Drámai jelentés érkezett a Dráváról: komoly veszélyt rejt az extrém alacsony vízszint

Aki a téli időszakban a Dráva folyóhoz látogat, annak szokatlan látvánnyal kell számolnia. A vízállás annyira alacsony, hogy hosszasan kell gyalogolni a széles, homokos és csak kissé sáros parton, amíg el tudjuk érni a gyors lefolyású víztömeget. De mi történt pontosan? 

Bár a feljegyzések szerint az elmúlt évszázadban hat alkalommal is előfordult, hogy a víz szintje nem érte el a 64 centimétert, ám a hatás mégis extrémnek tűnik. Ráadásul a Dráva Őrtilosnál folyik össze a Murával, és az utóbbi vízállása is jelentősen befolyásolja a Dráva vízszintjét.

Én nem mondanám extrém alacsonynak a Dráva vízállását. Inkább rekordközelinek és az átlagos megszokottnál alacsonyabbnak. A jelenségre természetesen így is különleges, amire a magyarázatot a folyó teljes vízgyűjtő területén kell keresni. A téli időszakban ezeken a magas hegyi területeken a csapadék általában ugyanis hó formájában hullik, ami miatt a felszíni és felszín alatti lefolyás lecsökken. És bár természetvédelmi szempontból ennek az alacsony vízállásnak nincs kiemelt jelentősége, ám súlyosbodó problémaként jelentkezik, hogy a Dráva medre egyrészt a szabályozások, másrészt a vízerőművek miatt egyre mélyül. A kisebb mellékágak már a normál vagy közepes vízszintnél sem kapnak elegendő vízpótlást. A medermélyülésből adódó vízszintcsökkenés fokozódó gondot jelent: a környező erdők és gyepek ugyanis kiszáradnak, a holtágaknak nincs vízpótlása, miközben veszélybe kerülnek az élőhelyek, velük együtt pedig minden vízhez kötött faj, köztük kétéltűek, halak és számos növényfaj. Mindez talajvízszint csökkenést is okoz, aminek a hatása akár több kilométerre is kiterjed, hiszen van egy nagyobb szívó hatása. Emiatt többek között az igen értékes, 100-120 éves tölgyesek is elkezdtek kiszáradni, mert a gyökérzetük nem képes ilyen gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez

– mondta el a HelloVidék kérdésére Hódossy Attila, a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őre. A szakember hozzátette azt is, hogy a vízszínt emelkedése csak a hóolvadást követően, rendszerint márciusban kezdődik, amikor enyhül az idő. A gond elmondása szerint akkor kezdődik, ha ez az alacsony vízszint megmarad a tavaszi időszakra is, mert akkor veszélybe kerül rengeteg élő- és szaporodóhely a folyónál.

A teljes cikket a HelloVidék oldalán olvashatod!