, ráadásul ilyen jellegű fürdők egyre több helyen elérhetőek.  

Ezzel szemben vidéken számos ingyenes program vár mindenkit, például belépődíj nélkül látogatható arborétumok és szolidabb éttermi árak. Ráadásul, aki nem fővárosi, annak számolnia kell az utazási, esetleg a szállásköltséggel is.  A főváros leginkább rendezvényekkel erősíti a belföldi turizmust, de egy borfesztivál a Várban, azért nem feltétlenül családi program.